1959. évi IV. törvény
a Polgári Törvénykönyvről
ELSŐ RÉSZ
BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK
A törvény célja
1. § (1) Ez a törvény az állampolgárok, valamint az állami, önkormányzati, gazdasági és civil
szervezetek, továbbá más személyek vagyoni és egyes személyi viszonyait szabályozza. Az e viszonyokat
szabályozó más jogszabályokat – ha eltérően nem rendelkeznek – e törvénnyel összhangban, e törvény
rendelkezéseire figyelemmel kell értelmezni.
(2) E törvény rendelkezéseit Magyarország gazdasági és társadalmi rendjével összhangban kell
értelmezni.
2. § (1) A törvény védi a személyek vagyoni és személyhez fűződő jogait, továbbá törvényes érdekeit.
(2) A törvény biztosítja a személyeknek az őket megillető jogok szabad gyakorlását, e jogok társadalmi
rendeltetésének megfel elően.
3. § (1) A törvény védi a tulajdonnak valamennyi formáját.
(2)- (3)
A jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése
4. § (1) A polgári jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a felek a jóhiszeműség és
tisztesség követelményének me gfelelően, kölcsönösen együttműködve kötelesek eljárni.
(2)- (3)
(4) Ha ez a törvény szigorúbb követelményt nem támaszt, a polgári jogi viszonyokban úgy kell eljárni,
ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Saját felróható magatartására előnyök szerzése végett
senki sem hivatkozhat. Aki maga sem úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható, a másik
fél felróható magatartására hivatkozhat.
5. § (1) A törvény tiltja a joggal való visszaélést.
(2) Joggal való visszaélésnek minősül a j og gyakorlása, ha az a jog társadalmi rendeltetésével össze nem
férő célra irányul, különösen ha a nemzetgazdaság megkárosítására, a személyek zaklatására, jogaik és
törvényes érdekeik csorbítására vagy illetéktelen előnyök szerzésére vezetne.
(3) Ha a jog gal való visszaélés jogszabály által megkívánt nyilatkozat megtagadásában áll, és ez a
magatartás nyomós közérdeket vagy különös méltánylást érdemlő magánérdeket sért, a bíróság a fél
jognyilatkozatát ítéletével pótolhatja, feltéve, hogy az érdeksérelem má sképpen nem hárítható el. A
jognyilatkozat pótlására különösen akkor kerülhet sor, ha a jognyilatkozat megtételét illetéktelen előny
juttatásától tették függővé.
6. § A bíróság a kárnak egészben vagy részben való megtérítésére kötelezheti azt, akinek szánd ékos
magatartása más jóhiszemű személyt alapos okkal olyan magatartásra indított, amelyből őt önhibáján kívül
károsodás érte.
7. § (1) A törvényben biztosított jogok védelme az állam minden szervének kötelessége. Érvényesítésük
– ha törvény másképpen nem r endelkezik – bírósági útra tartozik.
(2) Bírósági peres eljárás helyett a felek választottbírósági eljárást köthetnek ki, ha legalább a felek
egyike gazdasági tevékenységgel hivatásszerűen foglalkozó személy, a jogvita e tevékenységével
kapcsolatos, és a f elek az eljárás tárgyáról szabadon rendelkezhetnek.
MÁSODIK RÉSZ

A SZEMÉLYEK
I. cím
AZ EMBER MINT JOGALANY
I. fejezet
A jogképesség
8. § (1) Minden ember jogképes: jogai és kötelességei lehetnek.
(2) A jogképesség az életkorra, nemre, fajra, nemzetiséghez vagy felekezethez tartozásra tekintet nélkül
egyenl ő.
(3) A jogképességet korlátozó szerződés vagy egyoldalú nyilatkozat semmis.
9. § A jogképesség az embert, ha élve születik, fogamzásának időpontjától kezdve illeti meg. A
fogamzás időpontjának a születéstől visszafelé számított háromszázadik napot kell t ekinteni; bizonyítani
lehet azonban, hogy a fogamzás korábban vagy későbben történt. A születés napja a határidőbe beleszámít.
10. § A gyermek részére már megszületése előtt gondnokot kell kirendelni, ha ez jogainak megóvása
érdekében szükséges, különösen ha a gyermek és törvényes képviselője között érdekellentét van.
II. fejezet
A cselekvőképesség
11. § (1) Cselekvőképes mindenki, akinek cselekvőképességét a törvény nem korlátozza vagy nem zárja
ki.
(2) Aki cselekvőképes, maga köthet szerződést vagy tehet más jognyilatkozatot.
(3) A cselekvőképességet korlátozó szerződés vagy egyoldalú nyilatkozat semmis.
A kiskorúság miatti korlátozott cselekvőképesség, illetve cselekvőképtelenség
12. § Kiskorú az, aki a tizennyolcadik életévét még nem töltötte be, kivéve, ha házasságot kötött. A
házasságkötés nem jár a nagykorúság megszerzésével, ha a házasságot a bíróság a cselekvőképesség hiánya
vagy a kiskorúság miatt szükséges gyámhatósági engedély hiánya miatt nyilvánította érvénytelennek.
12/A. § (1) Korlátozottan cs elekvőképes az a kiskorú, aki a tizennegyedik életévét már betöltötte és nem
cselekvőképtelen.
(2) A korlátozottan cselekvőképes kiskorú nyilatkozatának érvényességéhez – ha jogszabály kivételt nem
tesz – törvényes képviselőjének beleegyezése vagy utólagos jóváhagyása szükséges. Ha a korlátozottan
cselekvőképes kiskorú cselekvőképessé válik, maga dönt a függő jognyilatkozatainak érvényességéről.
(3) A korlátozottan cselekvőképes kiskorú a törvényes képviselőjének közreműködése nélkül is
a) tehet olyan személyes jellegű jognyilatkozatot, amelyre jogszabály feljogosítja;
b) megkötheti a mindennapi élet szokásos szükségleteinek fedezése körébe tartozó kisebb jelentőségű
szerződéseket;
c) rendelkezik munkával szerzett keresményével; keresménye erejéig erre kötel ezettséget vállalhat;
d) megköthet olyan szerződéseket, amelyekkel kizárólag előnyt szerez.
(4) A törvényes képviselő a korlátozottan cselekvőképes kiskorúnak – a d) pontban foglaltak szerint –
ígért vagy adott ajándékot a gyámhatóság engedélyével visszaut asíthatja. Ha a gyámhatóság a törvényes
képviselő visszautasító nyilatkozatát nem hagyja jóvá, ez a határozata a törvényes képviselő elfogadó
nyilatkozatát pótolja.
(5) A törvényes képviselő a korlátozottan cselekvőképes kiskorú nevében maga is tehet
jogny ilatkozatokat, kivéve azokat, amelyeknél a jogszabály a korlátozottan cselekvőképes kiskorú saját
nyilatkozatát kívánja meg, illetve amelyek a munkával szerzett keresményre vonatkoznak.

12/B. § (1) Cselekvőképtelen az a kiskorú, aki a tizennegyedik életévé t nem töltötte be.
(2) Cselekvőképtelen az a tizennegyedik életévét már betöltött kiskorú is, akit a bíróság
cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett. A gondnokság alá helyezési eljárásra a 15. §
rendelkezései megfelelően irányadók. A gondnokság hatálya a nagykorúság elérésével áll be, de a kiskorú
már a határozat jogerőre emelkedésével cselekvőképtelenné válik.
12/C. § (1) A cselekvőképtelen kiskorú jognyilatkozata semmis; nevében a törvényes képviselője jár el.
(2) Nem lehet semmisnek tekinteni a cselekvőképtelen kiskorú által kötött és már teljesített csekély
jelentőségű szerződéseket, amelyek megkötése a mindennapi életben tömegesen fordul elő, és különösebb
megfontolást nem igényel.
12/D. § A törvényes képviselőnek a kiskorú személyét és vagyo nát érintő jognyilatkozata megtétele
során a korlátozott cselekvőképességű, illetve az ítélőképessége birtokában lévő cselekvőképtelen kiskorú
véleményét figyelembe kell vennie.
A korlátozottan cselekvőképes és a cselekvőképtelen kiskorúakra vonatkozó
közös szabályok

13. § (1) A törvényes képviselő jognyilatkozatainak érvényességéhez a gyámhatóság jóváhagyása
szükséges, ha a jognyilatkozat
a) a kiskorút megillető tartásról történő lemondásra,
b) a kiskorút örökösödési jogviszony alapján megillető jogokra va gy kötelezettségre; külön is
visszautasítható vagyontárgyak öröklésének visszautasítására,
c) a kiskorú ingatlantulajdonának átruházására vagy bármely módon történő megterhelésére vonatkozik,
ide nem értve azt az esetet, amikor az ingatlan ellenérték nélkü li megszerzésével egyidejűleg kerül sor
haszonélvezet alapítására,
d) a kiskorú külön jogszabály alapján beszolgáltatott vagyonára,
e) a kiskorú olyan egyéb vagyontárgyára, illetve vagyoni értékű jogára vonatkozik, amelynek értéke
meghaladja a külön jogszabályban meghatározott összeget.
(2) Bírósági vagy közjegyzői határozattal elbírált jognyilatkozat érvényességéhez a gyámhatóság
jóváhagyása nem szükséges.
13/A. § (1) A kiskorú még a gyámhatóság jóváhagyásával sem tehet érvényesen olyan jognyilatkozatot,
a mellyel ajándékoz, idegen kötelezettségért megfelelő ellenérték nélkül felelősséget vállal, vagy amellyel
jogokról ellenérték nélkül lemond.
(2) Ez a szabály nem gátolja a korlátozottan cselekvőképes kiskorút a munkával szerzett keresményével
való rendelke zésben, és nem zárja ki a szokásos mértékű ajándékozást.
13/B. § (1) A korlátozott cselekvőképességen és a cselekvőképtelenségen alapuló semmisségre csak
annak érdekében lehet hivatkozni, akinek cselekvőképessége korlátozott vagy hiányzik.
(2) Aki cselekvő képességét illetően a másik felet megtéveszti, ezért felelősséggel tartozik, és felelőssége
alapján a szerződés teljesítésére is kötelezhető.
A cselekvőképesség korlátozása és kizárása gondnokság alá helyezéssel
14. § (1) Korlátozottan cselekvőképes az a n agykorú, akit a bíróság ilyen hatállyal gondnokság alá
helyezett.
(2) A gondnokság alá helyezést a nagykorú személy házastársa, bejegyzett élettársa, egyeneságbeli
rokona, testvére, a gyámhatóság és az ügyész kérheti.
(3) Ha a gondnokság alá helyezés szüks égességéről a gyámhatóság tudomást szerez, a gondnokság alá
helyezési eljárást meg kell indítania, ha ezt a (2) bekezdésben meghatározott közeli hozzátartozó a
gyámhatóságnak a perindítás szükségességéről való tájékoztatását követő 60 napon belül nem teszi meg.
(4) Cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá a bíróság azt a nagykorú személyt helyezi, akinek az
ügyei viteléhez szükséges belátási képessége a pszichés állapota, szellemi fogyatkozása vagy
szenvedélybetegsége miatt – általános jelleggel, illetve egyes üg ycsoportok vonatkozásában – tartósan vagy
időszakonként visszatérően nagymértékben csökkent.

(5) Ha a belátási képesség korlátozottsága csak részleges, a gondnokolt minden olyan ügyben önállóan
érvényes jognyilatkozatot tehet, amely ügycsoport tekintetében a bíróság a cselekvőképességet korlátozó
ítéletben a gondnokolt cselekvőképességét nem korlátozza.
(6) A bíróság különösen a következő ügycsoportok tekintetében korlátozhatja a gondnokság alá helyezett
személy teljes cselekvőképességét:
1. társadalombizto sítási, szociális és munkanélküli ellátás igénylése, illetve az azzal, valamint a
munkaviszonyból és munkaviszony jellegű jogviszonyból származó, a 14/B. § (2) bekezdés c) pontjában
foglalt mértéket meghaladó jövedelemmel való rendelkezés;
2. ingó és ingat lan vagyonnal kapcsolatos rendelkezési jog;
3. családjogi jognyilatkozatok megtétele
a) a házassági, a bejegyzett élettársi vagyonjoggal kapcsolatos jognyilatkozat,
b) a származás megállapításával kapcsolatos nyilatkozat megtétele,
c) a gyermeke nevének me ghatározása és annak megváltoztatása,
d) a gyermekének örökbefogadásához való hozzájárulás;
4. tartási kötelezettséggel kapcsolatos vagyoni döntés meghozatala;
5. a lakásbérlettel kapcsolatos jognyilatkozat megtétele (a szerződés megkötése, illetve felbontása);
6. örökösödési ügyek;
7. bentlakásos szociális intézetben történő elhelyezéssel kapcsolatos jognyilatkozatok;
8. az egészségügyi ellátással összefüggő jogok gyakorlása;
9. tartózkodási hely meghatározása.
14/A. § (1) A bíróságnak a cselekvőképesség korlátozását kimondó ítéletében rendelkeznie kell a
gondnokság alá helyezés kötelező felülvizsgálata iránti eljárás megindításának időpontjáról, mely nem
lehet későbbi, mint az ítélet jogerőre emelkedésétől számított öt év.
(2 ) A felülvizsgálati eljárást a gyámhatóságnak kell megindítania. A kereseti kérelem a gondnokság alá
helyezés megszüntetésére, annak hatályában való fenntartására, a cselekvőképességet korlátozó
gondnokság cselekvőképességet kizáró gondnoksággá változtatás ára, a cselekvőképességet kizáró
gondnokság cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezésre történő módosítására, illetve
cselekvőképességet korlátozó gondnokság esetén a gondnokolt által önállóan nem gyakorolható jogkörök
módosítására irányulhat.
1 4/B. § (1) A korlátozottan cselekvőképes személy jognyilatkozata általános jelleggel, illetve a bíróság
ítéletében meghatározott ügycsoportok tekintetében – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – csak akkor
érvényes, ha azt a gondnoka beleegyezésével vagy utólagos jóváhagyásával tette. A gondnokolt és
gondnoka közötti vita esetén a gyámhatóság dönt. Ha a korlátozottan cselekvőképes személy
cselekvőképessé válik, maga dönt a függő jognyilatkozatainak érvényességéről.
(2) A korlátozottan cselekvőképes szem ély a gondnoka közreműködése nélkül is
a) tehet olyan személyes jellegű jognyilatkozatot, amelyre a jogszabály feljogosítja;
b) megkötheti a mindennapi élet szokásos szükségleteinek fedezése körébe tartozó kisebb jelentőségű
szerződéseket;
c) rendelkezik a munkaviszonyból, munkaviszony jellegű jogviszonyból, társadalombiztosítási, szociális
és munkanélküli ellátásból származó jövedelme 50% -ával; annak erejéig kötelezettséget is vállalhat;
d) megköthet olyan szerződéseket, amelyekkel kizárólag előnyt szerez.
(3) A korlátozottan cselekvőképes gondnokolt közokiratban feljogosíthatja a gondnokát – annak
hozzájárulása esetén – arra, hogy helyette és nevében – általános jelleggel – eljárjon, jognyilatkozatot
tegyen, kivéve a (2) bekezdésben meghatározott jognyilat kozatokat, illetve azokat, amelyeknél jogszabály a
korlátozottan cselekvőképes személy saját nyilatkozatát kívánja meg.
(4) A gondnokolt a (3) bekezdés szerinti általános felhatalmazást teljes bizonyítóerejű magánokirattal – a
gondnok egyidejű tájékoztatás a mellett – bármikor visszavonhatja.
(5) Azonnali intézkedést igénylő esetben, illetve külön törvényben foglaltak szerint a gondnok a (3)
bekezdésben meghatározott megállapodás hiányában is eljárhat a korlátozottan cselekvőképes gondnokolt
helyett.
15. § ( 1) Cselekvőképtelen az a nagykorú, akit a bíróság cselekvőképességet kizáró gondnokság alá
helyezett.
(2) A gondnokság alá helyezést a nagykorú személy házastársa, bejegyzett élettársa, egyeneságbeli
rokona, testvére, a gyámhatóság és az ügyész kérheti.

(3) Ha a gondnokság alá helyezés szükségességéről a gyámhatóság tudomást szerez, a gondnokság alá
helyezési eljárást meg kell indítania, ha ezt a (2) bekezdésben meghatározott közeli hozzátartozó a
gyámhatóságnak a perindítás szükségességéről való tájékoztat ást követő 60 napon belül nem teszi meg.
(4) A cselekvőképességet kizáró gondnokság alá a bíróság azt a nagykorú személyt helyezi, akinek ügyei
viteléhez szükséges belátási képessége – pszichés állapota vagy szellemi fogyatkozása miatt – tartósan teljes
mé rtékben hiányzik.
(5) A bíróságnak a cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezést kimondó ítéletében rendelkeznie
kell a 14/A. § szerinti felülvizsgálatról, kivéve, ha az érintett személy belátási képességének hiánya
véglegesnek tekinthető. Erről az igazságügyi orvosszakértőnek szakértői véleményében nyilatkoznia kell.
15/A. § (1) A cselekvőképtelen személy jognyilatkozata – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – semmis;
nevében gondnoka jár el. A gondnoknak a véleménynyilvánításra képes gondnokolt kí vánságát, kéréseit –
pl. a tartózkodási helyére vonatkozóan – a döntések meghozatala előtt meg kell hallgatnia és lehetőség
szerint figyelembe kell vennie. Ha a gondnok e kötelezettségét folyamatosan megszegi, ez a 19/C. § (2)
bekezdésében foglaltak szerin ti elmozdítását vonhatja maga után.
(2) A cselekvőképtelen személy maga is megkötheti azokat a csekély jelentőségű szerződéseket, amelyek
a mindennapi életben tömegesen fordulnak elő, és különösebb megfontolást nem igényelnek.
15/B. § A bíróságnak a cselek vőképességet korlátozó gondnokság alá helyezést kimondó, a
cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezést kimondó, valamint a felülvizsgálati eljárás alapján
hozott ítéletében rendelkeznie kell a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 11/A. § -ában
meghatározott kérdésről.
A cselekvőképességet korlátozó és a cselekvőképességet kizáró gondnokság
alá helyezettekre vonatkozó közös szabályok

16. § (1) A cselekvőképtelen személy gondnoka, korlátozott cselekvőképesség esetén pedig az érintett
személy és gondnoka jognyilatkozatainak érvényességéhez a gyámhatóság jóváhagyása szükséges, ha a
jognyilatkozat a gondnokolt
a) tartására,
b) örökösödési jogviszony alapján megillető jogára vagy kötelezettségére,
c) ingatlantulajdonának átruházására vagy bármely módon történő megterhelésére vonatkozik, ide nem
értve azt az esetet, amikor az ingatlan ellenérték nélküli megszerzésével egyidejűleg kerül sor
haszonélvezet alapítására,
d) a 20/B. § alapján beszolgáltatott vagyonára,
e) vagyonának mértékétől függően a gondnokot kirendelő határozatban megállapított összeget, de
legalább 50 000 Ft -ot meghaladó értékű egyéb vagyontárgyára, vagyoni értékű jogára vonatkozik.
(2) A gyámhatóság kivételesen indokolt esetben hozzájárulhat
a) a cselekvőképtelen személy gondnoka, korlátozott cselekvőképesség esetén pedig a gondnokolt és a
gondnok közös kérelmére a gondnokság alá helyezett személy leszármazójának önálló háztartás
alapításához, fenntartásához, illetve más létfontosságú célja eléréséhez a gondnokság alatt álló vagyoná nak
terhére; a támogatás mértéke a leszármazó kötelesrészét nem haladhatja meg;
b) a korlátozottan cselekvőképes gondnokolt és gondnoka közös kérelmére a gondnokolt által történő –
az a) pontban foglaltak alá nem tartozó – ajándékozáshoz vagy jogokról ellenérték nélkül lemondásához,
illetve közcélra történő felajánlásához, feltéve, hogy a jogügylet a gondnokolt megélhetését nem
veszélyezteti.
(3) Nincs szükség a gyámhatóság jóváhagyására
a) bírósági vagy közjegyzői határozattal elbírált jognyilatkozat érvén yességéhez,
b) ha a bíróság ítéletében a cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezett személy
cselekvőképességét az (1) bekezdésben meghatározott jognyilatkozatok tekintetében nem korlátozta.
16/A. § (1) A korlátozott cselekvőképességen és a cselekvőképtelenségen alapuló semmisségre csak
annak érdekében lehet hivatkozni, akinek a cselekvőképessége korlátozott vagy hiányzik.
(2) Aki cselekvőképességét illetően a másik felet megtéveszti, ezért felelősséggel tartozik, és felelőssége
alapján a szerződés teljesítésére is kötelezhető.
Cselekvőképtelenség gondnokság alá helyezés nélkül

17. § (1) Gondnokság alá helyezés nélkül is cselekvőképtelen az, aki olyan állapotban van, hogy ügyei
viteléhez szükséges belátási képessége – tartósan vagy a jognyilatkozat a megtételekor átmenetileg – teljesen
hiányzik.
(2) A gondnokság alá helyezés nélkül cselekvőképtelen személy jognyilatkozata – a (3) bekezdésben
foglalt kivétellel – semmis.
(3) A gondnokság alá helyezés nélkül is cselekvőképtelen nagykorú személy jognyil atkozatát – a
végintézkedése kivételével – cselekvőképtelenség miatt nem lehet semmisnek tekinteni, ha tartalmából és
körülményeiből arra lehet következtetni, hogy a jognyilatkozat a fél cselekvőképessége esetében is indokolt
lett volna.
Zárlat elrendelése és ideiglenes gondnokrendelés
18. § (1) Ha cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alá helyezés iránti perindítás
indokolt, és az érintett személy vagyonának védelme sürgős intézkedést igényel, a gyámhatóság a vagyonra
zárlatot rendel el, és ezzel egyidejűleg zárgondnokot rendel ki. A zárlatot elrendelő határozat ellen nincs
helye fellebbezésnek.
(2) A zárlatra, illetve a zárgondnok működésére a bírósági végrehajtásról szóló törvény biztosítási
intézkedések végrehajtására vonatkozó fejezetének a rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
18/A. § (1) A gyámhatóság kivételesen, azonnali intézkedést igénylő esetben ideiglenes gondnokot
rendelhet annak a nagykorú személynek, akinek az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége – pszichés
állapota vagy szellemi fogyatkozása miatt – tartósan teljes mértékben hiányzik, és az érdekeinek védelme
más módon – elsősorban zárlat elrendelésével – nem lehetséges. Az ideiglenes gondnokot kirendelő
határozat ellen nincs helye fellebbezésnek.
(2) A gyámhatóság az ideiglenes gondnokot kirendelő határozatában megjelöli, hogy az ideiglenes
gondnok a 14. § (6) bekezdésében meghatározott ügycsoportok közül melyekben járhat el az érintett
személy helyett.
18/B. § A gyámhatóságnak a zárlat elrendelését, illetve az idei glenes gondnokrendelést követő 8 napon
belül a gondnokság alá helyezési pert meg kell indítania, a bíróságnak pedig legkésőbb a keresetlevél
benyújtásától számított 30 napon belül a zárlatot, illetve az ideiglenes gondnokrendelést hivatalból felül
kell viz sgálnia.
A gondnok kirendelése
19. § (1) A bíróság által gondnokság alá helyezett személy részére a gondnokot a gyámhatóság rendeli
ki. A gondnokrendelés részletes szabályait külön jogszabály határozza meg.
(2) Gondnok lehet minden cselekvőképes, nagykorú személy. Gondnokul csak az rendelhető ki, aki a
gondnoki tisztséget vállalja.
19/A. § (1) Gondnokká – ha ez az érdekeivel nem ellentétes – a gondnokság alá helyezett által még
cselekvőképes állapotában közokiratban kijelölt vagy a gondnokság alá helyezést követően megnevezett
személyt, ha ez nem lehetséges, akkor elsősorban együttélő házastársát vagy bejegyzett élettársát kell
kirendelni. Ha ilyen nincs, vagy a házastárs, bejegyzett élettárs kirendelése veszélyeztetné a gondnokság
alatt álló érdekeit, a gyá mhatóság gondnokul olyan személyt rendel ki, aki a gondnokság ellátására az
összes körülmények figyelembevételével alkalmasnak mutatkozik.
(2) A gondnok kirendelésénél az arra alkalmas személyek közül a szülőket, illetve a szülők által – a
haláluk esetére – közokiratban vagy végrendeletben megnevezett személyt, ilyenek hiányában más
hozzátartozókat – akik szükség esetén a személyes gondoskodást is el tudják látni – előnyben kell
részesíteni.
(3) Ha a gondnok az (1) -(2) bekezdésben foglaltak szerint nem rend elhető ki, a gondnokolt számára
hivatásos gondnokot kell kirendelni. Hivatásos gondnok csak büntetlen előéletű személy lehet. Hivatásos
gondnokul a fogyatékosokkal, szenvedélybetegekkel vagy pszichiátriai betegekkel foglalkozó egyesület
által a tagjai közü l ajánlott személy is kirendelhető.
(4) Nem lehet gondnokul kirendelni azt, akinek a személye ellen a gondnokság alá helyezett kifejezetten
tiltakozik.
19/B. § (1) A gondnokolt részére kivételesen több gondnok is kirendelhető. Többes gondnokrendelésre
akko r kerülhet sor, ha

a) a gondnokság alá helyezett személy mindkét szülője, illetve két közeli hozzátartozója vállalja a
gondnokságot, vagy b) a gondnokolt vagyonának kezelése, illetve egyes más ügyeinek intézése külön szakértelmet igényel.
(2) Az (1) bekezd és b) pontjában meghatározott esetben a gyámhatóságnak meg kell határoznia a
gondnokok feladatkörének pontos megoszlását.
(3) A gondnok kirendelése mellett a gyámhatóság a gondnokolt részére helyettes gondnokot is rendelhet.
A helyettes gondnok dönthet a t ávollévő vagy más okból ténylegesen akadályozott gondnok helyett a
gondnokoltat érintő, azonnali intézkedést igénylő ügyekben.
19/C. § (1) A gyámhatóság a gondnokot a tisztségéből felmenti, ha
a) a gondnokság alá helyezést a bíróság megszüntette,
b) a gondnokolt meghalt,
c) a gondnok fontos okból a felmentését kéri,
d) utóbb keletkezik olyan kizáró ok, amely a gondnok kirendelésének is akadályát jelentette volna.
(2) A gyámhatóság a gondnokot tisztségéből elmozdítja – azonnali intézkedést igénylő esetben ezt
megel őzően a gondnokot a tisztségéből felfüggeszti -, ha a gondnok a kötelezettségét nem teljesíti vagy
olyan cselekményt követ el, amellyel a gondokolt érdekeit súlyosan sérti vagy veszélyezteti.
(3) Ha a gyámhatóság a gondnokot a tisztségéből az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott okból
menti fel, ezzel egyidejűleg a gondnokolt haláláról a gondnokság alá helyezést elrendelő bíróságot
értesítenie kell, a halál tényének a gondnokoltak névjegyzékébe történő bejegyzés végett.
A gondnok tevékenysége
20. § (1) A gondnok – általános jelleggel, illetve a cselekvőképességet korlátozó ítéletben meghatározott
ügyekben – a gondnokság alá helyezett személy vagyonának kezelője és törvényes képviselője.
(2) A gondnok indokolt esetben – vállalása esetén – a gondnokság alá helyezett gondozását is ellátja.
20/A. § A gondnok tevékenységét a gyámhatóság felügyeli. A gondnok a működéséről, illetve a
gondnokolt állapotáról a gyámhatóság felhívására bármikor, egyébként pedig évente köteles beszámolni a
gyámhatóságnak.
20/B. § A go ndnok köteles a gyámhatóság felhívására beszolgáltatni a gondnokolt pénzét, értékpapírjait,
valamint értéktárgyait, ha azokat – figyelemmel a 20/C. § -ban foglaltakra is – a rendes vagyonkezelés
szabályai szerint folyó kiadásokra készen tartani nem kell. A gyámhatósághoz beszolgáltatott vagyonnal
való rendelkezéshez a gyámhatóság jóváhagyása szükséges.
20/C. § A gondnok vagyonkezelésének a gondnokolt jólétét kell szolgálnia. A gondnok köteles a
gondnokolt személyes kívánságait meghallgatni, és a vagyon állagától függően a jogos igényeket lehetőség
szerint teljesíteni.
20/D. § (1) A gondnok a vagyon kezeléséről – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – évente köteles
számadást adni a gyámhatóságnak. Ha a gondnok a gondnokolt közeli hozzátartozója és a gondnokol t
vagyoni viszonyai rendes számadást nem tesznek szükségessé, a gyámhatóság egyszerűsített számadást is
engedélyezhet.
(2) A hivatásos gondnok kivételével a gondnok nem köteles éves számadásra, ha a gondnokoltnak
nincsen vagyona és a munkaviszonyból szárma zó jövedelmének, nyugdíjának, egyéb járadékának havi
összege nem haladja meg a külön jogszabályban meghatározott mértéket.
(3) Ha a gondnokolt gazdálkodó szervezet tagja (részvényese), a gondnoknak a gondnokolt vagyoni
hozzájárulása 50% -át, de legalább 100 000 Ft -ot meghaladó mérték ű kötelezettségvállalásához a
gyámhatóság jóváhagyását kell kérnie. Ha a gazdálkodó szervezet a számviteli törvény szerinti beszámoló
készítésére köteles, a beszámolót a gondnoknak az éves számadás során a gyámhatósághoz be kell
nyújtania.
(4) A gyámhatósá g a gondnokot az (1) és (3) bekezdésben meghatározottakon kívül – indokolt esetben –
eseti számadásra kötelezheti. Eseti számadás előírásának a gondnokolt kérésére is helye lehet.
(5) A gondnok vagyonkezelésének részletes szabályait külön jogszabály határo zza meg.
A gondnokság alá helyezés megszüntetése, illetve módosítása
21. § (1) A cselekvőképességet érintő gondnokságot a bíróság megszünteti, ha elrendelésének oka már
nem áll fenn.

(2) A gondnokság alá helyezés megszüntetése iránt maga a gondnokság alatt álló, házastársa, bejegyzett
élettársa, egyeneságbeli rokona, testvére, a gondnok, a gyámhatóság és az ügyész indíthat keresetet.
(3) A gondnokság alá helyezés megszüntetése iránti perindításnak a 14/A. § szerinti kötelező
felülvizsgálat időpontja előtt is helye van.
(4) A (2) bekezdésben felsoroltak a gondnokság alá helyezés megszüntetésén kívül kérhetik
cselekvőképességet korlátozó gondnokság esetén azon ügycsoportok módosítását, amelyek vonatkozásában
a bíróság a gondnokolt cselekvőképességét korlátozta , a cselekvőképességet korlátozó gondnokság
cselekvőképességet kizáró gondnoksággá változtatását, illetve a cselekvőképességet kizáró gondnokság
cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezésre történő módosítását is.
III. fejezet
A jogképesség megszűnése;
A holtnak nyilvánítás

22. § A jogképesség a halállal szűnik meg.
23. § Az eltűnt személyt bírósági határozattal holtnak lehet nyilvánítani, ha eltűnésétől számítva öt év
eltelt anélkül, hogy életbenlétére utaló bármilyen adat ismeretes volna.
24. § (1) A bíróság a halál napját a körülmények mérlegelése alapján állapítja meg.
(2) Ha a körülmények mérlegelése nem vezet eredményre, a halál időpontja az eltűnést követő hónap
tizenötödik napja.
25. § (1) A holtnak nyilvánított személyt az ellenkező bizon yításáig halottnak kell tekinteni.
(2) Ha bebizonyosodik, hogy a holtnak nyilvánított a határozatban alapul vett időpontnál korábban vagy
később tűnt el, de a holtnak nyilvánítás feltételei egyébként fennállanak, a bíróság a holtnak nyilvánító
határozatot megfelelően módosítja. A jogkövetkezmények ilyen esetben a módosított határozat szerint
alakulnak.
(3) Ha bebizonyosodik, hogy a holtnak nyilvánított a határozatban alapul vett időpontnál később tűnt el,
és a holtnak nyilvánítás feltételei nem állnak fenn, a bíróság a holtnak nyilvánító határozatot hatályon kívül
helyezi. A határozat alapján beállott jogkövetkezmények – ha jogszabály kivételt nem tesz – semmisek.
(4) Ha a holtnak nyilvánított előkerül, a határozat hatálytalan, és az annak alapján beállott
j ogkövetkezmények – ha jogszabály kivételt nem tesz – semmisek.
II. cím
IV. fejezet
26- 27. §
III. cím
A JOGI SZEMÉLYEK
V. fejezet
A jogképesség; a jogi személy létrejötte és megszűnése
28. § (1) Az állam – mint a vagyoni jogviszonyok alanya – jogi személy. Az államot a polgári
jogviszonyokban – ha jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik – az állami vagyon felügyeletéért felelős
miniszter képviseli.
(2) A kártérítési, megtérítési és kártalanítási kötelezettség, valamint a jóhiszemű személyek irányában
válla lt szerződéses kötelezettség az államot költségvetési fedezet hiányában vagy az e célra biztosított
költségvetési fedezetet meghaladó mértékben is terheli.

(3) Erre irányadó jogszabályok szerint jogi személyek az állami, önkormányzati, gazdasági, társadalmi és
más egyéb szervezetek.
(4) A jogi személy jogképes. Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, jogképessége kiterjed mindazokra
a jogokra és kötelezettségekre, amelyek jellegüknél fogva nem csupán az emberhez fűződhetnek.
29. § (1) A jogi személy létrejö ttének és megszüntetésének feltételeit a jogszabály a jogi személy egyes
fajtáihoz képest állapítja meg. Jogi személyt jogszabály is létesíthet.
(2) A jogi személy létesítéséről szóló jogszabályban, határozatban vagy okiratban meg kell állapítani a
jogi sz emély nevét, tevékenységét, székhelyét és – ha erről külön jogszabály nem rendelkezik –
képviselőjét.
(3) A jogi személy nevében aláírásra a jogi személy képviselője jogosult. Ha nem ő az aláíró, és
jogszabály a nyilatkozat érvényességéhez írásbeli alakot kíván, két képviseleti joggal felruházott személy
aláírása szükséges. Jogszabály ezektől a rendelkezésektől eltérhet.
(4) Ha jogszabály a jogi személy létrejöttét nyilvántartásba vételhez köti, a bejegyzett körülmények
megváltoztatása harmadik személyek ir ányában csak akkor hatályos, ha a változást a nyilvántartásba
bevezették.
30. § (1) Ha a jogszabály vagy – annak felhatalmazása alapján – az alapító határozat vagy okirat másként
nem rendelkezik, a jogi személy szervezeti egysége (gyáregysége, fiókja, telepe, üzeme, irodája, helyi
kirendeltsége vagy csoportja, alapszerve, szakosztálya stb.) nem jogi személy.
(2) A szervezeti egység vezet ője az egység rendeltetésszerű működése által meghatározott körben a jogi
személy képviselőjeként jár el. Jogszabály, alapító határozat vagy okirat ettől eltérően rendelkezhet.
VI. fejezet
A jogi személyek egyes fajtáira vonatkozó külön rendelkezések
1. Az állami vállalat
31. § (1) Az állami vállalat jogi személy.
(2) Az állami vállalat a rábízott vagyonnal – törvényben meghatározott módon és felelősséggel – önállóan
gazdálkodik.
(3) Az állami vállalat kötelezettségeiért a rábízott vagyonnal felel.
(4) Az á llam jogszabályban meghatározott módon irányítja, illetőleg felügyeli a vállalat gazdálkodását és
más tevékenységét.
(5) Az állami vállalat nevében rendszerint a vállalat tevékenységére kell utalni. A vállalat nevét úgy kell
megállapítani, hogy az más gazd álkodó szervezetektől való megkülönböztetésre alkalmas legyen.
(6) Az állami vállalatot az igazgató képviseli. E jogkörét esetenként vagy az ügyek meghatározott
csoportjára nézve a vállalat dolgozójára ruházhatja át.
32. § (1) Az állami vállalat általános vezetését ellátja
a) a vállalati tanács, vagy
b) a vállalat dolgozóinak közgyűlése vagy küldöttgyűlése, illetőleg
c) az igazgató.
(2) A testületi hatáskörbe nem tartozó ügyekben az igazgató önállóan és egyéni felelősséggel jár el.
(3) Az állami vállalat ke zelésében levő vagyont nem lehet elvonni; jogszabály ettől eltérően
rendelkezhet.
33. § Az állami vállalatra vonatkozó részletes szabályokat külön törvény állapítja meg.
2. A tröszt
34. § (1) Az alapító szerv a felügyelete alá tartozó több vállalat gazdaságos működésének és
fejlesztésének előmozdítására és e vállalatok irányítására trösztöt hozhat létre. A tröszt és a keretében
működő vállalatok jogi személyek.
(2) A tröszt alapító határozatában fel kell sorolni a tröszt keretében működő vállalatokat.
(3) A trösztre vonatkozó részletes szabályokat külön törvény állapítja meg.

3. Egyéb állami gazdálkodó szerv
35. § Ha a jogszabály másként nem rendelkezik, az állami vállalatra vonatkozó szabályok irányadók az
egyéb állami gazdálkodó szerv jogi személyiségére i s.
4. Költségvetési szerv
36. § (1) A költségvetési szerv jogi személy.
(2) A költségvetési szerv képviseletét a szerv vezet ője látja el, aki e jogkörét esetenként vagy az ügyek
meghatározott csoportjára nézve, a szerv dolgozójára ruházhatja át.
37. § (1) A költségvetési szervet a költségvetését meghaladó mértékben is terheli a kártérítési,
megtérítési és kártalanítási köteleze ttség, valamint az a kötelezettség, amelyet jóhiszemű személyek
irányában vállalt.
(2) Ilyen esetben a költségvetési fedezetről a költségvetési gazdálkodás szabályai szerint kell
gondoskodni.
5. A szövetkezet
38. § A szövetkezet az alapszabályban meghatáro zott összegű részjegytőkével alapított, a nyitott tagság
és a változó tőke elvei szerint működő, jogi személyiséggel rendelkező szervezet, amelynek célja a tagjai
gazdasági, valamint más társadalmi (kulturális, oktatási, szociális, egészségügyi) szükséglet ei
kielégítésének elősegítése.
39- 50. §
51. § A szövetkezetre vonatkozó részletes szabályokat külön törvény állapítja meg.
6. A jogi személyiségű gazdasági társaság
52. § (1) Az állam, a jogi személyek, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok és a természetes
személyek üzletszerű közös gazdasági tevékenység folytatására vagy annak elősegítésére saját cégnévvel
rendelkező gazdasági társaságot alapíthatnak.
(2) Jogi személyként működő gazdasági társaság: a közös vállalat, a korlátolt felelősségű társaság és a
részvénytársaság.
(3)
53. § (1)
(2) A közös vállalat a tagok által alapított olyan gazdasági társaság, amely kötelezettségeiért elsősorban
vagyonával felel. Ha a vállalat vagyona a tartozásokat nem fedezi, a tagok a vállalat tartozásaiért
együttes en – vagyoni hozzájárulásuk arányában – kezesként felelnek.
(3) A korlátolt felelősségű társaság olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott összegű
törzsbetétekből álló törzstőkével (jegyzett tőkével) alakul, és amelynél a tag kötelezettsége a tár sasággal
szemben csak törzsbetétének szolgáltatására és a társasági szerződésben esetleg megállapított egyéb
vagyoni hozzájárulás szolgáltatására terjed ki. A társaság kötelezettségeiért – törvényben meghatározott
kivétellel – a tag nem felel.
(4) A részvé nytársaság olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott számú és névértékű
részvényekből álló alaptőkével (jegyzett tőkével) alakul, és amelynél a tag (részvényes) kötelezettsége a
részvénytársasággal szemben a részvény névértékének vagy kibocsátási értékének szolgáltatására terjed ki.
A részvénytársaság kötelezettségeiért – törvényben meghatározott kivétellel – a részvényes nem felel.
54. § (1) A gazdasági társaság alapításához társasági szerződés (alapító okirat); részvénytársasági
formában működő gazdasági társaság esetében pedig alapszabály (alapító okirat) szükséges.
(2) A társasági szerződésben meg kell határozni:
a) a társaság cégnevét és székhelyét,
b) a társaság tagjait, nevük (cégnevük) és lakóhelyük (székhelyük) – kivéve az alapszabályban a
részvényeseket – feltüntetésével,
c) a társaság tevékenységi körét,

d) a társaság jegyzett tőkéjét, a jegyzett tőke (a tagok vagyoni hozzájárulása) rendelkezésre bocsátásának
módját és idejét,
e) a cégjegyzés módját,
f) a vezető tisztségviselők nevét és l akóhelyét,
g) a gazdasági társaság időtartamát, ha a társaságot határozott időre alapítják, valamint
h) mindazt, amit a gazdasági társaságokról szóló törvény az egyes társasági formáknál kötelezően előír.
(3) A gazdasági társaság a cégjegyzékbe való bejegy zéssel, a bejegyzés napjával jön létre.
55. § A közös vállalatnál az igazgató, korlátolt felelősségű társaságnál az ügyvezető, míg
részvénytársaságnál az igazgatóság tagjai képviselik a gazdasági társaságot harmadik személyekkel
szemben, valamint bíróságok és hatóságok előtt.
56. § (1) A gazdasági társaság megszűnik, ha:
a) a társasági szerződésben (alapszabályban) meghatározott időtartam eltelt, vagy más megszűnési
feltétel megvalósult;
b) elhatározza jogutód nélküli megszűnését;
c) elhatározza jogutódláss al történő megszűnését (átalakulását);
d) tagjainak száma – a korlátolt felelősségű társaságot és a részvénytársaságot kivéve – egy főre csökken,
és törvényben meghatározott határidőn belül nem jelentenek be a cégbíróságnál új tagot;
e) a cégbíróság megszű ntnek nyilvánítja;
f) a cégbíróság hivatalból elrendeli törlését;
g) a bíróság felszámolási eljárás során megszünteti;
h) a gazdasági társaságról szóló törvénynek az egyes társasági formákra vonatkozó szabályai azt előírják.
(2) A gazdasági társaságra vonatkozó részletes szabályokat külön törvény állapítja meg.
7. Közhasznú társaság
57- 60. §
8. Az egyesület és a köztestület
61. § (1) Az egyesület olyan Magyarországon önkéntesen létrehozott, önkormányzattal rendelkező
szervezet, amely az alapszabályában megh atározott célra alakul, nyilvántartott tagsággal rendelkezik, és
céljának elérésére szervezi tagjai tevékenységét. Az egyesület jogi személy.
(2) Egyesület elsődlegesen gazdasági -vállalkozási tevékenység folytatása céljából nem hozható létre,
ilyen tevéken ységet csak a célja megvalósításának előmozdítása érdekében, kiegészítő jelleggel végezhet.
(3) Az egyesület alapításához az szükséges, hogy legalább 10 alapító tag az egyesület megalakítását
kimondja, az egyesület alapszabályát elfogadja, ügyintéző és kép viseleti szerveit megválassza és
Magyarországon székhellyel rendelkezik.
(4) Az egyesület megalapítását követően kérni kell annak nyilvántartásba vételét. Az egyesület
nyilvántartásba vétele nem tagadható meg, ha az egyesület
a) alapszabályában foglalt cél ok és tevékenységek nem ellentétesek az Alaptörvénnyel, és
b) alapítói eleget tettek a törvényben előírt követelményeknek.
(5) Az egyesület alapszabálya az egyesület valamely szervezeti egységét jogi személlyé nyilváníthatja,
ha annak önálló ügyintéző és k épviseleti szerve van, továbbá rendelkezik a működéséhez szükséges
vagyonnal.
(6) Az egyesület a nyilvántartásba vételével jön létre. Az alapszabály módosítása esetén az egyesület
nyilvántartásba vételére irányadó szabályokat kell alkalmazni.
62. § (1) Az egyesület alapszabályában rendelkezni kell a szervezet nevéről, céljáról és székhelyéről,
szervezetéről, a tagsági jogviszony keletkezésének és megszűnésének módjáról és feltételeiről.
(2) Az egyesület alapszabálya az abban meghatározott célkitűzéseknek me gfelelően biztosítja a szervezet
működését, elősegíti a tagok jogainak és kötelességeinek érvényesülését.
(3) Az egyesület tagja
a) részt vehet az egyesület tevékenységében és rendezvényein;
b) választhat és választható az egyesület szerveibe;
c) köteles e leget tenni az alapszabályban meghatározott kötelességeinek;
d) nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását.

(4) Az egyesület alapszabálya különleges jogállású tagságról (pártoló tag, tiszteletbeli tag) is
rendelkezhet. A pártoló tag az egyes ület tevékenységében csak vagyoni hozzájárulással vesz részt, a
tiszteletbeli tagot az egyesület tagjai választják meg e tagságra. A különleges jogállású tagok az egyesület
szerveibe nem választhatnak és az egyesületi szervek döntéshozatalában csak tanácsk ozási joggal vehetnek
részt. Költségvetési szerv egyesület pártoló tagja nem lehet.
(5) Az egyesület ügyintéző és képviseleti szervének tagja az lehet,
a) aki legalább korlátozottan cselekvőképes, kivéve, ha a cselekvőképességét a bíróság a képviseleti
jog gal érintett ügycsoportban korlátozta, és
b) a közügyek gyakorlásától nincs eltiltva, és
c) aki
ca) magyar állampolgár, vagy
cb) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló
törvényben meghatározottak szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezik, vagy
cc) a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá
tartozik, és bevándorolt vagy letelepedett jogállású, illetve tartózkodási engedéllyel rendelkezik.
(6) Az egyesület szervei által hozott jog – vagy alapszabálysért ő határozat megsemmisítése iránt bármely
tag – a különleges jogállású tag csak érintettsége esetén – , a határozat tudomására jutásától számított
harminc napos jogvesztő határidőben pert indíthat. A perindítás a határozat végrehajtását nem gátolja, a
bírósá g azonban indokolt esetben – a tag kérelmére – a határozat végrehajtását felfüggesztheti. A per a
törvényszék hatáskörébe tartozik.
(7) A vallási tevékenységet is végző egyesületek esetében a vallási tevékenységgel összefüggően
meghozott határozatokra nézv e a (6) bekezdés rendelkezéseit nem kell alkalmazni.
(8) Az egyesület a vagyonával önállóan gazdálkodik, tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok – a
tagdíj megfizetésén túl – az egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.
63. § (1) Az egy esület legfőbb szerve a tagok összessége (taggyűlés) vagy a tagok által – az
alapszabályban meghatározottak szerint – közvetlenül vagy közvetett úton legfőbb szervként választott
testület.
(2) Az egyesület legfőbb szervét szükség szerint, de legalább évenként egyszer össze kell hívni. A
legfőbb szervet össze kell hívni akkor is, ha azt a bíróság elrendeli, illetve ha azt a tagok legalább egytizede
vagy az alapszabályban ettől eltérően meghatározott hányada – az ok és a cél megjelölésével – kéri. A
legfőbb szerv ülése személyes részvétellel elektronikus úton is lefolytatható, ha a legfőbb szerv tagjainak
személyazonossága az igénybe vett elektronikus úton megfelelően igazolható, dokumentálható és ennek
lehetőségét és módját a létesítő okirat rögzíti.
(3) Az egyesület üg yintéző és képviseleti szerve a tagok által ilyen célból – az alapszabályban
meghatározottak szerint – közvetlenül vagy közvetett úton választott testület (elnökség) vagy személy.
(4) Az egyesület legfőbb szervének hatáskörébe tartozik:
a) az alapszabály m egállapítása és módosítása;
b) az éves költségvetés, illetve az előző évről szóló számviteli beszámoló elfogadása, ha törvény eltérően
nem rendelkezik;
c) az ügyintéző és képviseleti szerv éves beszámolójának elfogadása;
d) az egyesület más egyesülettel való egyesülésének vagy feloszlásának kimondása;
e) az ügyintéző és képviseleti szerv tagjainak megválasztása és visszahívása;
f) döntés mindazokban az ügyekben, amelyeket az alapszabály a legfőbb szerv kizárólagos hatáskörébe
utal.
(5) Az egyesület éves köl tségvetésének megállapítását, a számviteli beszámoló elfogadását és az
ügyintéző és képviseleti szerv éves beszámolójának megtárgyalását az alapszabály – a legfőbb szerv helyett
– a szervezet más szervére bízhatja.
(6) Az egyesület szervei határozatképesek , ha tagjainak több mint a fele jelen van, az alapszabály ennél
magasabb jelenléti arányt is megállapíthat. Az egyesület szervei határozataikat a jelenlévők szótöbbségével
hozzák mindazon kérdésben, amely tekintetében az alapszabály a szótöbbség magasabb arányát nem írja
elő.
(7) Ha az egyesület szerveinek ülése nem határozatképes, megismételt ülést kell tartani. A megismételt
ülés a határozatképtelen ülést követő későbbi időpontra az eredetivel azonos napirenddel hívható össze. A
megismételt ülés a legfőbb szerv esetében a megjelent tagok számától függetlenül, egyéb egyesületi szerv
esetén pedig a (6) bekezdésben foglalt rendelkezés szerint határozatképes.
64. § (1) Az egyesület megszűnik, ha

a) az egyesület egy másik egyesülettel egyesül (összeolvad, beolv ad),
b) a legfőbb szerve a feloszlásáról határoz,
c) a bíróság feloszlatja,
d) a törvényességi ellenőrzési eljárás eredményeképpen a bíróság megszűnteti vagy megállapítja
megszűnését,
e) a fizetésképtelensége miatt indult eljárásban a bíróság megszünteti,
és az egyesületet a nyilvántartásból törlik.
(2) Az (1) bekezdés b) -e) pontjaiban foglalt esetekben az egyesület jogutód nélkül szűnik meg. Az (1)
bekezdés b) pontjában foglalt esetben végelszámolási eljárást, a c) -d) pontjában foglalt esetekben pedig
kényszer -végelszámolást kell lefolytatni.
(3) A legfőbb szerv nem dönthet az egyesület feloszlásáról, ha az egyesülettel szemben lefolytatott
végrehajtás eredménytelen volt vagy az egyesület fizetésképtelenségét a bíróság megállapította.
(4) Az egyesület alaps zabálya vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában a jogutód nélkül megszűnt
egyesület – hitelezői igények kielégítése után – megmaradt vagyonát az egyesülési jogról, a közhasznú
jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvényben meghatározott
célra kell fordítani és az ott megjelölt módon kell nyilvánosságra hozni.
(5) Az egyesület nyilvántartásból való törlésére az egyesület nyilvántartásba vételére vonatkozó
szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
65. § (1) A köztest ület önkormányzattal és nyilvántartott tagsággal rendelkező szervezet, amelynek
létrehozását törvény rendeli el. A köztestület a tagságához, illetőleg a tagsága által végzett tevékenységhez
kapcsolódó közfeladatot lát el. A köztestület jogi személy.
(2) Kö ztestület különösen a Magyar Tudományos Akadémia, a Magyar Művészeti Akadémia, a
gazdasági, illetve a szakmai kamara.
(3) Törvény meghatározhat olyan közfeladatot, amelyet a köztestület köteles ellátni. A köztestület a
közfeladat ellátásához szükséges – tö rvényben meghatározott – jogosítványokkal rendelkezik, és ezeket
önigazgatása útján érvényesíti.
(4) Törvény előírhatja, hogy valamely közfeladatot kizárólag köztestület láthat el, illetve, hogy
meghatározott tevékenység csak köztestület tagjaként folytatható.
(5) A köztestület által ellátott közfeladatokkal kapcsolatos adatok közérdekűek.
(6) A köztestületre – ha törvény eltérően nem rendelkezik – az egyesületre vonatkozó szabályokat kell
megfelelően alkalmazni.
Az országos sportági szakszövetség
66. § (1) Az országos sportági szakszövetség (a továbbiakban: szakszövetség) önkormányzattal és
nyilvántartott tagsággal rendelkező szervezet, amelyet a sportágban működő sportszervezetek hozhatnak
létre a külön jogszabályban meghatározott feltételekkel.
(2) A szak szövetség a külön jogszabályban és az alapszabályában meghatározott feladatokat lát el. A
szakszövetség jogi személy.
(3) Törvény meghatározhat olyan feladatot, amelyet kizárólag a szakszövetség láthat el. A szakszövetség
a feladatai ellátásához szükséges – törvényben meghatározott – jogosítványokkal rendelkezik és ezeket
önigazgatása útján gyakorolja.
(4) A szakszövetségre – ha törvény eltér ően nem rendelkezik – az egyesületre vonatkozó szabályokat kell
megfelelően alkalmazni.
67- 69. §
9. Egyes jogi személyek vállalata
70. § (1) A helyi önkormányzat, továbbá a szövetkezetek országos érdekképviseleti szerve, az egyesület
vállalatot hozhat létr e. A vállalat jogi személy.
(2) Egyesület esetében feltétel, hogy a vállalat létesítését az egyesület alapszabálya megengedje.
71. § (1) A vállalatot létesítő okiratban meg kell állapítani – a 29. § (2) bekezdésében meghatározott
tényeken és körülményeken kívül – a létesítő jogi személy nevét, a vállalat induló vagyonát, továbbá a
jogszabályban előírt egyéb tényeket és körülményeket.

(2) A vállalat nevében utalni kell a tevékenységére; nevét úgy kell meghatározni, hogy az a vállalatnak
más gazdálkodó szervezettől való megkülönböztetésre alkalmas legyen.
(3) A vállalat a cégjegyzékbe való bejegyzéssel jön létre, és a cégjegyzékből való törléssel szűnik meg.
72. § (1) A vállalat tevékenységi körét a létesítő jogi személy – a jogszabályok keretei között – állap ítja
meg, s biztosítja a tevékenység ellátásához szükséges vagyont.
(2) A létesítő jogi személy részesedhet a vállalatnak az állami költségvetéssel szemben fennálló
kötelezettségei teljesítése után fennmaradó nyereségéből; a részesedés mértékét a létesítő okirat állapítja
meg.
(3) A létesítő jogi személy a vállalat kötelezettségeiért kezesként felel.
(4) A vállalat igazgatóját a létesítő jogi személy nevezi ki és menti fel, valamint gyakorolja
munkaviszonyában az egyéb munkáltatói jogokat.
(5) A létesítő sz erv előírhatja, hogy a vállalat általános vezetését – a kinevezett igazgató mellett –
vezetőtestület látja el. A vezetőtestület létesítésének rendjét, létszámát, döntési jogkörét a létesítő okiratban
kell meghatározni, s ezt, valamint a működésével kapcsol atos egyéb kérdéseket a szervezeti és működési
szabályzatnak is tartalmaznia kell.
(6) A létesítő jogi személy a vállalatot megszüntetheti.
(7) Ha a vállalat jogutód nélkül megszűnik – a felszámolás esetét kivéve – végelszámolásnak van helye.
A végelszámol ás módjára az állami vállalatokról szóló többször módosított 1977. évi VI. törvényben
foglaltak az irányadók azzal az eltéréssel, hogy a megmaradó vagyon a létesítő szervet illeti meg.
73. § (1) Az igazgató képviseli a vállalatot harmadik személyekkel sze mben, valamint bíróságok és más
hatóságok előtt; e jogkörét esetenként vagy az ügyek meghatározott csoportjára nézve a vállalat dolgozóira
ruházhatja át. A képviseleti, illetőleg az aláírási jogosultságot a képviseleti könyvben kell nyilvántartani.
(2) A v állalat szervezeti és működési szabályzatát az igazgató állapítja meg. Ebben gondoskodnia kell a
vállalat tevékenységének ellátására legmegfelelőbb szervezet kialakításáról.
10. A leányvállalat
74. § (1) Jogszabályban meghatározott gazdálkodó szervezetek, illetőleg gazdasági tevékenységet is
folytató más jogi személyek leányvállalatot hozhatnak létre. A leányvállalat jogi személy.
(2) A leányvállalatot létesítő okiratnak – a 29. § (2) bekezdésében és a 71. § (1) bekezdésében
meghatározott tényeken és körülm ényeken kívül – tartalmaznia kell a leányvállalat és a létesítő szerv
együttműködésének módját, valamint azokat a jogokat és kötelezettségeket, amelyek a létesítő szervet és a
leányvállalatot az együttműködés során megilletik, illetőleg terhelik.
(3) A leá nyvállalatra az egyes jogi személyek vállalatára vonatkozó szabályokat azzal az eltéréssel kell
alkalmazni, hogy a leányvállalat létesítéséhez – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – az
államháztartásért felelős miniszter előzetes egyetértése nem szük séges.
(4) A leányvállalatra vonatkozó további szabályokat külön jogszabály állapítja meg.
11. Az alapítvány
74/A. § (1) Magánszemély, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság (a
továbbiakban együtt: alapító) – tartós közérdekű célra – alapító okiratban alapítványt hozhat létre.
Alapítvány elsődlegesen gazdasági tevékenység folytatása céljából nem alapítható. Az alapítvány javára a
célja megvalósításához szükséges vagyont kell rendelni. Az alapítvány jogi személy.
(2) Az alapítv ány a bírósági nyilvántartásba vételével jön létre. A nyilvántartásba vétel nem tagadható
meg, ha az alapító okirat az e törvényben meghatározott feltételeknek megfelel. Az alapítvány
tevékenységét a nyilvántartásba vételről szóló határozat jogerőre emelkedése napján kezdheti meg.
(3) A nyilvántartásba vétel után az alapító az alapítványt nem vonhatja vissza.
(4) Az alapítványt annak székhelye szerint illetékes törvényszék (a továbbiakban: bíróság) veszi
nyilvántartásba. A nyilvántartásba vételre irányuló k érelmet a bírósághoz az alapító nyújtja be. A
kérelemhez csatolni kell a szervezetek és más, civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról, valamint e
szervezetekkel összefügg ő egyes polgári peres és nemperes eljárásokról szóló törvényben meghatározott
okiratokat.
(5) A bíróság a nyilvántartásba vételről nemperes eljárásban határoz. A bíróság a nyilvántartásba vételről
szóló határozatát az ügyészségnek is kézbesíti.

(6) Az alapítvány a nyilvántartásból való törléssel szűnik meg. A törlésre megfelelően alkalmazni kell az
alapítvány nyilvántartásba vételére vonatkozó szabályokat.
74/B. § (1) Az alapító okiratban meg kell jelölni az alapítvány
a) nevét;
b) célját;
c) céljára rendel t vagyont és annak felhasználási módját;
d) székhelyét.
(2) Az alapító okiratban az alapító rendelkezhet az alapítványhoz való csatlakozás lehetőségéről és egyéb
feltételekről is.
(3) Az alapító az alapító okiratban az alapítvány szervezeti egységét jogi s zemélynek nyilváníthatja, ha a
szervezeti egységnek önálló ügyintéző és képviseleti szerve van, valamint, ha rendelkezik a működéséhez
szükséges, az alapítvány céljára rendelt vagyonból elkülönített vagyonnal.
(4) Ha az alapító az alapítványhoz való csatla kozást megengedi (nyílt alapítvány), az alapítványhoz – az
alapító okiratban meghatározott feltételek mellett – bárki csatlakozhat. Nyílt alapítvány alapításakor az
alapítvány rendelkezésére legalább olyan mértékű vagyont kell bocsátani, amely a működése
m egkezdéséhez feltétlenül szükséges.
(5) Az alapító az alapító okiratot indokolt esetben – az alapítvány nevének, céljának és vagyonának
sérelme nélkül – módosíthatja. A módosításra egyebekben az alapítvány nyilvántartásba vételére vonatkozó
szabályokat kel l megfelelően alkalmazni.
(6) Az alapítvány gazdálkodására az egyesület gazdálkodására vonatkozó szabályok [62. § (3) bek.] az
irányadók.
74/C. § (1) Az alapító – az alapító okiratban – kijelölheti a kezelő szervet, illetőleg ilyen célra külön
szervezetet is létreho zhat. A kezelő szerv (szervezet) az alapítvány képviselője. Az alapító az alapító
okiratban úgy is rendelkezhet – a (3) bekezdésben foglalt követelmény keretei között – hogy a kezelő szerv
(szervezet) vagy annak tagja kijelölése meghatározott időtartamra v agy feltétel bekövetkezéséig áll fenn. E
rendelkezés azonban az időtartam lejárta, illetve a feltétel bekövetkezése esetén is csak az új kezelő szerv
(szervezet), illetve az új tag kijelölésének bírósági nyilvántartásba vételével egyidejűleg válik hatályos sá.
(2) A bíróság köteles kezelő szerv (szervezet) kijelöléséről gondoskodni, ha erről az alapító nem
rendelkezett, illetőleg a kezelő szerv (szervezet) a feladat ellátását nem vállalja.
(3) Nem jelölhető ki, illetve nem hozható létre olyan kezelő szerv (s zervezet), amelyben az alapító –
közvetlenül vagy közvetve – az alapítvány vagyonának felhasználására meghatározó befolyást gyakorolhat.
(4) Ha az alapító az alapítvány kezelésére külön szervezetet hoz létre, az alapító okiratban rendelkeznie
kell annak ös szetételéről és meg kell jelölnie az alapítvány képviseletére jogosult személyt, ha pedig a
képviseletre többen jogosultak, úgy a képviseleti jog gyakorlásának módját, illetőleg terjedelmét is. A
képviseleti jog korlátozása jóhiszemű harmadik személy irányában hatál ytalan. Az alapító az alapító
okiratban úgy is rendelkezhet, hogy a kezelő szerv (szervezet) az alapítvány alkalmazottjának képviseleti
jogot biztosíthat, megjelölve a képviseleti jog gyakorlásának módját, illetőleg terjedelmét.
(5) A kezelő szerv (szervezet) vagy annak tisztségviselője (tagja) által a feladatkörének ellátása során
harmadik személynek okozott kárért az alapítvány felelős. A tisztségviselő (tag) az általa e minőségében az
alapítványnak okozott kárért a polgári jog általános szabályai szerint felel.
(6) Ha a kezelő szerv (szervezet) tevékenységével az alapítvány célját veszélyezteti, az alapító a
kijelölést visszavonhatja és kezelőként más szervet (szervezetet) jelölhet ki.
(7) Az alapító az alapító okiratban az e törvényben biztosított jogain ak gyakorlására – különösen halála,
megszűnése esetére – maga helyett más személyt is kijelölhet. E személyre az alapítóra vonatkozó
rendelkezések az irányadók. A kijelölést a nyilvántartásba vétel után az alapító nem vonhatja vissza.
Alapító vagy a jogain ak gyakorlására kijelölt más személy hiányában – a kezelő szerv (szervezet) vagy az
ügyészség erre vonatkozó bejelentése alapján – az alapítói jogosultságok a bíróságot illetik meg.
74/D. § (1) Ha az alapítvány létrehozása az alapító okiratot tartalmazó végrendeletben történt, annak
nyilvántartásba vétele iránt – ha az nem a végrendeleti végrehajtó feladata – a közjegyző által kirendelt
ügygondnok köteles gondoskodni.
(2) A végrendeletben létesített alapítványt – nyilvántartásba vétele esetén – olyannak kel l tekinteni, mint
amely a javára rendelt vagyont az öröklés megnyíltával megszerezte. A végrendeletbe foglalt, de a
törvényben meghatározott feltételek hiánya miatt nyilvántartásba nem vett alapítvány részére történő
vagyonrendelést közérdekű meghagyásnak kell tekinteni.

74/E. § (1) A bíróság az alapítványt – törvényben meghatározott eljárást követően – a nyilvántartásból
törli, ha az alapító okiratban meghatározott
a) cél megvalósult;
b) idő eltelt;
c) feltétel bekövetkezett.
(2) Az alapítványt az (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelően akkor is törölni kell a nyilvántartásból,
ha a bíróság az alapítványt megszünteti vagy más alapítvánnyal való egyesítését rendeli el.
(3) A bíróság az ügyész keresete alapján az alapítványt megszünteti, ha céljának megvalós ítása
lehetetlenné vált, illetőleg ha jogszabály -változás folytán a bejegyzést meg kellene tagadnia. A bíróság az
alapító kérelme alapján az alapítványt megszünteti, ha az alapítvány céljainak megvalósítása lehetetlenné
vált.
(4) A bíróság az alapítványt m egszüntetheti, ha a kezelő szerv (szervezet) tevékenységével az alapítvány
célját veszélyezteti és az alapító – a bíróság felhívása ellenére – a kijelölést nem vonja vissza és kezelőként
más szervet (szervezetet) nem jelöl ki.
(5) A megszűnt alapítvány vagyonát – az alapító okirat eltérő rendelkezése hiányában – a bíróság a
Nemzeti Együttműködési Alap támogatására köteles fordítani.
(6) A bíróság az érdekelt alapítók közös kérelmére – új alapítvány létrehozása vagy más alapítványhoz
való csatlakozás céljábó l – elrendelheti az alapítványok egyesítését, ha ez az érintett alapítványok céljainak
megvalósításával összhangban áll. Az alapítványok egyesítésére irányuló kérelemhez az új, illetőleg a
megfelelően módosított – a megszűnt alapítvány jogutódlásáról is re ndelkező – alapító okiratot is csatolni
kell, egyebekben a bíróság eljárására az alapítvány nyilvántartásba vételére vonatkozó szabályokat kell
alkalmazni.
(7) Az alapítvány nyilvántartására, felügyeletére, törvényességi ellenőrzésére, továbbá csőd -,
végel számolási és felszámolási eljárására, megszüntetésére az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról,
valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni az
alapítványokra vonatkozó, ott meghatározott eltér ésekkel.
74/F. § (1) Az alapítvány működése felett az ügyészség a reá irányadó szabályok szerint törvényességi
ellenőrzést gyakorol.
(2) Ha az alapítvány működésének törvényessége másképp nem biztosítható, az ügyész a bírósághoz
fordulhat. A bíróság határi dő kitűzésével kötelezi az alapítvány kezelőjét, hogy az alapítvány
jogszabálynak megfelelő működését állítsa helyre. A határidő eredménytelen eltelte után a bíróság az
alapítványt megszünteti.
74/G. §
12. Az egyesülés
74/H. § (1) Az egyesülés a tagok által gazdálkodásuk eredményességének előmozdítására és gazdasági
tevékenységük összehangolására, valamint szakmai érdekeik képviseletére alapított jogi személyiséggel
rendelkező kooperációs társaság. Az egyesülés saját nyereségre nem törekszik, vagyonát meghaladó
tartozásaiért a tagok korlátlanul és egyetemlegesen felelnek.
(2) Az egyesülés az összehangolási feladatok teljesítését segítő egyéb szolgáltatási és közös gazdálkodási
tevékenységet is végezhet.
(3) Az egyesülés a cégjegyzékbe való bejegyzéssel, a bejegyzés napjával jön létre.
(4) Az „egyesülés” elnevezést a kooperációs társaság cégnevében fel kell tüntetni.
(5) Az egyesülésre vonatkozó részletes szabályokat külön törvény állapítja meg.
IV. cím
A SZEMÉLYEK POLGÁRI JOGI VÉDELME
VII. fejezet
A személyhez és a szellemi alkotásokhoz f űződő jogok

A személyhez fűződő jogok
75. § (1) A személyhez fűződő jogokat mindenki köteles tiszteletben tartani. E jogok a törvény védelme
alatt állnak.
(2) A személyhez fűződő jogok védelmére vonatkozó szabályokat a jogi személyekre is alkalmazni kell,
kivéve ha a védelem – jellegénél fogva – csak a magánszemélyeket illetheti meg.
(3) A személyhez fűződő jogokat nem sérti az a magatartás, amelyhez a jogosult hozzájárult, feltéve,
hogy a hozzájárulás megadása társadalmi érdeket nem sért vagy veszélyeztet. A személyhez fűződő jogokat
egyébként korlátozó szerződés vagy egyoldalú nyilatkozat semmis.
76. § A személyhez fűződő jogok sérelmét jelenti különösen az egyenlő bánásmód követelményének
megsértése, a lelkiismereti szabadság sérelme és a személyes szabad ság jogellenes korlátozása, a testi
épség, az egészség, valamint a becsület és az emberi méltóság megsértése.
77. § (1) Mindenkinek joga van a névviseléshez.
(2) Tudományos, irodalmi, művészi vagy egyébként közszerepléssel járó tevékenységet – mások
jogainak és törvényes érdekeinek sérelme nélkül – felvett névvel is lehet folytatni.
(3) A jogi személy nevének különböznie kell azoknak a korábban nyilvántartásba vett jogi személyeknek
a nevétől, amelyek hasonló működési körben és azonos területen tevékenykedn ek.
(4) A névviselési jog sérelmét jelenti különösen, ha valaki jogtalanul más nevét használja, vagy
jogtalanul máséhoz hasonló nevet használ. A tudományos, irodalmi vagy művészi tevékenységet folytató –
ha neve összetéveszthető a már korábban is hasonló t evékenységet folytató személy nevével – az érintett
személy kérelmére saját nevét is csak megkülönböztető toldással vagy elhagyással használhatja e
tevékenység gyakorlása során.
78. § (1) A személyhez fűződő jogok védelme kiterjed a jóhírnév védelmére is.
(2) A jóhírnév sérelmét jelenti különösen, ha valaki más személyre vonatkozó, azt sértő, valótlan tényt
állít, híresztel, vagy való tényt hamis színben tüntet fel.
79. § A sajtó -helyreigazításra irányuló igény érvényesítésének szabályait a sajtószabadságró l és a
médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény, valamint a polgári perrendtartásról
rendelkező törvény állapítja meg.
80. § (1) A személyhez fűződő jogok megsértését jelenti a más képmásával vagy hangfelvételével
kapcsolatos bármi féle visszaélés.
(2) Képmás vagy hangfelvétel nyilvánosságra hozatalához – a nyilvános közszereplés kivételével – az
érintett személy hozzájárulása szükséges.
(3) Az eltűnt, valamint a súlyos bűncselekmény miatt büntető eljárás alatt álló személyről készült
képmást (hangfelvételt) nyomós közérdekből vagy méltánylást érdemlő magánérdekből a hatóság
engedélyével szabad felhasználni.
81. § (1) Személyhez fűződő jogokat sért, aki a levéltitkot megsérti, továbbá aki a magántitok vagy üzleti
titok birtokába jut, és azt jogosulatlanul nyilvánosságra hozza vagy azzal egyéb módon visszaél.
(2) Üzleti titok a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden olyan tény, információ, megoldás vagy
adat, amelynek nyilvánosságra hozatala, illetéktelenek által történő megszerzése vagy felhasználása a
jogosult – ide nem értve a magyar államot – jogszerű pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekeit sértené vagy
veszélyeztetné, és amelynek titokban tartása érdekében a jogosult a szükséges intézkedéseket megtette.
(3) Nem minősül üzleti ti toknak az állami és a helyi önkormányzati költségvetés, illetve az európai
közösségi támogatás felhasználásával, költségvetést érintő juttatással, kedvezménnyel, az állami és
önkormányzati vagyon kezelésével, birtoklásával, használatával, hasznosításával, az azzal való
rendelkezéssel, annak megterhelésével, az ilyen vagyont érintő bármilyen jog megszerzésével kapcsolatos
adat, valamint az az adat, amelynek megismerését vagy nyilvánosságra hozatalát külön törvény
közérdekből elrendeli. A nyilvánosságra hozat al azonban nem eredményezheti az olyan adatokhoz – így
különösen a technológiai eljárásokra, a műszaki megoldásokra, a gyártási folyamatokra, a munkaszervezési
és logisztikai módszerekre, továbbá a know -how -ra vonatkozó adatokhoz – való hozzáférést, amelye k
megismerése az üzleti tevékenység végzése szempontjából aránytalan sérelmet okozna, feltéve, hogy ez
nem akadályozza meg a közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét.
(4) Az, aki az államháztartás valamely alrendszerével pénzügyi, illetve üzleti kapcsolatot létesít, kérésre
köteles a jogviszonnyal összefüggő és a (3) bekezdés alapján közérdekből nyilvános adatokra vonatkozóan
tájékoztatást adni. A felvilágosítás oly módon is történhet, hogy az adatokat a honlapon vagy a hirdetményi
lapban teszi k közzé. A felvilágosítás megtagadása esetén, vagy ha a felvilágosítást kérő szerint a

tájékoztatás nem kielégítő, a törvényességi felügyelet gyakorlására jogosult szerv eljárása
kezdeményezhető.
82. § A törvény védi a magánlakáshoz és a jogi személy céljaira szolgáló helyiségekhez fűződő jogot.
83. § (1) A számítógéppel vagy más módon történő adatkezelés és adatfeldolgozás a személyhez fűződő
jogokat nem sértheti.
(2) A nyilvántartott adatokról tájékoztatást – az érintett személyen kívül – csak az arra jog osult szervnek
vagy személynek lehet adni.
(3) Ha a nyilvántartásban szereplő valamely tény vagy adat nem felel meg a valóságnak, az érintett
személy a valótlan tény vagy adat helyesbítését külön jogszabályban meghatározott módon követelheti.
84. § (1) Aki t személyhez fűződő jogában megsértenek, az eset körülményeihez képest a következő
polgári jogi igényeket támaszthatja: a) követelheti a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását;
b) követelheti a jogsértés abbahagyását és a jogsértő eltiltását a to vábbi jogsértéstől;
c) követelheti, hogy a jogsértő nyilatkozattal vagy más megfelelő módon adjon elégtételt, és hogy
szükség esetén a jogsértő részéről vagy költségén az elégtételnek megfelelő nyilvánosságot biztosítsanak;
d) követelheti a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását a jogsértő
részéről vagy költségén, továbbá a jogsértéssel előállott dolog megsemmisítését, illetőleg jogsértő
mivoltától megfosztását;
e) kártérítést követelhet a polgári jogi felelősség szab ályai szerint.
(2) Ha a kártérítés címén megítélhető összeg nem áll arányban a felróható magatartás súlyosságával, a
bíróság a jogsértőre közérdekű célra fordítható bírságot is kiszabhat.
(3) E szabályok irányadók akkor is, ha a jogsértés tilos reklám közzétételével történt.
85. § (1) A személyhez fűződő jogokat – a (2) és a (3) bekezdésben foglalt kivételekkel – csak
személyesen lehet érvényesíteni. A korlátozottan cselekvőképes személy a személyhez fűződő jogai
védelmében maga is felléphet.
(2) A cselekvő képtelen személyhez fűződő jogok védelmében törvényes képviselője, az ismeretlen
helyen távollevő személyhez fűződő jogok védelmében pedig hozzátartozója vagy gondnoka léphet fel.
(3) Meghalt személy emlékének megsértése miatt bírósághoz fordulhat a hozzát artozó, továbbá az a
személy, akit az elhunyt végrendeleti juttatásban részesített. Ha a meghalt személy (megszűnt jogi személy)
jó hírnevét sértő magatartás közérdekbe ütközik, a személyhez fűződő jog érvényesítésére az ügyész is
jogosult.
(4) Ha a jogsér tést valószínűsítették, és a késedelem jóvá nem tehető kárral járhat, a bíróság ideiglenes
intézkedést tehet; ennek során elrendelheti a jogsértés eszközének bírósági zár alá vételét is.
A szellemi alkotásokhoz fűződő jogok
86. § (1) A szellemi alkotás a t örvény védelme alatt áll.
(2) A védelmet – e törvény rendelkezésein kívül – az alkotások meghatározott fajtáira, valamint egyes
rokon tevékenységekre a szerzői, az iparjogvédelmi (a szabadalmi, a védjegy -, eredetmegjelölés -,
származásjelzés – és mintaoltalo m), valamint a hangfelvételek előállítóit védő jogszabályok határozzák meg.
(3) A törvény védi azokat a szellemi alkotásokat is, amelyekről a külön jogszabályok nem rendelkeznek,
de amelyek társadalmilag széles körben felhasználhatók és még közkinccsé nem váltak.
(4) A személyeket védelem illeti meg a vagyoni értékű gazdasági, műszaki és szervezési ismereteik és
tapasztalataik tekintetében is. A védelmi idő kezdetét és tartamát jogszabály határozza meg.
87. § (1) Akinek szellemi alkotáshoz fűződő jogát megs értik – a külön jogszabályban meghatározott
védelmen kívül – a személyhez fűződő jogok megsértése esetén irányadó polgári jogi igényeket
támaszthatja.
(2) A külön jogszabályok hatálya alá nem tartozó szellemi alkotásokat és a személyek vagyoni értékű
gazdasági, műszaki, szervezési ismereteit és tapasztalatait érintő védelem körében a jogosult azt is
követelheti, hogy az eredményeit elsajátító vagy felhasználó személy részeltesse őt az elért vagyoni
eredményben.
HARMADIK RÉSZ

A TULAJDONJOG
I. cím
A TULAJDONJOG ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI
VIII. fejezet
88- 90. §
91. §
92- 93. §
IX. fejezet
A tulajdonjog tárgyai
94. § (1) Minden birtokba vehető dolog tulajdonjog tárgya lehet.
(2) Ha a törvény kivételt nem tesz, a tulajdonjog szabályait megfelelően alkalmazni kell a pénzr e és az
értékpapírokra, valamint a dolog módjára hasznosítható természeti erőkre.
95. § (1) A tulajdonjog kiterjed mindarra, ami a dologgal olyképpen van tartósan egyesítve, hogy az
elválasztással a dolog vagy elválasztott része elpusztulna, illetőleg az e lválasztással értéke vagy
használhatósága számottevően csökkenne (alkotórész).
(2) A tulajdonjog kétség esetében kiterjed arra is, ami nem alkotórész ugyan, de a dolog rendeltetésszerű
használatához vagy épségben tartásához rendszerint szükséges, vagy azt elősegíti (tartozék).
96. § A föld tulajdonjoga a föld méhének kincseire és a természeti erőforrásokra nem terjed ki.
97. § (1) Az épület tulajdonjoga a földtulajdonost illeti meg.
(2) Az építkezőt illeti meg az épület tulajdonjoga, ha törvény vagy a földt ulajdonossal kötött írásbeli
megállapodás így rendelkezik.
(3) A földtulajdonost az épületre, az épület tulajdonosát pedig a földre elővásárlási jog illeti meg.
X. fejezet
A tulajdonjog tartalma és védelme
A birtoklás joga
98. § A tulajdonost megilleti a b irtoklás joga és a birtokvédelem.
A használat és a hasznok szedésének joga
99. § A tulajdonos jogosult a dolgot használni és a dologból folyó hasznokat szedni, viseli a dologgal
járó terheket és a dologban beállott azt a kárt, amelynek megtérítésére senkit sem lehet kötelezni.
100. § A tulajdonos a dolog használata során köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel
másokat, különösen szomszédait szükségtelenül zavarná, vagy amellyel jogaik gyakorlását veszélyeztetné.
101. § (1) A tulajdonos nem foszthatja meg a szomszédos épületet a szükséges földtámasztól anélkül,
hogy más megfelelő rögzítésről ne gondoskodnék.
(2) A tulajdonos a földjére áthajló ágakról lehullott gyümölcsöket megtarthatja, ha azokat a fa
tulajdonosa fel nem szedi; az áthajló ág ak és átnyúló gyökerek levágására nem jogosult, kivéve ha azok a
föld rendes használatában gátolják, és a fa tulajdonosa azokat felhívás ellenére sem távolítja el.

102. § (1) Ha közérdekű munkálatok elvégzése, állatok befogása, az áthajló ágak gyümölcsének
összegyűjtése, az ágak és gyökerek eltávolítása céljából vagy más fontos okból szükséges, a tulajdonos
kártalanítás ellenében köteles a földjére való belépést megengedni.
(2) A tulajdonos a szomszédos földet kártalanítás ellenében használhatja, amennyiben ez a földjén való
építkezéshez, bontási, átalakítási vagy karbantartási munkálatok elvégzéséhez szükséges.
103. § (1) Ha a földeket kerítés (sövény) vagy mezsgye választja el egymástól, ennek használatára a
szomszédok közösen jogosultak.
(2) A fenntartáss al járó költségek a szomszédokat olyan arányban terhelik, amilyen arányban őket a
jogszabály a kerítés létesítésére kötelezi. Ha jogszabály erről nem rendelkezik, a költségek őket a határolt
földhosszúság arányában terhelik.
104. § (1) A föld határvonalán álló fa vagy bokor és annak gyümölcse egyenlő arányban a szomszédokat
illeti. A fenntartással járó költségeket a szomszédok ugyanilyen arányban viselik.
(2) Ha a határvonalon álló fa vagy bokor valamelyik föld rendeltetésszerű használatát gátolja, e föld
tulajdonosa követelheti, hogy azt közös költségen távolítsák el.
105. § A ti losban talált állatot a föld használója mindaddig visszatarthatja, amíg az általa okozott kárt
tulajdonosa meg nem téríti.
106. § A törvénynek a szomszédjogra vonatkozó rendelkezéseitől jogszabály vagy a felek megállapodása
eltérhet.
107. § (1) Másnak élet ét, testi épségét vagy vagyonát közvetlenül fenyegető és más módon el nem
hárítható veszély (szükséghelyzet) esetében a tulajdonos köteles tűrni, hogy dolgát a szükséghelyzet
megszüntetése végett a szükséges mértékben igénybe vegyék, felhasználják, illetől eg abban kárt
okozzanak. Más vagyonát fenyegető szükséghelyzet esetében ez a kötelezettség a tulajdonost csak akkor
terheli, ha a fenyegető kár előreláthatóan jelentős mértékben meghaladja azt a kárt, amely a tulajdonost a
behatás következtében érheti.
(2) A tulajdonos a szükséghelyzetbe került személytől kártalanítást, attól pedig, aki a szükséghelyzet
megszüntetése során indokolatlanul nagy kárt okozott, kártérítést követelhet.
(3) Ha több személy életét vagy vagyonát fenyegető veszélyt egyes veszélyeztet ett tárgyak
feláldozásával hárítanak el, az ebből eredő kárt, amennyiben e tárgyak feláldozása szükséges volt,
veszélyeztetett érdekeik arányában valamennyien viselik; ezt a szabályt kell alkalmazni a veszély
elhárítására fordított szükséges költség megosz tására is.
108. § (1) Az ingatlan tulajdonosa tűrni köteles, hogy az erre külön jogszabályban feljogosított szervek –
a szakfeladataik ellátásához szükséges mértékben – az ingatlant időlegesen használják, arra használati jogot
szerezzenek, vagy a tulajdonj ogát egyébként korlátozzák. Ebben az esetben az ingatlan tulajdonosát az
akadályoztatás (korlátozás) mértékének megfelelő kártalanítás illeti meg.
(2) Ha a használat vagy egyéb korlátozás az ingatlan rendeltetésszerű használatát megszünteti vagy
jelentős m értékben akadályozza, a tulajdonos az ingatlan megvásárlását, illetőleg kisajátítását kérheti.
(3) A tulajdonjog gyakorlásával kapcsolatos termelési, építésügyi, egészségügyi, vízügyi és egyéb
előírásokat külön jogszabályok tartalmazzák.
109. § (1) Ha a tu lajdonos jóhiszeműen földjének határain túl építkezett, a szomszéd – választása szerint –
követelheti, hogy a túlépítő
a) a beépített rész használatáért és a beépítéssel okozott értékcsökkenésért adjon kártalanítást,
b) a beépített részt vásárolja meg, ha a föld megosztható, vagy
c) az egész földet vásárolja meg.
(2) A szomszéd az egész földjének megvásárlását akkor követelheti a túlépítőtől, ha
a) a föld fennmaradó része a túlépítés következtében használhatatlanná válik,
b) a földdel kapcsolatos valamely j og vagy foglalkozás gyakorlása a túlépítés következtében lehetetlenné
vagy számottevően költségesebbé válik.
110. § (1) Ha a túlépítő rosszhiszemű volt, vagy ha a szomszéd a túlépítés ellen olyan időben tiltakozott,
amikor a túlépítőnek az eredeti állapot helyreállítása még nem okozott volna aránytalan károsodást, a
szomszéd a 109. § (1) bekezdésében meghatározottakon kívül – választása szerint – követelheti, hogy a
túlépítő
a) saját földjét és az épületet a gazdagodás megtérítése ellenében bocsássa tulajdo nába, vagy
b) az épületet bontsa le.
(2) A szomszéd az épület lebontását akkor követelheti, ha ez az okszerű gazdálkodás követelményeivel
nem ellenkezik. A lebontás és az eredeti állapot helyreállításának költségei a túlépítőt terhelik; megilleti
azonban a beépített anyag elvitelének a joga.

111. § (1) A bíróság a túlépítés következményeit a szomszéd választásától eltérően is megállapíthatja;
nem alkalmazhat azonban olyan megoldást, amely ellen mindkét fél tiltakozik.
(2)
A rendelkezési jog
112. § (1) A tul ajdonost megilleti az a jog, hogy a dolog birtokát, használatát vagy hasznai szedésének
jogát másnak átengedje, a dolgot biztosítékul adja vagy más módon megterhelje, továbbá hogy
tulajdonjogát másra átruházza vagy azzal felhagyjon.
(2) Az ingatlan tulajdo njogával felhagyni nem lehet.
113. § Ha az épület tulajdonjoga a földtulajdonost illeti meg, az épület tulajdonjogát csak a föld
tulajdonjogával együtt lehet átruházni és megterhelni.
114. § (1) Ha jogszabály vagy bírósági határozat a rendelkezés jogát ki zárja vagy korlátozza, az e
tilalommal, illetőleg korlátozással ellentétes rendelkezés semmis.
(2) Az elidegenítés és terhelés jogát szerződéssel csak a tulajdonjog átruházása alkalmával lehet
korlátozni vagy kizárni és csak abból a célból, hogy a tilalom az átruházónak vagy más személynek a
dologra vonatkozó jogát biztosítsa. Ingatlan esetében az ingatlan -nyilvántartásban azt a jogot is fel kell
tüntetni, amelynek biztosítására a tilalom szolgál.
(3) A szerződéssel kikötött elidegenítési és terhelési tilalomba ütköző rendelkezés semmis, feltéve hogy
a) a tilalmat az ingatlan -nyilvántartásba bejegyezték,
b) a rendelkezésre jogot alapító személy egyébként rosszhiszemű volt, vagy
c) a rendelkezés ellenérték nélkül történt.
A tulajdonjog védelme
115. § (1) A tu lajdonjogi igények nem évülnek el.
(2) A tulajdonos a birtokvédelem szabályai szerint önhatalommal is kizárhat vagy elháríthat minden
olyan jogellenes beavatkozást vagy behatást, amely tulajdonjogának gyakorlását akadályozza, korlátozza
vagy lehetetlenné t eszi.
(3) A tulajdonos követelheti a jogellenes beavatkozás vagy behatás megszüntetését, ha pedig a dolog a
birtokából kikerült, követelheti a visszaadását.
116. § (1) Ha az ingatlantulajdonos a tulajdonjogot ingatlan -nyilvántartáson kívül szerezte, igényt tarthat
arra, hogy tulajdonjogát az ingatlan -nyilvántartás feltüntesse.
(2) Az ingatlan -nyilvántartás – ha jogszabály kivételt nem tesz – a tulajdonjog és más jogosultságok
fennállását hitelesen tanúsítja.
(3) Az ingatlan -nyilvántartás részletes szabályai t külön jogszabály tartalmazza.
XI. fejezet
A tulajdonjog megszerzése
Tulajdonszerzés átruházással
117. § (1) Átruházással – ha a törvény kivételt nem tesz – csak a dolog tulajdonosától lehet a
tulajdonjogot megszerezni.
(2) A tulajdonjog megszerzéséhez az átruházásra irányuló szerződésen vagy más jogcímen felül a dolog
átadása is szükséges. Az átadás a dolog tényleges birtokba adásával vagy más olyan módon mehet végbe,
amely kétségtelenné teszi, hogy a dolog az átruházó hatalmából a tulajdonjog megszerzőjének hatalmába
került.
(3) Ingatlan tulajdonjogának az átruházásához az erre irányuló szerződésen vagy más jogcímen felül a
tulajdonosváltozásnak az ingatlan -nyilvántartásba való bejegyzése is szükséges.
(4) Többszöri eladás esetén az a vevő követelheti a t ulajdonjognak az ingatlan-nyilvántartásba való
bejegyzését, aki elsőnek jóhiszeműen birtokba lépett, ha pedig ilyen nincs, a korábbi vevő, kivéve ha a

későbbi vevő tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni
tö bbszöri ajándékozás esetén is.
118. § (1) Kereskedelmi forgalomban eladott dolgon a jóhiszemű vevő akkor is tulajdonjogot szerez, ha
a kereskedő nem volt tulajdonos.
(2) Kereskedelmi forgalmon kívül is tulajdonjogot szerez az, aki a dolgot jóhiszeműen és
e llenszolgáltatás fejében olyan személytől szerzi meg, akire azt a tulajdonos bízta. A tulajdonos azonban a
dolgot az első szerzéstől számított egy éven belül az ellenszolgáltatás megtérítése fejében visszaválthatja. A
felek jogviszonyára egyébként a jogala p nélküli jóhiszemű birtoklás szabályai irányadók.
119. § Akire pénzt vagy bemutatóra szóló értékpapírt ruháznak át, tulajdonossá lesz akkor is, ha az
átruházó nem volt tulajdonos.
Tulajdonszerzés hatósági határozattal és árverés útján
120. § (1) Aki a dol got hatósági határozat vagy árverés útján jóhiszeműen szerzi meg, tulajdonossá válik,
tekintet nélkül arra, hogy korábban ki volt a tulajdonos. Ez a rendelkezés ingatlan árverése esetére nem
vonatkozik.
(2) Ha az állam bírósági vagy más hatósági határozatt al kártalanítás nélkül szerez tulajdont, a tulajdon
értékének erejéig felel a volt tulajdonosnak a tulajdonszerzéskor jogszabály, bírósági és más hatósági
határozat vagy visszterhes szerződés alapján jóhiszemű személlyel szemben fennálló kötelezettségéért. Az
állam felelőssége azonban csak akkor áll fenn, ha a volt tulajdonosnak egyéb lefoglalható vagyontárgyára
vezetett végrehajtás eredménytelen volt.
(3) Az állam tulajdonszerzése nem érinti az ingatlan -nyilvántartásba jóhiszemű harmadik személy javára
bej egyzett jogokat.
Az elbirtoklás
121. § (1) Elbirtoklás útján megszerzi a dolog tulajdonjogát, aki a dolgot sajátjaként ingatlan esetében
tizenöt, más dolog esetében pedig tíz éven át szakadatlanul birtokolja.
(2) Aki bűncselekménnyel vagy egyébként erőszak os vagy alattomos úton jutott a dolog birtokához,
elbirtoklás útján nem szerez tulajdonjogot.
(3)
(4) Az ingatlan tulajdonjogát elbirtoklás útján akkor sem lehet megszerezni, ha az elbirtoklás feltételei
csak a föld egy részére vonatkozólag állnak fenn, és a föld nem osztható meg.
(5) Ha az elbirtokló a tulajdonjogát az ingatlan -nyilvántartásba nem jegyezteti be, a tulajdonszerzésre
nem hivatkozhat azzal szemben, aki az ingatlanon az ingatlan -nyilvántartásban bízva ellenérték fejében
jogot szerzett.
122. § Az új birtokos saját elbirtoklásának idejéhez hozzászámíthatja azt az időt, amely elődjének
birtoklása idején már elbirtoklási időnek minősült.
123. § Ha a tulajdonos menthető okból nincs abban a helyzetben, hogy tulajdonosi jogait gyakorolhassa,
az akadál y megszűnésétől számított egy évig az elbirtoklás akkor sem következik be, ha egyébként az
elbirtoklási idő már eltelt, vagy abból egy évnél kevesebb volna hátra.
124. § (1) Az elbirtoklás megszakad, ha
a) a tulajdonos a birtokost a dolog kiadására írásban felszólítja vagy eziránt bírósághoz fordul,
b) tulajdonos a dologgal rendelkezik (112. §),
c) a birtokos a birtokot akaratán kívül elveszti, és azt egy éven belül nem szerzi vissza, illetőleg egy éven
belül nem kéri a bíróságnál, hogy a dolog újabb birtok osa a dolgot adja vissza.
(2) Ha az elbirtoklás megszakad, a birtoklásnak addig eltelt ideje nem vehető figyelembe, és az
elbirtoklás a megszakadást okozó körülmény elmúltával újból kezdődik.
A termékek, a termények és a szaporulat elsajátítása
125. § (1) Akinek más dolgán olyan joga van, amely őt a termékek, a termények vagy a szaporulat
tulajdonbavételére jogosítja – ha ezek tulajdonjogát korábban nem szerezte meg -, az elválással

tulajdonjogot szerez. Ha a jogosultnak nincs birtokában az a dolog, amelyből a termék, a termény vagy a
szaporulat származik, a birtokba vétellel válik tulajdonossá.
(2) Ha valakinek az a joga, amely őt a termékek, a termények vagy a szaporulat tulajdonbavételére
jogosítja, megszűnik, mielőtt ezeken tulajdonjogot szerzett volna, követelheti, hogy a tulajdonos a
termékeket, a terményeket, illetőleg a szaporulatot munkája arányában és máshonnan meg nem térülő
költekezései erejéig elsősorban természetben szolgáltassa ki.
(3) A jóhiszemű birtokos addig az időpontig, amíg rosszhiszeműv é nem válik, vagy a dolgot tőle a
bíróság vagy a községi (városi, fővárosi kerületi) jegyző előtt vissza nem követelik, az elválással
tulajdonjogot szerez a dolog termékein, terményein és szaporulatán.
A növedék
126. § A föld tulajdonosa megszerzi mindazok nak a dolgoknak a tulajdonjogát, amelyek utóbb váltak a
föld alkotórészévé (növedék). Ezt a szabályt a termékre, a terményre és a szaporulatra nem lehet
alkalmazni, ha az valamely jogviszony alapján mást illet.
A gazdátlan javak elsajátítása
127. § Ha a do lognak nincs tulajdonosa, azon birtokbavétellel bárki tulajdonjogot szerezhet.
A vadak, a halak tulajdonjogának megszerzése
128. § (1) A vadak, továbbá a folyóvizekben és a természetes tavakban él ő halak, valamint más hasznos
víziállatok – ha törvény eltérően nem rendelkezik – az állam tulajdonában vannak.
(2) A vadászterületen elejtett, elfogott, illetőleg elhullott vad a vadászatra jogosult tulajdonába kerül.
(3) A halászati jog gyakorlására jogo sult által kifogott hal és más hasznos víziállat tulajdonjogát – ha
törvény eltérően nem rendelkezik – a halászati jog gyakorlására jogosult szerzi meg. A nem a jogosult által
kifogott hal, valamint más hasznos víziállat – ha törvény eltérően nem rendelkezik – a halászati jog
gyakorlására jogosult tulajdonába kerül.
A találás
129. § (1) Ha valaki feltehetően más tulajdonában lévő dolgot talál, és annak tulajdonjogára igényt tart,
megszerzi a tulajdonjogot, ha a) mindent megtett, amit a jogszabály annak érdekében ír elő, hogy a dolgot a tulajdonosa
visszakaphassa, és
b) a tulajdonos a találástól számított egy éven belül a dologért nem jelentkezett.
(2) Nem szerez tulajdonjogot a találó, ha a dolgot a közönség számára nyitva álló hivatali, vállalati vagy
más é pületben vagy helyiségben, továbbá közforgalmú közlekedési és szállítási vállalat szállítóeszközén
találta. Ilyen esetben a dolgot a hivatal vagy a vállalat három hónapi őrizet után értékesítheti; a tulajdonos a
találást követő egy éven belül követelheti a dolog, illetve a vételár kiadását.
130. § Ha a talált dolog nagyobb értékű, és annak tulajdonjogát a találó nem szerzi meg, a találó
méltányos összegű találódíjra jogosult, feltéve hogy megtett mindent, amit a jogszabályok előírnak
avégből, hogy a tulajdo nos a dolgot visszakaphassa.
131. § Ha a talált dolog tulajdonosa az egy évi határidőn belül nem jelentkezik, és a dolgon a találó sem
szerez tulajdonjogot, a tulajdonjog, illetőleg a dolog értékesítéséből befolyt vételár az államot illeti.
132. § (1) Ha v alaki olyan értékes dolgot talált, amelyet ismeretlen személyek elrejtettek, vagy amelynek
tulajdonjoga egyébként is feledésbe ment, köteles azt az államnak felajánlani.
(2) Ha az állam a dologra nem tart igényt, az a találó tulajdonába megy át; ellenkező esetben a találó a
dolog értékéhez mérten megfelelő díjra jogosult.
(3) Ha az (1) bekezdésben megjelölt talált tárgy muzeális vagy műemléki értékű, annak tulajdonjoga az
államot illeti meg. Az ilyen tárgyak találásához kapcsolódó eljárás szabályait, valamint a találónak járó díj
mértékét külön jogszabály állapítja meg.

A feldolgozás és az egyesítés
133. § (1) Aki idegen dolog feldolgozásával vagy átalakításával a maga számára jóhiszeműen új dolgot
állít elő, a dolog tulajdonosának választása szerint köteles a dolog értékét megtéríteni, vagy munkája
értékének megtérítése ellenében az új dolog tulajdonjogát átengedni.
(2) Ha a munka értéke a feldolgozott vagy átalakított dolog értékét lényegesen meghaladja, a dolog
tulajdonosát választási jog nem illeti, csupá n a dolog értékének megtérítését követelheti.
(3) Ha a feldolgozó vagy átalakító rosszhiszem ű volt, a választás joga minden esetben az anyag
tulajdonosát illeti; ha az anyag tulajdonosa az új dolog tulajdonjogát választja, csak gazdagodását köteles
megtéríteni.
134. § (1) Ha több személy dolgai úgy egyesülnek vagy vegyülnek, hogy azokat csak arán ytalan
károsodás vagy aránytalan költekezés árán vagy egyáltalán nem lehet szétválasztani, közös tulajdon
keletkezik. Ha a tulajdonosok bármelyike a közös tulajdont nem kívánja, az, akinek dolga az egyesülés
előtt nagyobb értékű volt, választhat, hogy a do lgot a többi tulajdonos kártalanítása ellenében tulajdonába
veszi vagy kártalanítás ellenében azoknak átengedi.
(2) A választási jog nem illeti meg azt, aki az egyesülést vagy vegyülést rosszhiszeműen maga idézte elő.
Ilyen esetben a rosszhiszemű volt tula jdonos csak a gazdagodás megtérítését követelheti.
135. § (1)
(2) Ha az átalakított, feldolgozott, egyesült vagy összevegyült dolog tulajdonjogára egyik fél sem tart
igényt, azt értékesíteni kell, és a vételárat a jogosultak között megfelelő arányban fel k ell osztani.
(3) Ilyen esetben azt a felet, aki csak gazdagodása mértékéig igényelhet megtérítést, a vételárból
legfeljebb a teljes kártalanításra jogosultak kielégítése után fennmaradó összeg illeti meg.
136. § (1) Ha valaki idegen anyaggal saját földjére vagy a használatában álló földre épít, beépítéssel
megszerzi az anyag tulajdonjogát, de az anyag értékét köteles megtéríteni.
(2)
137. § (1) Ha valaki anélkül, hogy erre jogosult lenne, idegen földre épít, az épület tulajdonjogát a
földtulajdonos szerzi m eg, köteles azonban gazdagodását a ráépítőnek megfizetni. A bíróság a
földtulajdonos kérelmére a ráépítőt kötelezheti a földnek, illetőleg – ha a föld megosztható – a föld
megfelelő részének a megvásárlására.
(2) A ráépítő szerzi meg a földnek, illetőleg a föld megfelelő részének tulajdonjogát, ha az épület értéke
a földnek, illetőleg a föld megfelelő részének értékét lényegesen meghaladja. A bíróság a földtulajdonos
kérelmére azt is megállapíthatja, hogy a ráépítő csak az épület tulajdonjogát szerezte meg; ebben az esetben
a ráépítőt a földön használati jog illeti meg.
(3) Ha valaki a más tulajdonában levő épületet bővíti, ahhoz hozzáépít vagy azt átépíti, vagy ha az
idegen földön már épület áll, a ráépítéssel – a felek eltérő megállapodása hiányában – közö s tulajdon
keletkezik. A ráépítő tulajdoni hányadát az egész ingatlan értékéből a ráépített részre eső érték aránya
alapján kell megállapítani.
(4) A ráépítő tulajdonszerzésére vonatkozó szabályokat [(2) -(3) bekezdés] nem lehet alkalmazni, ha a
ráépítő ros szhiszemű volt, vagy ha a földtulajdonos a ráépítés ellen olyan időben tiltakozott, amikor a
ráépítőnek az eredeti állapot helyreállítása még nem okozott volna aránytalan károsodást.
138. § (1) Ha a ráépítő szerzi meg a földnek, illetőleg a föld megfelelő részének tulajdonjogát, köteles
annak forgalmi értékét a földtulajdonosnak megtéríteni; ha pedig a ráépítő földhasználati jogot szerzett, a
föld használatáért köteles ellenértéket fizetni. Ha a ráépítő nem szerzi meg az egész föld tulajdonjogát, a
ráépítés sel okozott értékcsökkenésért is köteles a földtulajdonosnak kártalanítást fizetni.
(2)
(3) A ráépítésre egyébként a túlépítés szabályait kell megfelelően alkalmazni.
XII. fejezet
A közös tulajdon
139. § (1) A tulajdonjog ugyanazon a dolgon meghatározott h ányadok szerint több személyt is
megillethet.
(2) Kétség esetén a tulajdonos társak tulajdoni hányada egyenlő.

140. § (1) A tulajdonostársak mindegyike jogosult a dolog birtoklására és használatára; e jogot azonban
az egyik tulajdonostárs sem gyakorolhatja a többiek jogainak és a dologhoz fűződő törvényes érdekeinek
sérelmére.
(2) A birtoklás, a használat, a hasznosítás, valamint a rendes gazdálkodás körét meg nem haladó
kiadások kérdésében a tulajdonostársak – ha a törvény másként nem rendelkezik – szótöbbséggel
határoznak; minden tulajdonostársnak tulajdoni hányada arányában van szavazati joga.
141. § A dolog hasznai a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk arányában illetik meg; ilyen arányban
terhelik őket a dolog fenntartásával járó és a dologgal kapcsol atos egyéb kiadások, a közös tulajdoni
viszonyból eredő kötelezettségek, és ugyanilyen arányban viselik a dologban beállott kárt is.
142. § Az állag megóvásához és fenntartásához feltétlenül szükséges munkálatokat bármelyik
tulajdonostárs jogosult elvégezni; az ilyen kiadások ráeső részét mindegyik tulajdonostárs viselni köteles.
Ilyen kiadások előtt azonban a tulajdonostársakat a lehetőség szerint értesíteni kell.
143. § (1) Ha a törvény szótöbbséges határozatot kíván meg, és a határozat az okszerű gazdálk odást sérti,
vagy a kisebbség jogos érdekeinek lényeges sérelmével jár, a kisebbség a határozatot a bíróságnál
megtámadhatja. A megtámadás a határozat végrehajtását nem gátolja, a bíróság azonban indokolt esetben a
végrehajtást felfüggesztheti.
(2) Ezt a s zabályt kell alkalmazni akkor is, ha a tulajdonostársak között vitás, hogy a tervezett munkálat
feltétlenül szükséges -e az állag megóvásához és fenntartásához.
(3) Ha a törvény szótöbbséggel hozott határozatot kíván meg, és ilyen határozat nincs, a birtokl ás, a
használat vagy a hasznosítás kérdésében bármelyik tulajdonostárs kérelmére a bíróság határoz.
144. § A tulajdonostársak egyhangú határozata szükséges
a) a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadásokhoz,
b) az egész dolog feletti tulajdonjog átruházás ához, az egész dolog haszonélvezetbe vagy használatba
adásához, biztosítékul lekötéséhez vagy más módon való megterheléséhez.
145. § (1) Saját tulajdoni hányadával bármelyik tulajdonostárs rendelkezhet.
(2) A tulajdonostárs tulajdoni hányadára a többi tula jdonostársat harmadik személlyel szemben
elővásárlási, előbérleti, illetőleg előhaszonbérleti jog illeti meg.
(3) A külön jogszabályokban más személy részére biztosított elővásárlási jog – ha törvény kivételt nem
tesz – megelőzi a tulajdonostárs elővásárlási jogát.
146. § A tulajdonjog védelmében bármelyik tulajdonostárs önállóan is felléphet.
A közös tulajdon megszüntetése
147. § A közös tulajdon megszüntetését bármelyik tulajdonostárs követelheti; az e jogról való lemondás
semmis.
148. § (1) A közös tulaj don tárgyait elsősorban természetben kell megosztani.
(2) A közös tulajdon tárgyait vagy azok egy részét – ha ez a tulajdonostársak körülményeire tekintettel
indokolt – megfelelő ellenérték fejében a bíróság egy vagy több tulajdonostárs tulajdonába adhatja. Ehhez a
tulajd onjogot megszerző tulajdonostárs beleegyezése szükséges, kivéve, ha a bíróság a közös tulajdonban
álló ingatlanrészt az abban lakó tulajdonostárs tulajdonába adja, és ez nem sérti a bennlakó méltányos
érdekeit.
(3) Ha a közös tulajdon más módon nem szüntet hető meg, illetőleg a természetbeni megosztás
jelentékeny értékcsökkenéssel járna, vagy gátolná a rendeltetésszerű használatot, a közös tulajdon tárgyait
értékesíteni kell, és a vételárat kell a tulajdonostársak között megfelelően felosztani. A tulajdonostársakat
az elővásárlási jog harmadik személlyel szemben az értékesítés során is megilleti.
(4) A bíróság nem alkalmazhatja a közös tulajdon megszüntetésének olyan módját, amely ellen
valamennyi tulajdonostárs tiltakozik.
A társasház-tulajdon
149. § (1) Épü leten úgy is lehet közös tulajdont létesíteni, hogy az épület meghatározott részei –
elsősorban a lakások – a tulajdonostársak külön tulajdonában vannak (társasház -tulajdon).
(2) A társasház- tulajdon létesítéséhez a tulajdonostársak alapító okiratba foglalt megállapodása és a
társasház -tulajdonnak az ingatlan -nyilvántartásba való bejegyzése szükséges.

(3) A közös tulajdonnak társasház-tulajdonná való átalakítását bármelyik tulajdonostárs kérelmére a
bíróság is elrendelheti. Ebben az esetben az alapító okiratot a bíróság ítélete pótolja.
(4) A társasház -tulajdonra a közös tulajdon szabályait a külön jogszabályban meghatározott eltérésekkel
kell alkalmazni.
XIII. fejezet
A használati jogok
150- 154. §
A földhasználat
155. § Ha az épület tulajdonjogát az építkező szerzi meg [97. § (2) bek., 137. § (2) bek.], az épület
tulajdonosát az épület fennállásáig a földre (földrészletre) használati jog illeti meg.
156. § (1) A megállapodáson vagy bírósági határozaton alapuló földhasználati jogánál fogva az épület
tulajdono sa jogosult a föld (földrészlet) használatára és hasznai szedésére, valamint köteles viselni az ennek
fenntartásával járó terheket.
(2) Az épület tulajdonjogának örökléssel vagy átruházással történő megszerzése esetén az épület új
tulajdonosát a földhaszná lati jog változatlan feltételekkel illeti meg.
A haszonélvezet és a használat
157. § (1) Haszonélvezeti jogánál fogva a jogosult a más személy tulajdonában álló dolgot birtokában
tarthatja, használhatja és hasznait szedheti.
(2) A haszonélvezeti jog fennál lása alatt a tulajdonos a birtoklás, a használat és a hasznok szedésének
jogát csak annyiban gyakorolhatja, amennyiben a haszonélvező e jogokkal nem él.
(3) A haszonélvezeti jog a dolog tulajdonosának személyében beállott változásra tekintet nélkül
fennmarad.
(4) A haszonélvezeti jog korlátozott időre és legfeljebb a jogosult élete végéig állhat fenn.
158. § (1) Szerződés alapján haszo nélvezet azzal keletkezik, hogy a dolgot átadják, az ingatlanra
vonatkozó haszonélvezeti jogot pedig az ingatlan -nyilvántartásba bejegyzik.
(2) Ha az ingatlanon jogszabálynál, bírósági vagy hatósági rendelkezésnél fogva keletkezik
haszonélvezet, a haszonél vezeti jogot az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni; ha ez elmarad, a
haszonélvezet a dolognak csak rosszhiszem ű vagy olyan megszerzőjével szemben érvényesíthető, aki a
dologért ellenszolgáltatást nem adott.
159. § (1) A haszonélvező jogának gyakorlásában a rendes gazdálkodás szabályai szerint köteles eljárni.
Viseli a dolog fenntartásával járó terheket a rendkívül i javítások és helyreállítások kivételével; terhelik
azok a kötelezettségek, amelyek a dolog használatával kapcsolatosak, és köteles viselni a dologhoz fűződő
közterheket.
(2) A haszonélvező a haszonélvezeti jogot nem ruházhatja át, de annak gyakorlását át engedheti.
Ellenérték fejében a haszonélvezeti jog gyakorlását csak akkor lehet átengedni, ha a tulajdonos – azonos
feltételek mellett – a dolog használatára nem tart igényt.
(3) A haszonélvező köteles a tulajdonost a dolgot fenyegető veszélyről és a beáll ott kárról értesíteni –
ideértve azt az esetet is, ha őt harmadik személy a haszonélvezet gyakorlásában akadályozza -, köteles
továbbá tűrni, hogy a tulajdonos a veszély elhárítására, illetőleg a kár következményeinek megszüntetésére
a szükséges intézkedés eket megtegye.
(4) A haszonélvezet megszűntével a haszonélvező köteles a dolgot visszaadni. A haszonélvező felelős a
dologban bekövetkezett károkért, kivéve, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben
általában elvárható. A rendeltetésszerű használattal járó értékcsökkenést a haszonélvező nem köteles
megtéríteni.
160. § A haszonélvező a haszonélvezet keletkezésekor meglevő elhasználható dolgokkal, gazdasági
felszereléssel és állatállománnyal a rendes gazdálkodás által indokolt mértékben r endelkezhet; a

haszonélvezet megszűnésekor azonban köteles ezeket pótolni, ha pedig ez nem lehetséges, értéküket
megtéríteni.
161. § (1) A tulajdonos jogosult a haszonélvezet gyakorlását ellenőrizni.
(2) Ha a haszonélvező a dolgot rendeltetésének meg nem f elelő módon használja, rongálja, vagy a
dolognak a haszonélvezet megszűntével való visszaadását egyébként veszélyezteti, és a tulajdonos
tiltakozása nem vezetett eredményre, a tulajdonos biztosítékot követelhet.
(3) Ha a haszonélvező nem ad biztosítékot, a bíróság a tulajdonos kérelmére a haszonélvezeti jog
gyakorlását biztosíték adásáig felfüggesztheti.
(4) A tulajdonost ezek a jogok azzal szemben is megilletik, akinek a haszonélvező a haszonélvezet
gyakorlását átengedte.
162. § (1) A haszonélvező a rendkí vüli javítási vagy helyreállítási munkálatokat elvégeztetheti, ha
felszólítására a tulajdonos azokat nem végzi el.
(2) A haszonélvezet megszűntekor a haszonélvező követelheti a tulajdonostól a szükséges költségek
megtérítését, levonva azokból az időközi ér tékcsökkenésnek megfelelő összeget. Ha a tulajdonos
gazdagodása az így megállapított összeget meghaladja, a különbözetet is köteles megtéríteni.
163. § (1) Ha a dolog egészben vagy jelentős részben elpusztul, a tulajdonos nem köteles azt
helyreállítani.
(2 ) Ha a tulajdonos a dolgot helyreállítja, a haszonélvezeti jog feléled, de a tulajdonos kérheti a
helyreállításra fordított összeghez mért korlátozását.
(3) Ha a tulajdonos a dolgot nem állítja helyre, a haszonélvezet megszűnik; ha azonban a haszonélvezet
tárgya helyébe más dolog lép, a haszonélvezet erre terjed ki. Ha a dolog helyébe pénzösszeg lépett, a
haszonélvező az összegnek a dolog helyreállítására vagy pótlására fordítását is követelheti.
164. § (1) A kamatozó követelés vagy más hasznot hajtó jog ha szonélvezetére a dolgok
haszonélvezetének szabályait kell megfelelően alkalmazni.
(2) Haszonélvezettel terhelt jogot a haszonélvezetre kiterjedő hatállyal csak a haszonélvező
hozzájárulásával lehet szerződéssel megszüntetni vagy a haszonélvező hátrányára m egváltoztatni.
165. § (1) A használat jogánál fogva a jogosult a dolgot a saját, valamint együttélő családtagjai
szükségleteit meg nem haladó mértékben használhatja és hasznait szedheti. A használat jogának gyakorlása
másnak nem engedhető át.
(2) Egyebekbe n a használat jogára a haszonélvezet szabályait kell alkalmazni.
A telki szolgalom
166. § (1) Telki szolgalom alapján valamely ingatlan mindenkori birtokosa más ingatlanát meghatározott
terjedelemben használhatja, vagy követelheti, hogy a szolgalommal terh elt ingatlan birtokosa a
jogosultságából egyébként folyó valamely magatartástól tartózkodjék.
(2) Telki szolgalmat átjárás, vízellátás és vízelvezetés, pince létesítése, vezetékoszlopok elhelyezése,
épület megtámasztása céljára vagy a jogosult számára el őnyös más hasonló célra lehet alapítani.
167. § Ha valamely föld nincs összekötve megfelelő közúttal, a szomszédok kötelesek tűrni, hogy a
jogosult földjeiken átjárjon.
168. § (1) A telki szolgalom létesítésére az ingatlan haszonélvezetének alapítására von atkozó
szabályokat kell alkalmazni.
(2) Elbirtoklással szerzi meg a telki szolgalmat az ingatlan birtokosa, ha a másik ingatlan használata
ellen annak birtokosa tíz éven át nem tiltakozott. Szívességből vagy visszavonásig engedett jog gyakorlása
nem vezet elbirtoklásra.
(3) A telki szolgalom önállóan forgalom tárgya nem lehet.
169. § (1) A telki szolgalom gyakorlása során a szolgalommal terhelt ingatlan birtokosának érdekeit
kímélve kell eljárni.
(2) Ha a telki szolgalom gyakorlása valamely berendezés vagy felszerelés használatával jár, a fenntartás
költségei a szolgalom jogosultját és kötelezettjét – ellenkez ő megállapodás hiányában – olyan arányban
terhelik, amilyen arányban a berendezést vagy felszerelést használják.
170. § (1) A bíróság a telki szolgalmat megszüntetheti vagy gyakorlását felfüggesztheti, ha az a jogosult
ingatlanának rendeltetésszerű használ atához nem szükséges.
(2) A szolgalom megszűnik, ha a jogosult azt tíz éven át nem gyakorolta – bár ez módjában állt -, vagy
eltűrte, hogy gyakorlásában akadályozzák.

Használati jog alapítása
171. § (1) Ingatlanra közérdekből a külön jogszabályban feljogos ított szervek javára – államigazgatási
szerv határozatával – szolgalmat vagy más használati jogot lehet alapítani. A használati jog alapításáért
kártalanítás jár.
(2) A használati jog alapításának eseteit, továbbá a kártalanítás szabályait külön jogszabály állapítja meg.
II. cím
A KÖZTULAJDONRA VONATKOZÓ KÜLÖN SZABÁLYOK
XIV. fejezet
Az állami tulajdonjog
A forgalomképtelen dolgok átruházása
172. §
173. § Törvényben forgalomképtelenként meghatározott dolgok elidegenítése semmis.
Gazdálkodás az állami tulajdonnal
174. § A kizárólag állami tulajdonban álló dolog birtokát, használatát, hasznai szedésének jogát az állam
– törvényben szabályozott módon – másnak átengedheti.
175. § Az állam az egyes vagyontárgyait másra bízhatja, ebben az esetben – a jogszabályok
r endelkezéseinek megfelel ően – ez utóbbi gyakorolja a tulajdonost a polgári jogi kapcsolatokban megillető
jogokat, és teljesíti a tulajdonos ilyen kötelezettségeit.
176. §
A kisajátítás
177. § (1) Ingatlant kivételesen, közérdekből – törvényben megállapított esetekben, módon és célokra –
lehet kisajátítani. A kisajátított ingatlanért teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás jár.
(2) A kisajátítás részletes szabályairól külön törvény rendelkezik.
178. §
Az állami tulajdon védelme
179- 180. §
181. § (1) Aki az állami tulajdon védelm ére vagy széles körben fenyegető veszély elhárítására irányuló
célszerű tevékenysége folytán károsodik, kártalanításra tarthat igényt, kivéve, ha ez a tevékenység
munkaköréből folyó közvetlen kötelessége volt. Ha e tevékenysége során életét veszti, mindazokról
gondoskodni kell, akiket e ltartott, illetőleg akiknek eltartására törvénynél fogva köteles lett volna, feltéve,
hogy a tartásra rászorulnak.
(2) Ezek az igények függetlenek attól, hogy a károsodás üzemi balesetnek minősül -e, vagy hogy a
károsult károsodásának elhárítása érdekében ú gy járt-e el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.
(3) Kártalanításra az állami tulajdon kezelője, ha pedig a károsodás széles körben fenyegető veszély
elhárításával kapcsolatban állt elő, az állam köteles.
XV. fejezet

182-186. §
III. cím
A BIRTOK
XVI. fejezet
A birtok és a birtokvédelem
A birtok
187. § (1) A birtokot megszerzi, aki a dolgot magához veszi, vagy akinek az más módon hatalmába kerül
(birtokos).
(2) Birtokos az is, akitől a dolog időlegesen más személy hatalmába került, valamint az, akinek a földjén
használati jog áll fenn.
A birtokvédelem
188. § (1) Ha a birtokost birtokától jogalap nélkül megfosztják, vagy birtoklásában zavarják (tilos
önhatalom), birtokvédelem illeti meg.
(2) A birtokost a birtokvédelem mindenkivel szemben megill eti, annak a kivételével, akitől a birtokot
tilos önhatalommal szerezte meg.
(3) A birtokos jogcíme szerint részesül birtokvédelemben azzal szemben is, akitől a birtokát
származtatja, illetőleg akinek a birtokát időlegesen átengedte.
189. § (1) Közös birtok esetén a birtokvédelem minde gyik birtokost önállóan megilleti, és követelheti a
dolognak közös birtokba bocsátását.
(2) A közös birtokosok – egymás közötti viszonyuk alapján – egymással szemben is jogosultak
birtokvédelemre.
190. § (1) A birtokos a birtoka ellen irányuló támadást – a birtok megvédéséhez szükséges mértékben –
önhatalommal is elháríthatja.
(2) Az elveszett birtok visszaszerzése érdekében önhatalmúlag csak akkor lehet fellépni, ha más
birtokvédelmi eszközök igénybevételével járó id őveszteség a birtokvédelmet meghiúsítaná.
191. § (1) Akit birtokától megfosztanak vagy birtoklásában zavarnak, a jegyzőtől egy éven belül kérheti
az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését.
(2)
(3) A jegyző az eredeti birtokállapotot helyreállítja, és a birtoksértőt e magatartásától eltiltja, kivéve ha
nyilvánvaló, hogy az, aki birtokvédelemért folyamodott, nem jogosult a birtoklásra, illetőleg birtoklásának
megzavarását tűrni volt köteles. Határozatot hozhat továbbá a jegyző a h asznok, károk és költségek
kérdésében is.
(4) A jegyző határozata ellen államigazgatási úton jogorvoslatnak helye nincs; a birtoklás kérdésében
hozott határozatot három napon belül végre kell hajtani.
192. § (1) Az a fél, aki a jegyző határozatát sérelmesn ek tartja, a határozat kézbesítésétől számított
tizenöt napon belül a bíróságtól kérheti a határozat megváltoztatását.
(2) A birtokos az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését egy év eltelte után
közvetlenül a bíróságtól kérheti. A birtokos közvetlenül a bírósághoz fordulhat akkor is, ha az ügyben a
birtokláshoz való jogosultság is vitás.
(3) A bíróság a birtokperben a birtokláshoz való jogosultság alapján dönt; a békés birtoklásban
megzavart fél jogosultságát vélelmezni kell.
Birtoklás jogalap nélkül
193. § (1) Aki jogalap nélkül van a dolog birtokában, köteles a dolgot a birtoklásra jogosultnak kiadni.

(2) A birtokos a dolog kiadását megtagadhatja, amíg a birtoklással kapcsolatosan őt megillető igényeket
ki nem elégítik; jogállására a felelős őrzés szabályai irányadók. Nem tagadhatja meg a dolog kiadását az a
birtokos, aki a dolgot bűncselekménnyel vagy egyébként erőszakos vagy alattomos úton szerezte meg.
194. § (1) A birtokos, aki a dolog kiadására köteles, követelheti a dologra fordított szükséges költségei
megtérítését – a dolog fenntartásával rendszerint együttjáró kisebb kiadások kivételével – , továbbá elviheti
az általa létesített berendezési és felszerelési tárgyakat.
(2) A bi rtokos jóhiszem űsége esetén a hasznokkal nem fedezett hasznos költségei megtérítését is
követelheti, rosszhiszeműsége esetén pedig a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint követelhet
megtérítést.
(3) Az elvitel jogát csak az állag sérelme nélkül lehet gyakorolni.
1 95. § (1) A birtokos köteles a jogosultnak kiadni a dolog meglevő hasznait, kivéve ha ellenszolgáltatás
fejében jutott birtokához és jóhiszemű volt.
(2) A jóhiszemű birtokos az addig terjedő időre, amíg a birtokot tőle a jegyző, illetőleg a bíróság előtt
v issza nem követelik, a hasznokért és a károkért nem felelős. A visszakövetelés idejétől kezdve – ha nem
vált nyilvánvalóan rosszhiszeművé – felelősségére az általános szabályok, használati és a hasznok szedésére
vonatkozó jogára pedig a felelős őrzés szabályai az irányadók.
(3) A rosszhiszemű birtokos köteles megfizetni azoknak a hasznoknak az értékét, amelyeket
elfogyasztott vagy beszedni elmulasztott, továbbá felelős a dologban bekövetkezett mindazokért a károkért,
amelyek a jogosultnál nem következtek vo lna be.
A felelős őrzés
196. § (1) Aki a dolgot más érdekében anélkül tartja magánál, hogy arra külön jogviszonynál fogva
jogosult vagy köteles volna, a dolog őrizetéről a jogosult költségére és veszélyére mindaddig köteles
gondoskodni, amíg az a dolgot át nem veszi (felelős őrzés). A felelős őrző a dolgot költségei megtérítéséig
visszatarthatja.
(2) A felelős őrzés tartama alatt a felelős őrző a dolgot nem használhatja, kivéve amennyiben a használat
a dolog fenntartásához szükséges. Ha a dolgot e tilalom e llenére mégis használja, a jogosulttal szemben
minden olyan kárért felel, amely enélkül nem következett volna be.
(3) A felelős őrző köteles a dolog meglevő hasznait kiadni és az elfogyasztott vagy beszedni elmulasztott
hasznok értékét – az őrzésből folyó igényei beszámításával – megtéríteni.
197. § (1) Ha a jogosult a dolgot megfelelő határidő alatt felszólításra nem szállítja el, és annak máshol
való elhelyezése aránytalan nehézséggel vagy a költségek előlegezésével járna, a felelős őrző a dolgot
értékesí theti vagy felhasználhatja.
(2) A gyorsan romló dolgot – amennyiben lehetséges – értékesíteni kell, illetőleg fel kell használni.
(3) Az értékesítésből befolyt összeg, illetőleg a felhasznált dolog ellenértéke a jogosultat illeti meg.
NEGYEDIK RÉSZ
A KÖTELMI JOG
I. cím
A SZERZŐDÉS
XVII. fejezet
Általános szabályok
198. § (1) A szerződésből kötelezettség keletkezik a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a
szolgáltatás követelésére.
(2) Jogszabály szerződés kötését kötelezővé teheti.

(3) Szolgáltatásra irányuló kötelezettség és jogosultság jogszabályból vagy hatósági rendelkezésből
szerződéskötés nélkül is keletkezhet, ha a jogszabály vagy a törvényes jogkörében eljáró hatóság így
rendelkezik, és a kötelezettet, a jogosultat és a szolgáltatást kellő ponto ssággal meghatározza. Ebben az
esetben – jogszabály vagy hatóság eltérő rendelkezése hiányában – a szerződésre vonatkozó szabályokat
kell megfelelően alkalmazni.
199. § Egyoldalú nyilatkozatból csak a jogszabályban megállapított esetekben keletkezik jogosu ltság a
szolgáltatás követelésére; az egyoldalú nyilatkozatokra – ha a törvény kivételt nem tesz – a szerződésre
vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
200. § (1) A szerződés tartalmát a felek szabadon állapíthatják meg. A szerződésekre vonatko zó
rendelkezésektől egyező akarattal eltérhetnek, ha jogszabály az eltérést nem tiltja.
(2) Semmis az a szerződés, amely jogszabályba ütközik, vagy amelyet jogszabály megkerülésével
kötöttek, kivéve ha ahhoz a jogszabály más jogkövetkezményt fűz. Semmis a szerződés akkor is, ha
nyilvánvalóan a jóerkölcsbe ütközik.
201. § (1) A szerződéssel kikötött szolgáltatásért – ha a szerződésből vagy a körülményekből kifejezetten
más nem következik – ellenszolgáltatás jár.
(2) Ha a szolgáltatás és ellenszolgáltatás között anélkül, hogy az egyik felet az ajándékozás szándéka
vezetné, a szerződés megkötésének időpontjában feltűnően nagy az értékkülönbség, a sérelmet szenvedő fél
a szerződést megtámadhatja.
(3)
202. § Ha a szerződő fél a szerződés megkötésekor a másik fél helyzetének kihasználásával feltűnően
aránytalan előnyt kötött ki, a szerződés semmis (uzsorás szerződés).
203. § (1) Az a szerződés, amellyel harmadik személy igényének kielégítési alapját részben vagy
egészben elvonták, e harmadik személy irányában hatál ytalan, ha a másik fél rosszhiszemű volt, vagy reá
nézve a szerződésből ingyenes előny származott.
(2) Ha valaki hozzátartozójával vagy olyan jogi személlyel, amellyel való viszonyában többségi befolyás
áll fenn, továbbá ha a jogi személy a tagjával vagy v ezető tisztségviselőjével, illetve annak
hozzátartozójával köt ilyen szerződést, a rosszhiszeműséget, illetve az ingyenességet vélelmezni kell.
Ugyancsak vélelmezni kell a rosszhiszeműséget, illetve az ingyenességet azonos természetes vagy jogi
személy bef olyása alatt működő jogi személyek egymás közötti szerződéskötése esetén, akkor is, ha
közvetlen vagy közvetett többségi befolyás nem áll fenn.
(3) Az a fél, aki a szerződésből származó ingyenes előnytől fel nem róható módon elesett, a harmadik
személy irányában nem felel.
204. § (1) Bírósági úton nem lehet érvényesíteni
a) a játékból vagy fogadásból eredő követeléseket, kivéve ha a játékot vagy fogadást állami engedély
alapján bonyolítják le;
b) a kifejezetten játék vagy fogadás céljára ígért vagy adott kö lcsönből eredő követeléseket;
c) azokat a követeléseket, amelyeknek állami szerv útján való érvényesítését jogszabály kizárja.
(2) A bírósági úton nem érvényesíthető követelés biztosítására kötött szerződés semmis; az önkéntes
teljesítést azonban nem lehet visszakövetelni.
(3) Azt, hogy a követelés bírósági úton nem érvényesíthető, hivatalból kell figyelembe venni. Ezt a
rendelkezést – ha jogszabály másként nem rendelkezik – az elévült követelésekre nem lehet alkalmazni.
XVIII. fejezet
A szerződés megkötése
A szerződési akarat és kifejezése
205. § (1) A szerződés a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével jön létre.
(2) A szerződés létrejöttéhez a feleknek a lényeges, valamint a bármelyikük által lényegesnek minősített
kérdésekben való megállapodása szükséges. Nem kell a feleknek megállapodniuk olyan kérdésekben,
amelyeket jogszabály rendez.

(3) A felek a szerződés megkötésénél együttműködni kötelesek, és figyelemmel kell lenniük egymás
jogos érdekeire. A szerződéskötést megelőzően is tájékoztatniuk kell egymást a megkötendő szerződést
érintő minden lényeges körülményről.
(4) Ha a szerződéskötési kötelezettség esetében a szerződési nyilatkozatok eltérnek egymástól, a felek
kötelesek álláspontjaik egyeztetését megkísérelni.
205/A. § (1) Általános szerződési feltételnek minősül az a szerződési feltétel, amelyet az egyik fél több
szerződés megkötése céljából egyoldalúan, a másik fél közreműködése nélkül előre meghatároz, és amelyet
a felek egyedileg nem tárgyaltak meg.
(2) Az általános szerződési feltételt használó felet terheli annak bizonyítása, hogy a szerződési feltételt a
felek egyedileg megtárgyalták. Ezt a szabályt kell megfelelően alkalmazni abban az esetben is, ha a felek
között vitás, hogy a fogyasztói szerződésben a fogyasztóval szerződő f él által egyoldalúan, előre
meghatározott szerződési feltételt a felek egyedileg megtárgyalták -e.
(3) Az általános szerződési feltételnek minősítés szempontjából közömbös a szerződési feltételek
terjedelme, formája, rögzítésének módja, és az a körülmény, h ogy a feltételek a szerződési okiratba
szerkesztve vagy attól elválasztva jelennek meg.
205/B. § (1) Az általános szerződési feltétel csak akkor válik a szerződés részévé, ha alkalmazója
lehetővé tette, hogy a másik fél annak tartalmát megismerje, és ha azt a másik fél kifejezetten vagy ráutaló
magatartással elfogadta.
(2) Külön tájékoztatni kell a másik felet arról az általános szerződési feltételről, amely a szokásos
szerződési gyakorlattól, a szerződésre vonatkozó rendelkezésektől lényegesen vagy valamel y korábban a
felek között alkalmazott kikötéstől eltér. Ilyen feltétel csak akkor válik a szerződés részévé, ha azt a másik
fél – a külön, figyelemfelhívó tájékoztatást követően – kifejezetten elfogadta.
205/C. § Ha az általános szerződési feltétel és a szerződés más feltétele egymástól eltér, az utóbbi válik a
szerződés részévé.
206. § (1) A szerződéskötési kötelezettség körében, ha a felek nem állapodnak meg, a bíróság –
jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – a szerződést létrehozhatja és tartalmát me gállapíthatja. Nem
hozza létre a bíróság a szerződést, ha a szerződéskötésre kötelezett fél bizonyítja, hogy a szerződés
teljesítésére nem képes, vagy a szerződés teljesítése nemzetgazdasági érdeket sértene.
(2) A szerződéskötési kötelezettség körében a bí róság a szerződést nemzetgazdasági érdekből is
módosíthatja, megszüntetheti, felbonthatja vagy hatályában fenntarthatja.
(3)
(4) Ha a felek megállapodása valamely nem lényeges kérdésre nem terjed ki, és a kérdést jogszabály
vagy más kötelező rendelkezés se m rendezi, a bíróság a szerződést – a szerződés céljának és tartalmának
figyelembevételével – a forgalmi szokások alapján kiegészítheti.
207. § (1) A szerződési nyilatkozatot vita esetén úgy kell értelmezni, ahogyan azt a másik félnek a
nyilatkozó feltehető akaratára és az eset körülményeire tekintettel a szavak általánosan elfogadott jelentése
szerint értenie kellett.
(2) Ha az általános szerződési feltétel, illetve a fogyasztói szerződés tartalma az (1) bekezdésben foglalt
szabály alkalmazásával nem állap ítható meg egyértelműen, a feltétel meghatározójával szerződő fél, illetve
a fogyasztó számára kedvezőbb értelmezést kell elfogadni.
(3) Nem alkalmazható a (2) bekezdésben foglalt értelmezési szabály a 209/B. §, valamint a 301/A. § (5)
és (6) bekezdése alapján indított eljárásokban vitatott kikötés, illetve általános szerződési feltétel
tekintetében.
(4) Ha valaki jogáról lemond, vagy abból enged, nyilatkozatát nem lehet kiterjesztően értelmezni.
(5) A felek titkos fenntartása vagy rejtett indoka a szerződés érvényessége szempontjából közömbös.
(6) A színlelt szerződés semmis; ha pedig az más szerződést leplez, a szerződést a leplezett szerződés
alapján kell megítélni.
Az előszerződés
208. § (1) A felek megállapodhatnak abban, hogy későbbi időpontban egymáss al szerződést kötnek
(előszerződés). Az előszerződést a szerződésre előírt alakban kell megkötni. Az előszerződés alapján a
felek kötelesek a szerződést megkötni.
(2) Jogszabály előszerződés kötését kötelezővé teheti.

(3) A szerződés megkötésének elmaradása esetén a bíróság bármelyik fél kérelmére a szerződést
létrehozhatja és tartalmát megállapíthatja. A bíróság a szerződést akkor is létrehozhatja, ha az előszerződés
a szerződés lényeges kérdéseiben való megállapodást nem tartalmazza, feltéve, hogy a nemzetgazdaság és a
felek érdekeinek figyelembevételével, a felek tárgyalásai, korábbi szerződései és az eset összes
körülményei alapján a szerződés tartalma meghatározható.
(4) A bíróság a szerződést kivételesen az előszerződésben megállapított feltételek módo sításával is
létrehozhatja, ha ezt nemzetgazdasági érdek vagy a felek különös méltánylást érdemlő érdeke indokolja.
(5) A szerződés megkötését bármelyik fél megtagadhatja, ha bizonyítja, hogy az előszerződés létrejötte
után beállott körülmény folytán a sze rződés teljesítésére nem képes, illetőleg a szerződés megkötése
nemzetgazdasági érdeket sértene, vagy ha e körülmény alapján a szerződés megkötése után elállásnak vagy
felmondásnak lenne helye.
(6) Az előszerződésre egyébként az annak alapján megkötendő szerződésre vonatkozó szabályok
megfelelően irányadók.
A szerződési feltételek tisztességtelensége
209. § (1) Tisztességtelen az általános szerződési feltétel, illetve a fogyasztói szerződésben egyedileg
meg nem tárgyalt szerződési feltétel, ha a feleknek a szerződésből eredő jogait és kötelezettségeit a
jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a szerződési
feltétel támasztójával szerződést kötő fél hátrányára állapítja meg.
(2) A feltétel tisztességtelen voltának megállapításakor vizsgálni kell a szerződéskötéskor fennálló
minden olyan körülményt, amely a szerződés megkötésére vezetett, továbbá a kikötött szolgáltatás
természetét, az érintett feltételnek a szerződés más feltételeivel vagy más szerződésekkel való k apcsolatát.
(3) Külön jogszabály meghatározhatja azokat a feltételeket, amelyek a fogyasztói szerződésben
tisztességtelennek minősülnek, vagy amelyeket az ellenkező bizonyításáig tisztességtelennek kell tekinteni.
(4) Az általános szerződési feltétel és a fogyasztói szerződésben egyedileg meg nem tárgyalt feltétel
tisztességtelenségét önmagában az is megalapozza, ha a feltétel nem világos vagy nem érthető.
(5) A tisztességtelen szerződési feltételekre vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatók a
főszolgáltat ást megállapító, illetve a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás arányát meghatározó szerződési
kikötésekre, ha azok egyébként világosak és érthetőek.
(6) Nem minősülhet tisztességtelennek a szerződési feltétel, ha azt jogszabály állapítja meg, vagy
jogszab ály előírásának megfelelően határozzák meg.
209/A. § (1) Az általános szerződési feltételként a szerződés részévé váló tisztességtelen kikötést a
sérelmet szenvedett fél megtámadhatja.
(2) Fogyasztói szerződésben az általános szerződési feltételként a szer ződés részévé váló, továbbá a
fogyasztóval szerződő fél által egyoldalúan, előre meghatározott és egyedileg meg nem tárgyalt
tisztességtelen kikötés semmis. A semmisségre csak a fogyasztó érdekében lehet hivatkozni.
209/B. § (1) Az általános szerződési fel tételként a fogyasztói szerződés részévé váló tisztességtelen
kikötés 209/A. § (2) bekezdése szerinti érvénytelenségének megállapítását a külön jogszabályban
meghatározott szervezet is kérheti a bíróságtól. A bíróság a tisztességtelen kikötés érvénytelensé gét a
kikötés alkalmazójával szerződő valamennyi félre kiterjedő hatállyal megállapítja.
(2) A külön jogszabályban meghatározott szervezet kérheti továbbá az olyan általános szerződési feltétel
tisztességtelenségének megállapítását, amelyet fogyasztókkal t örténő szerződéskötések céljából határoztak
meg és tettek nyilvánosan megismerhetővé, akkor is, ha az érintett feltétel még nem került alkalmazásra.
(3) A bíróság a (2) bekezdés szerinti eljárásban, ha megállapítja a sérelmes általános szerződési feltétel
tisztességtelenségét, azt alkalmazása esetére (a jövőre nézve) – a kikötés nyilvánosságra hozójával szerződő
valamennyi félre kiterjedő hatállyal – érvénytelenné nyilvánítja. A tisztességtelen szerződési feltétel
alkalmazója köteles a fogyasztó igényét az ítélet alapján kielégíteni. A bíróság ítéletében továbbá eltiltja a
tisztességtelen általános szerződési feltétel nyilvánosságra hozóját a feltétel alkalmazásától.
(4) Az (2) bekezdés szerinti per az ellen is megindítható, aki a fogyasztókkal történő szerződéskötések
céljából meghatározott és megismerhetővé tett tisztességtelen általános szerződési feltétel alkalmazását
nyilvánosan ajánlja. A bíróság, ha megállapítja a sérelmes általános szerződési feltétel tisztességtelenségét,
azt – alkalmazása esetére – érvénytelenné nyilvánítja, és eltilt az alkalmazásra ajánlástól.
209/C -209/D. §

A tévedés, a megtévesztés, a fenyegetés
210. § (1) Aki a szerződés megkötésekor valamely lényeges körülmény tekintetében tévedésben volt, a
szerződési nyilatkozatát megtámadhat ja, ha tévedését a másik fél okozta vagy felismerhette.
(2) Jogi kérdésben való tévedés címén a szerződési nyilatkozatot akkor lehet megtámadni, ha a tévedés
lényeges volt, és munkakörében eljáró jogi szakértő a feleknek együttesen adott a jogszabályok tar talmára
nézve nyilvánvalóan téves tájékoztatást.
(3) Ha a felek a szerződéskötéskor ugyanabban a téves feltevésben voltak, a szerződést bármelyikük
megtámadhatja.
(4) Akit a másik fél megtévesztéssel vagy jogellenes fenyegetéssel vett rá a szerződés megköt ésére, a
szerződési nyilatkozatot megtámadhatja. Ezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha a megtévesztés vagy
fenyegetés harmadik személy részéről történt, és erről a másik fél tudott vagy tudnia kellett.
(5) Ingyenes szerződés esetében tévedés, megtéve sztés vagy fenyegetés címén a szerződést akkor is meg
lehet támadni, ha e körülményeket a másik fél nem ismerhette fel.
A szerződés létrejötte
211. § (1) Aki szerződés kötésére ajánlatot tesz, ajánlatához kötve marad, kivéve, ha kötöttségét az
ajánlat megt ételekor kizárta.
(2) Az ajánlattevő kötöttségének idejét meghatározhatja. Ennek hiányában jelenlevők között vagy
telefonon tett ajánlat esetében az ajánlati kötöttség megszűnik, ha a másik az ajánlatot nyomban el nem
fogadja. Távollevőnek tett ajánlat esetében az ajánlati kötöttség annak az időnek elteltével szűnik meg,
amelyen belül az ajánlattevő – tekintettel az ajánlatban megjelölt szolgáltatás jellegére és az ajánlat
elküldésének módjára – a válasz megérkezését rendes körülmények között várhatta. Jogs zabály az ajánlati
kötöttség idejét eltérően is szabályozhatja.
212. § (1) A jogosult – a szükséges adatok közlésével és a szükséges okiratok megküldésével –
ajánlattételre felhívhatja azt, akit szerződéskötési kötelezettség terhel (kötelezett). A kötelezettnek a
felhívás kézhezvételétől számított harminc napon belül kell az ajánlatát megtennie.
(2) Ha az ajánlati felhívás nem tartalmazza az ajánlattételhez szükséges adatokat, illetve okiratokat, a
kötelezett a felhívás kézhezvételétől számított tizenöt nap on belül köteles kérni azok pótlását. Ebben az
esetben az ajánlattételi határidő a hiányok pótlásától számít.
(3) A határidőket jogszabály vagy – ha jogszabály lehetővé teszi – a felek közös megállapodással eltérően
is megállapíthatják.
213. § (1) A szerző dés jelenlevők között abban az időpontban jön létre, amikor az ajánlatot elfogadják,
távollevők között pedig akkor, amikor az elfogadó nyilatkozat az ajánlattevőhöz megérkezik.
(2) Az ajánlattól eltérő tartalmú elfogadást új ajánlatnak kell tekinteni.
(3) Ha a szerződés távollevők között jön létre, a szerződés létrejöttének helye az ajánlattevő lakóhelye,
illetve székhelye (telephelye).
214. § (1) A szerződési nyilatkozat, ha azt szóban vagy szóbeli üzenettel tették, a másik fél
tudomásszerzésével válik hat ályossá; az írásban vagy távirati úton közölt nyilatkozat hatályosságához pedig
az szükséges, hogy az a másik félhez megérkezzék.
(2) A még hatályossá nem vált nyilatkozatot vissza lehet vonni. A visszavonó nyilatkozatnak legkésőbb
a visszavont nyilatkozat tal egy időben kell a másik félhez érkeznie, illetőleg tudomására jutnia.
(3) Ha mindkét fél gazdálkodó szervezet, az ellenszolgáltatást (vételár, díj) vállaló fél a nyilatkozatát a
szerződés létrejöttéig visszavonhatja, a másik fél költségeit azonban meg kell térítenie.
(4) Ha az elfogadó idejében megtett nyilatkozata az ajánlattevőhöz elkésve érkezik, az ajánlattevő
köteles a másik felet haladéktalanul értesíteni arról, hogy a szerződés nem jött létre. Ha ezt elmulasztja, a
szerződés létrejön.
215. § (1) Ha a szerződés létrejöttéhez harmadik személy beleegyezése vagy hatósági jóváhagyás
szükséges, ennek megtörténtéig a szerződés nem jön létre, de a felek nyilatkozatukhoz kötve vannak.
Kötöttségétől bármelyik fél szabadul, ha az általa a másik féllel közölt megfelelő határidőn belül a
harmadik személy a beleegyezés, illetőleg a hatóság a jóváhagyás felől nem nyilatkozik.
(2) A beleegyezés, illetőleg a jóváhagyás megtörténtével a szerződés – ha jogszabály kivételt nem tesz –
megkötésének időpontjától kezdődő hatállyal jön létre.

(3) Beleegyezés, illetőleg jóváhagyás hiányában a szerződésre az érvénytelenség jogkövetkezményeit
kell alkalmazni.
A szerződés alakja
216. § (1) Szerződést jogszabály ellenkező rendelkezése hiányában akár szóban, akár írásban lehet kö tni.
A szerződési akaratot ráutaló magatartással is kifejezésre lehet juttatni.
(2) A nyilatkozattétel elmulasztása – ha az nem ráutaló magatartás – csak akkor minősül elfogadásnak, ha
ezt jogszabály rendeli, vagy ha a felek ebben megállapodtak.
217. § (1) Jogszabály a szerződésre meghatározott alakot szabhat. Az alakiság megsértésével kötött
szerződés – ha jogszabály másként nem rendelkezik – semmis.
(2) A felek által kikötött alak csak akkor feltétele a szerződés érvényességének, ha kifejezetten ebben
állapodtak meg. Ilyen esetben a teljesítésnek vagy egy részének elfogadásával a szerződés akkor is
érvényessé válik, ha az alakiságot mellőzték.
218. § (1) Ha jogszabály vagy megállapodás írásbeli alakot rendel, legalább a szerződés lényeges
tartalmát írásba kell foglalni.
(2) Ha az írásbeli alakot jogszabály rendeli, és a szerződő fél nem tud vagy nem képes írni, a szerződés
érvényességéhez közokirat vagy teljes bizonyító erejű magánokirat szükséges.
(3) Ha jogszabály vagy a felek megállapodása a szerződés ér vényességét megszabott alakhoz köti, az
ilyen alakban kötött szerződés megszüntetése vagy felbontása is csak a megszabott alakban érvényes. A
szerződésnek a megszabott alak mellőzésével történt megszüntetése vagy felbontása is érvényes, ha az
annak megfele lő tényleges állapot a felek egyező akaratából létrejött.
XIX. fejezet
A képviselet
219. § (1) Más személy (képviselő) útján is lehet szerződést kötni, vagy más jognyilatkozatot tenni,
kivéve ha jogszabály szerint a jognyilatkozat csak személyesen tehető m eg. Cselekvőképes személyt
korlátozottan cselekvőképes személy is képviselhet.
(2) A képviselő cselekménye által a képviselt válik jogosítottá, illetőleg kötelezetté.
220. § (1) Áru adásvételével vagy egyéb szolgáltatás nyújtásával rendszeresen foglalkozó jogi
személynek az ügyfélforgalom számára nyitvaálló helyiségeiben dolgozó alkalmazottat és tagot –
amennyiben jogszabály eltérően nem rendelkezik, vagy a körülményekből más nem következik – az ott
szokásos szerződések megkötésénél és lebonyolításánál a jo gi személy képviselőjének kell tekinteni.
(2) Az alkalmazott és a tag jogkörének korlátozása harmadik személlyel szemben hatálytalan, kivéve, ha
a korlátozásról tudott vagy tudomást szerezhetett volna.
(3) E rendelkezések megfelelően irányadók a magánszemély alkalmazottjára is.
221. § (1) Aki képviseleti jogkörét jóhiszeműen túllépi, vagy anélkül, hogy képviseleti joga volna, más
nevében szerződést köt, és eljárását az, akinek nevében eljárt, nem hagyja jóvá, köteles a vele szerződő
félnek a szerződés megkö téséből eredő kárát megtéríteni. A bíróság azonban a szerződés megkötéséből
eredő kár megtérítése alól mentesítheti, különösen, ha korábban képviselő volt, és képviseleti jogának
megszűnéséről a szerződéskötéskor hibáján kívül nem tudott.
(2) A rosszhiszem ű álképviselő teljes kártérítéssel tartozik.
(3) A képviselő nem járhat el, ha a szemben álló vagy ellentétesen érdekelt fél ő maga vagy olyan
személy, akit ugyancsak ő képvisel. Ha a képviselő jogi személy, a képviselt kifejezett engedélye alapján
érdekel lentét esetében is eljárhat.
A meghatalmazás
222. § Képviseleti jogot – a törvényen, a hatósági rendelkezésen és az alapszabályon alapuló képviseleten
felül – a képviselőhöz, a másik félhez vagy az érdekelt hatósághoz intézett nyilatkozattal (meghatalmazás )
lehet létesíteni.

223. § (1) A meghatalmazáshoz olyan alakszerűségek szükségesek, amilyeneket jogszabály a
meghatalmazás alapján kötendő szerződésre előír. Az általános meghatalmazás csak írásban érvényes.
(2) A meghatalmazás eltérő kikötés hiányában vis szavonásig érvényes; visszavonása jóhiszemű
harmadik személy irányában csak akkor hatályos, ha azt vele közölték. A visszavonás jogáról érvényesen
nem lehet lemondani.
(3) A meghatalmazás bármelyik fél halálával megszűnik.
Ügyeinek vitelében akadályozott személy képviselete
224. § (1) A gyámhatóság kérelemre gondnokot rendel annak, akit körülményei ügyeinek vitelében
akadályoznak, különösen, ha ismeretlen helyen tartózkodik, vagy ismert helyen tartózkodik ugyan, de
visszatérésében gátolva van.
(2) A gondnokrendelés a gondnokolt személy cselekv őképességét nem érinti.
(3) A gondnok képviseleti jogkörében kezeli a gondnokolt vagyonát, és ellátja azokat a feladatokat,
amelyeket külön jogszabály reá bíz. A távollevő gondnoka ezenfelül – a gyámhatóság előzetes
hozzájárulásával – minden olyan intézked ést megtehet, amivel a gondnokolt személyt károsodástól óvja
meg. A halaszthatatlanul sürgős intézkedéshez a gyámhatóság hozzájárulása nem szükséges; erről azonban
– mihelyt lehet – a gyámhatóságnak be kell számolni.
Az eseti gondnokság
225. § (1) Ha a szü lő, a gyám vagy a gondnok akár jogszabály vagy a gyámhatóság rendelkezése folytán,
akár érdekellentét vagy más tényleges akadály miatt nem járhat el, a gyámhatóság eseti gondnokot rendel.
(2) Eseti gondnokot kell rendelni akkor is,
a) ha sürgősen kell inté zkedni, és a cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes személynek
nincs törvényes képviselője, vagy annak személye nem állapítható meg, továbbá
b) ha az ismeretlen, távollevő vagy ügyeinek vitelében egyébként akadályozott személy jogainak
megóvása érdekében szükséges.
(3) Az eseti gondnok az ügyben olyan jogkörrel jár el, mint a gyám, illetőleg a gondnok.
(4) A szülői felügyeletet gyakorló szülő, a gyám és a gondnok jogköre nem terjed ki azokra az ügyekre,
amelyeknek ellátására eseti gondnokot rendeltek.
XX. fejezet
A szerződés tartalma és tárgya
226. § (1) Jogszabály meghatározhatja a szerződés egyes tartalmi elemeit, és kimondhatja, hogy ezek a
szerződésnek akkor is részei, ha a felek eltérően rendelkeznek.
(2) Jogszabály a hatályba lépése előtt me gkötött szerződések tartalmát csak kivételesen változtathatja
meg. Ha a szerződés megváltozott tartalma bármelyik fél lényeges jogos érdekeit sérti, a fél kérheti a
bíróságtól a szerződés módosítását, vagy – ha jogszabály másként nem rendelkezik – a szerző déstől elállhat.
(3) Hatósági ár megállapítására külön törvény szerint kerülhet sor.
(4)- (5)
227. § (1) A szerződésben kikötött szolgáltatás valamely dolog adására, tevékenységre, tevékenységtől
való tartózkodásra vagy más magatartásra irányulhat.
(2) A le hetetlen szolgáltatásra irányuló szerződés semmis.
A feltétel és időhatározás
228. § (1) Ha a felek a szerződés hatályának beálltát bizonytalan jövőbeni eseménytől tették függővé
(felfüggesztő feltétel), a szerződés hatálya e feltétel bekövetkeztével áll b e.
(2) Ha a felek a szerződés hatályának megszűntét tették bizonytalan jövőbeni eseménytől függővé (bontó
feltétel), a feltétel bekövetkeztével a szerződés hatálya megszűnik.

(3) Az érthetetlen, ellentmondó, jogellenes vagy lehetetlen feltétel semmis; az ilyen feltétellel kötött
szerződésre a részleges érvénytelenség szabályait (239. §) kell alkalmazni.
229. § (1) Amíg a feltétel bekövetkezése függőben van, egyik fél sem tehet semmit, ami a feltétel
bekövetkezése, illetőleg meghiúsulása esetére a másik fél jogát csorbítja vagy meghiúsítja. Ez a szabály
harmadik személy jóhiszeműen és ellenérték fejében szerzett jogát nem érinti.
(2) A feltétel bekövetkezésére vagy meghiúsulására nem alapíthat jogot az, aki azt felróhatóan maga
idézte elő.
(3) A feltételre vo natkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell arra az esetre is, ha a felek a
szerződés hatályának beálltát vagy megszűntét valamely időponthoz kötötték.
A vagylagos szolgáltatás
230. § (1) Ha a felek a szerződés tárgyaként több szolgáltatást úgy jelöltek meg, hogy a szolgáltatások
közül választani lehet, a választás joga – ha jogszabály kivételt nem tesz – a kötelezettet illeti. A
kötelezettnek ez a joga a bírósági határozattal kitűzött teljesítési határidő elteltével a jogosultra száll át.
(2) Ha a jogo sult választhatna, de a választással késedelembe esik, e joga a kötelezettre száll át.
A pénztartozás. A kamat
231. § (1) Pénztartozást – ellenkező kikötés hiányában – a teljesítés helyén érvényben levő pénznemben
kell megfizetni.
(2) Más pénznemben vagy aranyban meghatározott tartozást a fizetés helyén és idején érvényben levő
árfolyam (ár) alapulvételével kell átszámítani.
(3)
232. § (1) A szerződéses kapcsolatokban – ha jogszabály kivételt nem tesz – kamat jár. Magánszemélyek
egymás közti szerződési viszonyában kamat csak kikötés esetében jár.
(2) Az államháztartás alrendszereiben harmadik személyekkel szemben vállalt vagy az alrendszereket
egyébként harmadik személyekkel szemben terhelő fizetési kötelezettség esetén, ide értve a támogatási
szerződésekből eredő fizetési kötelezettséget is, a kamatfizetés mellőzésére vagy a törvényesnél
alacsonyabb mértékű kamat fizetésére irányuló szerződési kikötés – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik
– semmis. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni az államháztartás alre ndszereiből nyújtott támogatások
felhasználására kötött szerződésekben, valamint a jogszabályban meghatározott közfeladat ellátásával
megbízott és e körben olyan szervezetek által vállalt fizetési kötelezettség esetében is, amelyet
államháztartási szervezet alapított, vagy amelyben ilyen szervezet többségi befolyással rendelkezik.
(3) A kamat mértéke – ha azt a felek nem határozták meg és jogszabály kivételt nem tesz – megegyezik a
jegybanki alapkamattal. A magánszemélyek egymás közötti viszonyában kikötött kamat – ha jogszabály
eltér ően nem rendelkezik – a jegybanki alapkamat 24 százalékponttal növelt mértékét meghaladó részében
semmis. A fizetendő kamat számításakor az érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes
jegybanki alapkamat irányadó az adott naptári félév teljes i dejére.
(4) A felek által túlzott mértékben megállapított kamatot a bíróság mérsékelheti.
A harmadik személy javára szóló szerződés
233. § (1) Ha a felek harmadik személy részére teljesítendő szolgáltatásra kötöttek szerződést, e
harmadik személy csak akko r válik közvetlenül jogosulttá, ha a felek ezt kifejezetten kikötötték.
(2) A harmadik személy a javára kikötött joggal attól kezdve rendelkezik, hogy a szerződésről őt
valamelyik fél értesítette; ha a jogot visszautasítja, azzal a javára szerződött fél rendelkezik.
(3) A kötelezett a szerződésből folyó kifogásait a harmadik személlyel szemben is érvényesítheti.
XXI. fejezet
A semmisség és a megtámadhatóság

234. § (1) A semmis szerződés érvénytelenségére – ha a törvény kivételt nem tesz – bárki határidő nél kül
hivatkozhat. A semmisség megállapításához külön eljárásra nincs szükség.
(2) Ha valamely semmis szerződés más szerződés érvényességi kellékeinek megfelel, ez utóbbi
érvényes, kivéve, ha ez a felek feltehető szándékával ellenkezik.
235. § (1) A megtámad ható szerződés a megtámadás következtében megkötésének időpontjától kezdődő
hatállyal érvénytelenné válik.
(2) Megtámadásra a sérelmet szenvedett fél és az jogosult, akinek a megtámadáshoz törvényes érdeke
fűződik.
236. § (1) A megtámadást egy éven belül í rásban kell a másik féllel közölni, majd a közlés
eredménytelensége esetében haladéktalanul a bíróság előtt érvényesíteni.
(2) A megtámadási határidő megkezdődik
a) a tévedés, megtévesztés felismerésekor;
b) jogellenes fenyegetés esetében a kényszerhelyzet megszűntekor;
c) a felek szolgáltatásainak feltűnő aránytalansága vagy tisztességtelen szerződési feltétel [209/A. § (1)
bekezdés, 301/A. § (4) bekezdés] esetén a sérelmet szenvedő fél teljesítésekor – részletekben történő
teljesítésnél az első teljesítés kor -, illetve, ha ő a teljesítéskor kényszerhelyzetben volt, ennek
megszűntekor.
(3) A megtámadási határidőre az elévülés nyugvásának és megszakadásának szabályai megfelelően
irányadók. A megtámadásra jogosult a szerződésből eredő követeléssel szemben kif ogás útján megtámadási
jogát akkor is érvényesítheti, ha a megtámadási határidő már eltelt.
(4) A megtámadás joga megszűnik, ha a megtámadásra jogosult a megtámadási határidő megnyílta után
a szerződést írásban megerősíti, vagy a megtámadásról egyébként ír ásban lemond.
237. § (1) Érvénytelen szerződés esetében a szerződéskötés előtt fennállott helyzetet kell visszaállítani.
(2) Ha a szerződéskötés előtt fennállott helyzetet nem lehet visszaállítani, a bíróság a szerződést a
határozathozatalig terjedő időre hatályossá nyilvánítja. Az érvénytelen szerződést érvényessé lehet
nyilvánítani, ha az érvénytelenség oka – különösen uzsorás szerződés, a felek szolgáltatásainak feltűnő
aránytalansága esetén az aránytalan előny kiküszöbölésével – megszüntethető. Ezekben az esetekben
rendelkezni kell az esetleg ellenszolgáltatás nélkül maradó szolgáltatás visszatérítéséről.
(3) Uzsorás szerződés esetén a bíróság egészben vagy részben elengedheti a visszatérítést, ha az a
sérelmet szenvedő felet részletfizetés engedélyezése esetén is súlyos helyzetbe hozná; a sérelmet okozó fél
viszont a kapott szolgáltatásból az aránytalan előnynek megfelelő részt a sérelmet szenvedő félnek köteles
visszatéríteni.
(4) A bíróság az ügyész indítványára az állam javára ítélheti meg azt a szolg áltatást, amely a tiltott, a
jóerkölcsbe ütköző szerződést kötő, a megtévesztő vagy jogtalanul fenyegető, továbbá az egyébként csalárd
módon eljáró félnek járna vissza. Uzsorás szerződés esetén a sérelmet okozó félnek visszajáró szolgáltatást
az állam javára meg kell ítélni. Az államnak járó juttatásokat rendszerint pénzben kell megítélni.
238. § (1) Érvénytelen szerződés érvényessé nyilvánítása esetén a szerződő felek a szerződésszegésért
úgy felelnek, mintha a szerződés kezdettől fogva érvényes lett volna.
(2) Aki érvénytelen szerződés fennálltában jóhiszeműen bízott, a felektől a szerződés megkötéséből
eredő kárának megtérítését követelheti; ha azonban az érvénytelenség az egyik fél magatartására vezethető
vissza, a bíróság a másik fél marasztalását mellő zi. Ha a felek valamelyike a harmadik személlyel szemben
rosszhiszemű volt, teljes kártérítéssel tartozik akkor is, ha az érvénytelenség nem az ő magatartására
vezethető vissza. Ezt a kártérítést a bíróság a szerződés teljes vagy részleges hatályban tartás a útján is
nyújthatja.
239. § (1) A szerződés részbeni érvénytelensége esetén az egész szerződés csak akkor dől meg, ha a
felek azt az érvénytelen rész nélkül nem kötötték volna meg. Jogszabály ettől eltérően rendelkezhet.
(2) Fogyasztói szerződés részbeni érvénytelenség esetén csak akkor dől meg, ha a szerződés az
érvénytelen rész nélkül nem teljesíthető.
239/A. § (1) A fél a szerződés érvénytelenségének vagy a szerződés egyes rendelkezései
érvénytelenségének (részbeni érvénytelenség) megállapítását a bíró ságtól anélkül is kérheti, hogy az
érvénytelenség következményeinek alkalmazását is kérné.
(2) Az (1) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni az ügyész valamint – az (1) bekezdés szerinti per
megindítására külön jogszabályban feljogosított – más személy ál tali perindítás esetén is.
XXII. fejezet

A szerződés módosítása. A tartozáselismerés
Módosítás szerződéssel, illetőleg egyezséggel
240. § (1) Ha jogszabály kivételt nem tesz, a felek közös megegyezéssel módosíthatják a szerződés
tartalmát, vagy megváltoztathatják kötelezettség -vállalásuk jogcímét.
(2) A tartalmában vagy jogcímében megváltoztatott szerződésnek a módosítással nem érintett része
változatlan marad. A kötelezettség biztosítására szolgáló zálogjog és kezesség fennmarad, de a
zálogkötelezett és a kezes helyzete hozzájárulásuk nélkül nem válhat súlyosabbá, és a módosítást
megelőzően keletkezett kifogásaik is fennmaradnak.
(3) A szerződést egyezséggel is lehet módosítani. Egyezség esetén a felek a szerződésből eredő vitás
vagy bizonytalan kérdéseket közös megegyezéssel úgy rendezik, hogy kölcsönös en engednek egymásnak.
(4) Az egyezséggel való szerződésmódosítás érvényességét nem érinti a feleknek olyan körülményre
vonatkozó tévedése, amely közöttük vitás volt, vagy amelyet bizonytalannak tartottak. Ez arra az esetre is
áll, ha az egyezség megkötése után előkerült bizonyítékokkal a vitát vagy a bizonytalanságot el lehetett
volna hárítani.
Szerződésmódosítás bírósági úton
241. § A bíróság módosíthatja a szerződést, ha a felek tartós jogviszonyában a szerződéskötést követően
beállott körülmény folytán a szerződés valamelyik fél lényeges jogos érdekét sérti.
A tartozáselismerés
242. § (1) A tartozás elismerése a tartozás jogcímét nem változtatja meg, de az elismerőt terheli annak
bizonyítása, hogy tartozása nem áll fenn, bírósági úton nem érvényesíthető, vagy a szerződés érvénytelen.
(2) A tartozáselismerés a másik félhez intézett írásbeli nyilatkozattal történik.
XXIII. fejezet
A szerződést biztosító mellékkötelezettségek
A foglaló
243. § (1) A szerződés megkötésekor a kötelezettségvállalás jeléül foglal ót lehet adni.
(2) A szerződés megkötésekor átadott pénzösszeget vagy más dolgot csak akkor lehet foglalónak
tekinteni, ha ez a rendeltetése a szerződésből kétségtelenül kitűnik.
244. § Ha a szerződést teljesítik, a foglalót a szolgáltatás ellenértékébe be kell számítani, ha pedig a
foglaló a beszámításra nem alkalmas, vagy a szerződés olyan okból szűnik meg, amelyért egyik fél sem
felelős, vagy mindkét fél felelős, a foglaló visszajár.
245. § (1) A teljesítés meghiúsulásáért felelős személy az adott foglalót elveszti, a kapott foglalót
kétszeresen köteles visszatéríteni.
(2) A foglaló visszaköveteléséről való lemondás, illetőleg a foglaló kétszeres visszatérítése a
szerződésszegés következményei alól nem mentesít; a kártérítésbe azonban a foglaló értéke bes zámít.
(3) A túlzott mértékű foglalót a bíróság mérsékelheti.
A kötbér
246. § (1) A kötelezett meghatározott pénzösszeg fizetésére kötelezheti magát arra az esetre, ha olyan
okból, amelyért felelős, nem, vagy nem szerződésszerűen teljesít (kötbér). Kötbért csak írásban lehet
érvényesen kikötni. Kötbér után kamat kikötése semmis.

(2) A kötbért a jogosult akkor is követelheti, ha kára nem merült fel. Érvényesítheti a kötbért meghaladó
kárát és a szerződésszegésből eredő egyéb jogait is. A szerződésszegéssel o kozott kárának megtérítését az
erre vonatkozó szabályok szerint akkor is követelheti, ha a kötbérigényét nem érvényesítette.
(3) A nemteljesítés esetére kikötött kötbér érvényesítése a teljesítés követelését kizárja. A késedelem
vagy a hibás teljesítés esetére kikötött kötbér megfizetése nem mentesít a teljesítés alól.
(4)
247. § (1) A túlzott mérték ű kötbér összegét a bíróság mérsékelheti.
(2) A pénztartozás késedelmes fizetése esetére kikötött kötbérre a késedelmi kamat szabályait kell
alkalmazni.
(3) Bírósági úton nem érvényesíthető követelés biztosítására kikötött kötbért bírósági úton nem lehet
é rvényesíteni.
A jótállás
248. § (1) Aki a szerződés hibátlan teljesítéséért szerződés vagy jogszabály alapján jótállásra köteles,
ennek időtartama alatt a felelősség alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után
keletkezett. A jótállás a jogosultnak a törvényből eredő jogait nem érinti.
(2) A jótállás a kötelezettet a jótállási kötelezettséget keletkeztető szerződésben vagy jogszabályban,
továbbá a szolgáltatásra vonatkozó reklámban foglalt feltételek szerint terheli.
(3) Fogyas ztói szerződés esetében a jótállási nyilatkozatnak tartalmaznia kell a jótállás kötelezettjének
nevét és címét, a jótállás tartalmát, időtartamát, területi hatályát és a belőle eredő jogok érvényesítésének
módját; utalnia kell továbbá arra, hogy a jótállás a fogyasztónak a törvényből eredő jogait nem érinti. A
jótállási nyilatkozatot a fogyasztó kérésére írásban vagy más maradandó eszközzel rögzíteni kell, és a
fogyasztó rendelkezésére kell bocsátani. Jótállást kötelezően előíró jogszabály a jótállási nyila tkozatra
vonatkozóan további követelményeket állapíthat meg. Az e bekezdésben meghatározott feltételek
nemteljesülése nem érinti a jótállási kötelezettségvállalás érvényességét.
(4) A jogosult a jótállási határidő alatt bármikor közölheti kifogását a kötelezettel.
(5) A törvénynek a szavatossági jogok gyakorlására vonatkozó szabályait a jótállási jogok gyakorlásánál
megfelelően alkalmazni kell.
A bankgarancia
249. § A bank kötelezettséget vállalhat arra, hogy meghatározott feltételek – így különösen bizonyo s
esemény beállta vagy elmaradása, illetőleg okmányok benyújtása – esetében és határidőn belül a
kedvezményezettnek a megállapított összeghatárig fizetést fog teljesíteni.
A jogvesztés kikötése
250. § (1) A felek írásban megállapodhatnak abban, hogy a szer ződésszegésért felelős fél elveszít
valamely jogot vagy kedvezményt, amely őt a szerződés alapján megilletné.
(2) Ha a jogvesztés a kötelezettet túlságosan sújtaná, a bíróság a joghátrányt mérsékelheti.
A zálogjog
1. Közös szabályok
Általános rendelkezések
251. § (1) Zálogjog alapján a jogosult a pénzben meghatározott vagy meghatározható követelésének
biztosítására szolgáló zálogtárgyból – törvény eltérő rendelkezése hiányában – más követeléseket megelőző
sorrendben kielégítést kereshet, ha a kötelezett nem teljesít. Bírósági úton nem érvényesíthető követelés
zálogjoggal biztosítása semmis.
(2) Zálogjog jövőbeli vagy feltételes követelés biztosítására is alapítható.

(3) A zálogtárggyal való felelősség terjedelme ahhoz a követeléshez igazodik, amelynek biztosítására a
zálogtárgy szolgál. Kiterjed a kamatokra, a követelés és a zálogjog érvényesítésének költségeire, továbbá a
zálogtárgyra fordított szükséges költségekre is.
(4) A követelés átszállásával a zálogjog is átszáll az új jogosultra. A zálogjogot – törv ény eltér ő
rendelkezése hiányában – csak a követeléssel együtt lehet átruházni.
A zálogjog tárgya
252. § (1) Zálogjog tárgya lehet minden birtokba vehető dolog, átruházható jog vagy követelés.
(2) A zálogjog – a felek megállapodásától függően – a zálogtárgy hasznai ra is kiterjedhet. Ha azonban a
zálogtárgy nincs a jogosult birtokában, a zálogjog nem terjed ki az elvált termésre, kivéve, ha a
zálogtárgyat már a termés elválása előtt végrehajtás alá vonták.
253. § (1) Ha a zálogjog ugyanannak a követelésnek biztosítás ára több zálogtárgyat terhel, kétség esetén
minden zálogtárgy az egész követelés biztosítására szolgál.
(2) Ha a zálogtárgyak több személy tulajdonában vannak és jogviszonyukból más nem következik,
egymás közti viszonyukban a zálogtárgyak értékének arányáb an kötelesek helytállni. Akinek terhére ezt az
arányt meghaladó kielégítés történik, a többi tulajdonostól a többlet arányos megtérítését követelheti.
A zálogjog keletkezése
254. § (1) Zálogjog szerződés, jogszabály vagy bírósági határozat és – ha jogszabály így rendelkezik –
hatósági döntés alapján keletkezhet.
(2) A zálogszerződést írásban kell megkötni. Egyes zálogtárgyak meghatározott módon történő
elzálogosításához jogszabály további alakszerűség i követelményeket fűzhet.
A zálogjog érvényesítése
255. § (1) A zálogtárgyból való kielégítés – ha jogszabály kivételt nem tesz – bírósági határozat alapján
végrehajtás útján történik.
(2) Semmis a kielégítési jog megnyílta előtt létrejött az a megállapodá s, amely szerint a jogosult a
kötelezettség teljesítésének elmulasztása esetén megszerzi a zálogtárgy tulajdonjogát.
256. § (1) A kielégítési jogot – ha törvény eltérően nem rendelkezik – a zálogtárgyra az elzálogosítás után
szerzett jogok nem érintik. Ha ugyanazt a zálogtárgyat több zálogjog terheli, törvény eltérő
rendelkezésének hiányában a kielégítés joga a jogosultakat zálogjoguk keletkezésének sorrendjében
(rangsor) illeti meg.
(2) Ha a zálogjog több dolgot terhel, a jogosult határozhatja meg a kielég ítési jog érvényesítésének
sorrendjét. Az értékesítés azonban csak annyi zálogtárgyra terjedhet ki, amennyi a kielégítéshez szükséges.
257. § (1) A felek – a legalacsonyabb eladási ár, illetve ennek számítási módja és a zálogjogosult
kielégítési jogának me gnyíltától számított határid ő meghatározásával – írásban a kielégítési jog megnyílta
előtt is megállapodhatnak a zálogtárgy közös értékesítésében. Ha a megállapodásban meghatározott
határidő alatt, illetve feltételek mellett a zálogtárgyat nem sikerült értékesíteni, a közös értékesítésre
irányuló megállapodás hatályát veszti.
(2) Ha a zálogtárgynak hivatalosan jegyzett piaci ára van, vagy ha a jogosult záloghitel nyújtásával
üzletszerűen foglalkozik – a zálogjoggal biztosított követelései tekintetében ideértve minden hitelintézetet – ,
a felek az (1) bekezdésben foglalt feltételekkel abban is megállapodhatnak, hogy a jogosult a zálogtárgyat
bírósági végrehajtás mellőzésével maga is értékesítheti.
(3) Ha a (2) bekezdés alkalmazásának nincs helye, vagy azt a felek alkalmazni nem kívánják, úgy az (1)
bekezdésben foglalt feltételekkel megállapodhatnak abban, hogy a jogosult a zálogtárgy értékesítésére
záloghitel nyújtásával, illetve árverés szervezésével üzletszerűen vagy hivatalból foglalkozó személynek
megbízást adhat.
(4) A felek az (1) b ekezdésben foglalt feltételekkel megállapodhatnak a zálogtárgy egyszerűsített
végrehajtási értékesítésében is.
258. § (1) A zálogtárgy értékesítésére vagy az erre irányuló megbízás kiadására feljogosított [257. § (2) –
(3) bek.] e joga alapján – a zálogtárgy tulajdonosa helyett és nevében eljárva – jogosult a zálogtárgy

tulajdonjogának átruházására. Ha a zálogtárgy nincs a birtokában, az értékesítés céljából annak kiadását
kérheti.
(2) A zálogtárgy értékesítése előtt a kötelezettet értesíteni kell az értékesí tés módjáról, helyéről és
idejéről.
(3) A zálogtárgy értékesítésének bevétele a jogosultat illeti meg, de köteles a kötelezettel elszámolni, és a
követelését, annak járulékait, valamint az értékesítéssel kapcsolatos költségeket meghaladó bevételt kiadni.
S emmis a zálogjog megszűnése előtt kötött az a megállapodás, amely a jogosultat az elszámolási
kötelezettség alól mentesíti.
(4) Jogszabály a bírósági végrehajtás mellőzésével történő értékesítés módjára vonatkozóan további
szabályokat is megállapíthat.
A zálogjog megszűnése
259. § (1) Ha a zálogtárgy tulajdonosa, valamint a követelés kötelezettje (személyes kötelezett)
különböző személy és a jogosult a zálogtárgyból kielégítést kapott, a zálogjog megszűnik, a követelés
pedig egyéb biztosítékaival együtt a k ielégítés erejéig a tulajdonosra száll át.
(2) Ha a jogosultat egyébként nem a személyes kötelezett elégíti ki, a zálogjog a követelés, illetőleg a
kielégítés alapján keletkező megtérítési igény erejéig a kielégítő személyre száll át. Ez a személy
követelheti a zálogtárgy átadását, illetőleg a zálogjognak javára való bejegyzéséhez szükséges nyilatkozat
kiadását.
(3) A zálogjog megszűnik, ha a követelés megszűnik, vagy a zálogjog átruházása nélkül átszáll, kivéve,
ha a törvény rendelkezése értelmében a zálog jog a megtérítési követelés biztosítására fennmarad.
(4) Megszűnik a zálogjog abban az esetben is, ha a zálogjogosult a zálogtárgy tulajdonjogát; vagy a
zálogtárgy tulajdonosa a zálogjoggal biztosított követelést megszerzi, a zálogjog azonban – ha a követe lést
megszerző tulajdonos nem személyes kötelezett – a rangsorban hátrább álló zálogjogosultak irányában
fennmarad.
(5) A zálogjog megszűnik, ha törvény a végrehajtási vagy más eljárás körében így rendelkezik.
260. § (1) A zálogjog megszűnik akkor is, ha a zálogtárgy elpusztul.
(2) Ha a zálogtárgy elpusztulásáért vagy értékcsökkenéséért a tulajdonos felelős, továbbá, ha a
zálogtárgyat biztosítékadási kötelezettség alapján kötötték le, és a kárért a jogosult nem felelős, a
tulajdonostól, illetőleg a biztosíték adására kötelezettől megfelelő új zálogtárgyat vagy az
értékcsökkenésnek megfelelő további fedezetet lehet követelni.
(3) A zálogtárgy elpusztulásának, illetőleg értékcsökkenésének pótlására szolgáló biztosítási összeg,
kártérítés vagy más érték a zálog tárgy helyébe lép, illetőleg a zálogfedezet kiegészítésére szolgál.
Jelzálogjog esetében mind a tulajdonos, mind a jogosult ennek az értéknek a zálogtárgy helyreállítására
fordítását követelheti.
(4) Ha a zálogtárgyat károsodás elhárítása érdekében értékes ítik, a vételár a zálogtárgy helyébe lép. Az
értékesítéshez – ha ennek elháríthatatlan akadálya nincs – a tulajdonos beleegyezése szükséges.
2. Zálogjog dolgokon
Jelzálogjog
261. § (1) Jelzálogjog esetén a zálogtárgy a zálogkötelezett birtokában marad, aki jogosult a dolog
rendeltetésszer ű használatára, hasznosítására, köteles azonban annak épségét megőrizni. Ha a kötelezett
vagy harmadik személy a zálogtárgy épségét veszélyezteti, a jogosult kérheti a veszélyeztető cselekmény
megtiltását és a veszély elhárításához szükséges intézkedések elrendelését.
(2) Ha a zálogtárgy állagának romlása a követelés kielégítését veszélyezteti, a jogosult kérheti a
zálogtárgy helyreállítását vagy a veszélyeztetés mértékének megfelelő biztosíték adását. Ha a kötelezett a
jogosult felhívásának megfelelő határ időn belül nem tesz eleget, a jogosult kielégítési jogát gyakorolhatja.
(3) Nem lehet jelzálogjogot alapítani a dolog egy részén, közös tulajdonban álló dolognak a kötelezett
tulajdonában lévő egész tulajdoni illetősége azonban zálogba adható. Ingatlan esetében jelzálogjog csak az
ingatlan -nyilvántartásban önálló egységként nyilvántartott egész ingatlanra, illetőleg annak a kötelezett
tulajdonában lévő egész tulajdoni illetőségére létesíthető.

(4)
262. § (1) Ingatlant csak jelzálogjog alapítása útján lehet elzálogosítani. Ingatlanra vonatkozó jelzálogjog
alapításához az erre irányuló szerződésen felül a jelzálogjognak az ingatlan -nyilvántartásba való bejegyzése
szükséges.
(2) Más dolgot terhelő jelzálogjog alapításához – ha jogszabály eltérően nem rendelkezi k – a
zálogszerződés közjegyzői okiratba foglalása és a jelzálogjognak a Magyar Országos Közjegyzői
Kamaránál külön törvény rendelkezései szerint vezetett nyilvántartásba (zálogjogi nyilvántartás) való
bejegyzése szükséges. Ha a zálogjog több zálogtárgyat terhel, továbbá, ha a zálogtárgy egyedi megjelölése
nem lehetséges, a zálogtárgy, illetve a zálogtárgyak köre fajta és mennyiség szerint vagy körülírással is
meghatározható.
(3) Az (1)- (2) bekezdés szerinti nyilvántartásba (nyilvántartás) történő bejegyzés ben – a nyilvántartásra
irányadó szabályok szerinti egyéb adatok mellett – fel kell tüntetni a követelés összegét (jövőbeli
követelések esetén a biztosítani kívánt legmagasabb összeget), valamint annak járulékait, ez utóbbiak a
zálogszerződés tartalmára ut alással is megjelölhetők. A követelés csökkenése vagy megszűnése a bejegyzés
tartalmára tekintet nélkül kihat a zálogjogra.
(4) A tulajdonos az ingatlan -nyilvántartásban azt is feljegyeztetheti, hogy az ingatlant egy éven belül a
feljegyzésben meghatározot t összegnél nem nagyobb összeg erejéig jelzálogjoggal kívánja megterhelni. Ha
a jelzálogjog bejegyzését a feljegyzésben meghatározott határidő alatt kérik, a bejegyzett jelzálogjog a
feljegyzés rangsorban elfoglalt helyéhez (ranghely) igazodó ranghelyet kap.
(5) A zálogjogi nyilvántartásba bejegyzett jelzálogjog tárgya lehet – a rendelkezési jog megszerzésétől
függő hatállyal – olyan dolog is, amelyre a zálogkötelezett a zálogszerződés megkötése után szerez
rendelkezési jogot. Az ilyen zálogjog ranghelyét a bejegyzésének időpontja határozza meg, e szabályra
azonban nem lehet hivatkozni azzal szemben, akinek javára a rendelkezési jog korábbi jogosultja alapított
zálogjogot.
(6) A zálogjogi nyilvántartásba bejegyzett jelzálogjog megszűnik, ha a zálogtárgyat kereskedelmi
forgalomban vagy rendes gazdálkodás körében jóhiszemű vevő részére értékesítik. Megszűnik továbbá
abban az esetben is, ha a jóhiszemű vevő a mindennapi élet szokásos tárgyai körébe tartozó dolog
tulajdonjogát visszterhesen szerzi meg.
263. § (1) Ha a felek olyan követeléseket biztosítanak jelzálogjoggal, amelyek a zálogszerződésben
meghatározott jogviszonyból vagy jogcímen keletkeznek, illetve keletkezhetnek, a bejegyzésnek a
jogviszonyt vagy jogcímet és azt a legmagasabb összeget is tartalmaznia kell, amelyen belül a
zálogjogosult a zálogtárgyból kielégítést kereshet (keretbiztosítéki jelzálogjog).
(2) Ha a jogviszonyba új kötelezett lép a keretbiztosítéki jelzálogjog a jogviszonyból korábban létrejött
követeléseken felül azoknak a követeléseknek is biztosítékául szolgál, amelyek a jogviszonyból az új
kötelezett terhére keletkeztek.
(3) A kötelezett – ha a zálogszerződésben meghatározott jogviszony megszűnt, és abból eredő, vagy a
zálogszerződésben meghatározott jogcímen keletkezett követelésből származó tartozása nem áll fenn –
követelheti, hogy a jogosult a keretbiztosítéki jelzálogjogáról mondjon le.
264. § (1) A jelzálogjog megszűnik akkor is, ha a követelés elévül.
(2) A tulajdonos a megszűnő jelzálogjog ranghelyén és a megszűnés terjedelmében a bejegyzett zálogjog
törlésével egyidejűleg, annál nem terhesebb új jelzálogjogot alapíthat, vagy a törölt bejegyzés rang helyét
egy év tartamára fenntarthatja. A tulajdonos erről a jogáról harmadik személlyel vagy a lemondással
érintett ranghelyet követő ranghelyen bejegyzett zálogjogosulttal szemben mondhat le. Ilyen esetben a
tulajdonos a ranghellyel kapcsolatos jogait csak annak hozzájárulásával gyakorolhatja, akivel szemben
arról lemondott.
Kézizálogjog
265. § (1) Kézizálogjog létrejöttéhez az erre irányuló zálogszerződésen felül a zálogtárgy átadása is
szükséges. Az átadás harmadik személy (zálogtartó) kezéhez is történh et. Kereskedelmi forgalomban
jóhiszeműen akkor is lehet zálogjogot szerezni, ha az, aki a zálogtárgyat adta, nem volt tulajdonos.
(2) Kézizálogjog sem a dolog egy részén, sem annak tulajdoni illetőségén nem szerezhető. Nem lehet
kézizálogjog tárgya olyan d olog sem, amelyre vonatkozóan ezt jogszabály kizárja.
(3) A kézizálogjog jogosultja a zálogtárgyat köteles épségben megőrizni, és a zálogjog megszűnésekor
azt a zálogkötelezettnek visszaadni.

(4) A jogosult a zálogtárgyat külön rendelkezés hiányában nem használhatja, és nem hasznosíthatja, de
természetes hasznait jogosult és köteles beszedni. A hasznok elsősorban a szükséges költségek fedezésére
szolgálnak. A jogosult a hasznokról elszámolni köteles.
(5) Ha a zálogtárgy állagának romlásától vagy értékének l ényeges csökkenésétől lehet tartani, a
kötelezett vagy a tulajdonos más megfelelő biztosíték felajánlása mellett a zálogtárgy visszaadását kérheti.
(6) A kézizálogjog megszűnik, ha a kézizálogjog jogosultja a zálogtárgyat a tulajdonosnak visszaadja.
Megszű nik akkor is, ha a jogosult a birtokából akaratán kívül kikerült zálogtárgyat egy éven belül nem
szerzi vissza, és evégből bírósághoz sem fordul.
3. Vagyont terhelő zálogjog
266. § (1) A jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaság vag yonának egészén vagy
annak önálló gazdasági egységként működtethető részén (vagyon) az ezt alkotó dolgok, jogok és
követelések (vagyontárgy) meghatározása nélkül – a zálogszerződés közjegyzői okiratba foglalásával és a
zálogjognak a zálogjogi nyilvántartás ba való bejegyzésével – vagyont terhelő zálogjog alapítható. Ez a
zálogjog a zálogszerződés megkötése után a kötelezett vagyonába kerülő vagyontárgyra is kiterjed, attól az
időponttól kezdve, hogy azon a kötelezett rendelkezési jogot szerez, megszűnik azon ban, ha a vagyontárgy
a kötelezett vagyonából kikerül.
(2) A vagyont terhelő zálogjog jogosultja a kielégítési jogának megnyíltával a zálogkötelezett
vagyonából a vagyon egységének fenntartása mellett kereshet kielégítést, de a vagyont terhelő zálogjogot a
zálogkötelezetthez intézett írásbeli nyilatkozattal az abban meghatározott vagyontárgyakat terhelő
zálogjoggá is átalakíthatja. Az átalakító jognyilatkozat az általa létesítendő zálogjogok létrejöttéhez a
zálogszerződésen felül szükséges további feltétele ket nem pótolja.
(3) Vagyont terhelő zálogjoga, illetve az átalakító jognyilatkozattal létesített zálogjoga alapján a jogosult
a vagyont terhelő zálogjog bejegyzésének időpontja szerinti ranghelyen gyakorolhatja kielégítési jogát. E
rendelkezésre azonban n em hivatkozhat azzal szemben, aki a vagyonba tartozó valamely vagyontárgyon
a) annak a vagyonba kerülését megelőzően zálogjogot,
b) a zálogjogi nyilvántartáson kívüli más nyilvántartásba bejegyzett jelzálogjogot,
c) kereskedelmi forgalomban jóhiszeműen kéz izálogjogot, illetve jogot vagy követelést terhelő
zálogjogot szerzett.
(4) Az elzálogosított vagyon – kielégítést veszélyeztető mértékű – csökkenése esetén a zálogjogosult az
átalakító jognyilatkozatot a kielégítési jogának megnyílta előtt is megteheti.
( 5) Az elzálogosított vagyon – kielégítést veszélyeztető mértékű – csökkenéséről a kötelezett a jogosultat
értesíteni köteles. A felek szerződésükben a vagyon csökkenésének kielégítést veszélyeztető mértékét is
meghatározhatják. Megállapodhatnak továbbá abb an is, hogy a zálogjogosult a kötelezett gazdálkodását
ellenőrizheti.
(6) A vagyont terhelő zálogjogra egyebekben a jelzálogjog szabályait kell alkalmazni.
4. Zálogjog jogon és követelésen
267. § (1) Jogon vagy követelésen az erre irányuló szerződéssel alapítható zálogjog. E zálogjog a
zálogkötelezett javára jövőben keletkező jogokra és követelésekre is kiterjedhet. A zálogjog tárgyát képező
jogok vagy követelések körülírással is meghatározhatók. Ha a jog vagy követelés fennállását közhiteles
nyilvántartás tanúsítja, a zálogjog az e nyilvántartásba való bejegyzéssel jön létre. Zálogjog osztható
követelés meghatározott részén is keletkezhet.
(2) A zálogjog érvényesítéséhez a jog vagy követelés kötelezettjét a zálogjog megalapításáról értesíteni
kell. A zálogj ogosult a zálogkötelezett ől a zálogjog érvényesítéséhez szükséges okiratok átadását
követelheti.
(3) A jogot vagy követelést terhelő zálogjog kötelezettje – a zálogjogra kiterjedő hatállyal – csak a
jogosult hozzájárulásával tehet olyan jognyilatkozatot, amely a jogosult kielégíté si alapját megszünteti,
vagy hátrányosan változtatja meg. Ezt a szabályt a bankszámlaszerződés alapján fennálló számlakövetelés
elzálogosítása esetén a számlatulajdonos bankszámla feletti rendelkezési joga tekintetében csak akkor kell
alkalmazni, ha azt a felek a zálogszerződésben kifejezetten kikötötték.
268. § (1) Ha az elzálogosított követelés a zálogtárgyból való kielégítési jog megnyílta előtt válik
esedékessé, az elzálogosított követelést annak kötelezettje – a zálogszerződés eltérő rendelkezése hiány ában

– csak a zálogjogosult és a követelés jogosultja kezéhez együttesen teljesítheti, a pénzkövetelést azonban
mindkét jogosult javára bírósági letétbe helyezéssel kell teljesíteni, ha bármelyikük ezt kívánja. Ha az
elzálogosított követelés valamely dolog szolgáltatására irányul és a felek megállapodása szerint a
zálogjogosultat megilleti a szolgáltatandó dolog birtoklásának joga, a követelés kötelezettje csak a
zálogjogosultnak teljesíthet.
(2) Ha az elzálogosított követelés a zálogtárgyból való kielégíté si jog megnyílta után válik esedékessé, és
azt a zálogjog érvényesítése során nem értékesítették, e követelést annak kötelezettje – a zálogszerződés
eltérő rendelkezése hiányában – csak a zálogjogosultnak teljesítheti.
(3) Ha az elzálogosított követelést a zálogjogosult kezéhez kell teljesíteni, a teljesített pénzkövetelésre az
óvadékra irányadó szabályokat, a teljesítés egyéb tárgyára pedig a kézizálogjog szabályait kell alkalmazni.
(4) Ha az elzálogosított követelés esedékessége vagy a jog gyakorlása e kö vetelés jogosultjának
jognyilatkozatától vagy általa teljesíthető feltételtől függ, kielégítési jogának megnyílta után e
jognyilatkozatot a zálogjogosult is megteheti, illetve teljesítheti az esedékesség bekövetkezéséhez
szükséges feltételt.
(5) Ha a zálogtárgy jog vagy követelés, a zálogjogra vonatkozó közös szabályok alkalmazása során a
zálogtárgy tulajdonosán a jog vagy követelés jogosultját, a zálogtárgy tulajdonjogán pedig a jogot vagy
követelést kell érteni.
5. Önálló zálogjog
269. § (1) Zálogjog úgy is alapítható, hogy az a zálogtárgyat személyes követelés nélkül terhelje. Ilyen
esetben a zálogjogosult – a zálogszerződésben meghatározott összeg, valamint annak járulékai erejéig –
kizárólag a zálogjoggal terhelt zálogtárgyból kereshet kielégítést.
(2) A zálogjogosult kielégítéséhez – ha a felek másként nem állapodnak meg – az önálló zálogjognak a
zálogkötelezett vagy a zálogjogosult általi felmondása szükséges, a felmondás ideje – eltérő megállapodás
hiányában – hat hónap.
(3) Az önálló zálogjog átruházható. A zálogkötelezett az önálló zálogjog alapjául szolgáló jogviszonyból
eredő jogait és kifogásait csak az önálló zálogjog közvetlen megszerzője vagy ennek olyan jogutódja ellen
érvényesítheti, aki az önálló zálogjogot ingyenesen szerezte, vagy a szerzéskor az annak alapjául szolgáló
jogviszonyt ismerte.
(4) Az önálló zálogjog – ranghelyének megtartása mellett – követel ést biztosító zálogjoggá, ez utóbbi
pedig önálló zálogjoggá a felek erre irányuló megállapodásával – ha a zálogjogot a nyilvántartás
tartalmazza, úgy a megállapodáson felül a nyilvántartásba történő bejegyzésével – átváltoztatható. Az
átváltoztatáshoz ninc s szükség a rangsorban azonos vagy hátrább álló zálogjogosultak hozzájárulására.
(5) Az önálló zálogjogra egyebekben a 251 -268. §- okban foglalt rendelkezéseket kell megfelelően
alkalmazni.
Az óvadék
270. § (1) Valamely követelés biztosítására pénzen, banks zámla-követelésen, értékpapíron, egyéb, külön
törvényben meghatározott pénzügyi eszközön és hitelkövetelésen az erre irányuló szerződéssel és az
óvadék tárgyának átadásával óvadék alapítható. Ha az óvadék tárgya más dolog vagy más követelés, a
zálogjog szabályait kell alkalmazni.
(2) Átadásnak kell tekinteni minden olyan eljárást, amely alapján az óvadék tárgya egyértelműen
azonosítható módon a kötelezett hatalmából a jogosult hatalmába kerül, vagy a kötelezett korlátlan
rendelkezése alól egyébként kikerül, különösen a bankszámlán, értékpapírszámlán, értékpapír -letéti
számlán való jóváírást, ideértve a kötelezett vagy harmadik személy számláján a jogosult javára történő
jóváírást is, hitelkövetelés esetén az azt tanúsító, illetve érvényesítéséhez szükséges o kiratok rendelkezésre
bocsátását. Ha az óvadék tárgyát nem adták át, a nyújtott biztosítékra a zálogjog szabályait kell alkalmazni.
(3) Ha az óvadék tárgya nem hitelkövetelés, a felek abban is megállapodhatnak, hogy a jogosult
használhatja az óvadék tárgyát és rendelkezhet vele. Az óvadék tárgyának használata vagy az azzal való
rendelkezés esetén a jogosult köteles legkés őbb az óvadékkal biztosított követelés esedékessé válásáig
egyenértékű fedezettel helyettesíteni az óvadék eredeti tárgyát. Az egyenértékű fedezet az óvadék eredeti
tárgyának helyébe lép.

(4) Bankszámla-követelés esetén egyenértékű fedezetnek kell tekinten i a számlán azonos pénznemben
elhelyezett, azonos összeget. Értékpapír és egyéb pénzügyi eszköz esetén egyenértékű fedezetnek kell
tekinteni az azonos kibocsátó, illetve adós által, azonos sorozatban kibocsátott másik értékpapírt és egyéb
pénzügyi eszközt, illetve bármely olyan fedezetet, amely a felek megállapodása szerint az értékpapír és
egyéb pénzügyi eszközökkel kapcsolatos valamely esemény bekövetkeztekor az óvadék eredeti tárgyának
helyébe lép.
(5) A felek a (3) bekezdéstől eltérően úgy is megállapod hatnak, hogy a jogosult kielégítési jogának
megnyíltakor a kötelezett az óvadékkal biztosított tartozásába az egyenértékű fedezet értékére vonatkozó
követelését beszámíthatja.
(6) A felek megállapodhatnak abban, hogy a kötelezett az óvadék tárgyát a kielég ítési jog megnyílta előtt
más, egyenértékű fedezettel helyettesítheti, ebben az esetben az egyenértékű fedezet az óvadék eredeti
tárgyának helyébe lép. Ha az óvadék tárgya hitelkövetelés, és azt a jogosult kielégítési jogának megnyílta
előtt a kötelezettne k teljesítik, a kötelezett a (7) bekezdés szerinti kiegészítő biztosíték nyújtására köteles.
(7) A felek megállapodhatnak abban, hogy az óvadék tárgya vagy a biztosított követelés értékének
változásakor a kötelezett kiegészítő biztosíték nyújtására, illetv e a jogosult a túlzott biztosíték kötelezett
részére való kiadására köteles. A kiegészítő biztosíték az óvadék eredeti tárgyának sorsát osztja.
271. § (1) Kielégítési joga megnyílásakor a jogosult az óvadékkal biztosított követelését az óvadék
tárgyából közvetlenül kielégítheti, ha az óvadék tárgya pénz, bankszámla -követelés, nyilvánosan jegyzett
piaci árral vagy egyébként az adott időpontban a felektől függetlenül meghatározható árral rendelkező
értékpapír vagy egyéb pénzügyi eszköz. Egyéb értékpapír, hitelkövetelés vagy pénzügyi eszköz esetében a
jogosult a közvetlen kielégítés jogát akkor gyakorolhatja, ha erről a felek szerződésükben megállapodtak és
az értékelés módját szerződésükben meghatározták. Hitelkövetelésből való közvetlen kielégítéshez az is
sz ükséges, hogy a hitelkövetelés óvadékba adásáról a követelés kötelezettjét az engedményezés szabályai
szerint értesítsék.
(2) Ha a felek az óvadék tárgyául szolgáló értékpapír és egyéb pénzügyi eszköz értékesítésében
állapodtak meg, az értékesítés a szerző désben meghatározott feltételek szerint történik.
(3) A jogosult minden esetben köteles a kötelezettel ésszerű időn belül elszámolni, és a követelését és
annak járulékait meghaladó fedezetet, illetve – értékesítés esetén – a követelését, annak járulékait és az
értékesítéssel kapcsolatos költségeket meghaladó bevételt a kötelezett részére kiadni.
(4) Ha a felek megállapodásának a kielégítési jog gyakorlására vonatkozó kikötése kereskedelmi
szempontból ésszerűtlen, a kikötést megtámadhatja az, akinek jogát vagy jogos érdekét a kikötés sérti.
(5) Akinek jogát vagy jogos érdekét a kielégítési jog gyakorlásának módja, különösen a (3) bekezdés
szerinti kötelezettség elmulasztása sérti, az ebből eredő kárnak megtérítését a jogosulttól követelheti. A
jogosult mentes ül, ha bizonyítja, hogy kereskedelmi szempontból ésszerű módon járt el.
271/A. § Az óvadékra egyebekben – a 254. § (2) bekezdésében foglaltak kivételével – a zálogjogra
vonatkozó közös szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
A kezesség
272. § (1) Kezesség i szerződéssel a kezes arra vállal kötelezettséget, hogy amennyiben a kötelezett nem
teljesít, maga fog helyette a jogosultnak teljesíteni.
(2) Kezességet csak írásban lehet érvényesen vállalni.
273. § (1) A kezes kötelezettsége ahhoz a kötelezettséghez ig azodik, amelyért kezességet vállalt;
érvényesítheti azokat a kifogásokat, amelyeket a kötelezett érvényesíthet a jogosulttal szemben.
(2) A kezes kötelezettsége nem válhat terhesebbé, mint amilyen elvállalásakor volt; kiterjed azonban a
kezesség elvállalás a után esedékessé váló mellékszolgáltatásokra. A kezes a perköltségekért és a
végrehajtási költségekért csak akkor felel, ha a keresetindítás el őtt őt a teljesítésre felszólították.
(3) Bírósági úton nem érvényesíthető követelés kezesével szemben a követelést bírósági úton nem lehet
érvényesíteni.
274. § (1) A kezes mindaddig megtagadhatja a teljesítést, amíg a követelés a kötelezettől és az olyan
kezesektől, akik őt megelőzően, reá tekintet nélkül vállaltak kezességet, behajtható. Ez a szabály a
kötelezett és a kezesek együttes perlését nem gátolja.
(2) A kezes nem követelheti, hogy a jogosult a követelést először a kötelezettől hajtsa be (készfizető
kezesség), ha
a) a felek így állapodtak meg,

b) a kezességet kár megtérítéséért vállalták,
c) a kezességet bank vállalta.
275. § Ha ugyanazért a kötelezettségért egyidejűleg vagy egymásra tekintettel többen vállalnak
kezességet, a kezesek kétség esetéb en egyetemlegesen felelnek.
276. § (1) Amennyiben a kezes a jogosultat kielégíti, a követelés az azt biztosító és a kezességvállalást
megelőzően keletkezett jogokkal, valamint a végrehajtási joggal együtt reá száll.
(2) A kezes felszabadul, amennyiben a jo gosult lemond a követelést biztosító olyan jogról, amelynek
alapján a kezes a reá átszálló követelésre kielégítést kaphatott volna, vagy amennyiben a követelés a
jogosult hibájából egyébként behajthatatlanná vált.
XXIV. fejezet
A teljesítés és a beszámítás
A teljesítés
277. § (1) A szerz ődéseket tartalmuknak megfelelően, a megszabott helyen és időben, a megállapított
mennyiség, minőség és választék szerint kell teljesíteni. A szolgáltatásnak a teljesítés időpontjában
a) alkalmasnak kell lennie azokra a célokra, amelyekre más, azonos fajtájú szolgáltatásokat rendszerint
használnak, és
b) rendelkeznie kell azzal a minőséggel, illetve nyújtania kell azt a teljesítményt, amely azonos fajtájú
szolgáltatásoknál szokásos, és amelyet a jogosult elvárhat, figyelembe véve a szolgáltatás természetét,
valamint a kötelezettnek, a gyártónak, az importálónak vagy ezek képviselőjének a szolgáltatás konkrét
tulajdonságaira vonatkozó – különösen reklámban vagy az áru címkéjén megjelenő – nyilvános kijelentését,
és
c) alkalmasnak kell lennie a jogosult által meghatározott célra, ha azt a jogosult a szerződéskötés
időpontjában a kötelezett tudomására hozta, és abba a kötelezett beleegyezett, valamint
d) rendelkeznie kell a kötelezett által adott leírásban szereplő, és az általa a jogosultnak mintaként
bemutatott szolgáltatásban lévő tulajdonságokkal.
(2) A szolgáltatásnak nem kell megfelelnie az (1) bekezdés b) pontjában említett nyilvános kijelentésnek,
ha a kötelezett bizonyítja, hogy
a) a nyilvános kijelentést nem ismerte, és azt nem is kellett ismernie, vagy
b) a nyilvános kijelentést a szerződéskötés időpontjáig már megfelelő módon helyesbítették, vagy
c) a nyilvános kijelentés a jogosult szerződéskötési elhatározását nem befolyásolhatta.
(3) Az (1) bekezdés b) pontjának alkalmazásában gyártónak minősül az a személy is, aki a dolgon
elhelyezett nevével, védjegyével vagy egyéb megkülönböztető jelzés alkalmazásával önmagát gyártóként
tünteti fel.
(4) A felek a szerződés teljesítésében együttműködésre kötelesek. A kötelezettnek a szerződés teljesítése
érdekében úgy kell eljárnia, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható, a jogosultnak pedig
ugyanilyen módon elő kell segítenie a teljesítést.
(5) A felek a szerződés teljesítését érintő minden lényeges körülményről kötelesek egymást tájékoztatni.
(6) A kötel ezett, dolog szolgáltatására irányuló szerződés esetén, köteles a dolgot – a jogszabályok
rendelkezéseinek és a szakmai szokásoknak megfelelően – azonosításra alkalmas jelzéssel ellátni és a
dologról a rendeltetésszerű használathoz, a felhasználáshoz szüks éges tájékoztatást megadni. Ha a
kötelezett gazdálkodó szervezet, a dolog minőségének tanúsítására is köteles.
A teljesítés helye
278. § (1) A teljesítés helye a kötelezett lakóhelye, illetőleg székhelye, kivéve ha
a) jogszabály eltérően rendelkezik,
b) a szolgáltatás tárgyából vagy rendeltetéséből más következik,
c) a szolgáltatás tárgya a felek által ismert más helyen van.
(2) Ha a szolgáltatás tárgyát a kötelezett lakóhelyétől, illetőleg székhelyétől különböző helyre kell
küldeni, s azt, vagy valamely kö zbeeső helyet nem kötöttek ki teljesítési helyként, a teljesítés azzal történik

meg, hogy a szolgáltatás tárgyát a kötelezett elküldés, illetőleg elszállítás végett a jogosultnak, a
szállítmányozónak vagy a fuvarozónak átadja. Fogyasztói szerződés esetében a teljesítés a fogyasztó
részére való átadással történik meg.
(3) Ha a kötelezett a dolgot saját szállítóeszközével vagy megbízottja útján küldi a jogosultnak, a
teljesítés helye az utóbbi lakóhelye, illetőleg székhelye.
(4) Gazdálkodó szervezetek egymás közötti szerződéseinél a teljesítés helye – ha a jogosult más helyet
nem jelöl meg – a jogosult székhelye (telephelye), illetőleg, fuvarozó közbenjöttével történő teljesítés
esetén, a rendeltetési állomás. Jogszabály ettől eltérően rendelkezhet.
279. § (1) Ha valamelyik szerződő fél lakóhelyét, illetőleg székhelyét a teljesítést megelőzően
megváltoztatja, viseli a teljesítés során ebből eredő költségtöbbletet.
(2) A teljesítéssel a kárveszély – ha a törvény kivételt nem tesz – a másik szerződő félre száll át.
A teljesítés ideje
280. § (1) Ha a teljesítés ideje nincs meghatározva,
a) bármelyik fél a másik fél egyidejű teljesítését követelheti,
b) ingyenes szerződés esetében a jogosult a kötelezettet a teljesítésre bármikor felhívhatja.
(2) A kötelezett a telj esítés előkészítéséhez szükséges idő elteltével köteles teljesíteni.
(3) A tartásdíjat, az életjáradékot és a baleseti járadékot időszakonként előre kell fizetni. A jogosult a hat
hónapnál régebben lejárt és alapos ok nélkül nem érvényesített részleteket b írósági úton többé nem
követelheti.
281. § (1) Ha jogszabály vagy szerződés alapján a felek egyidejű teljesítésre kötelesek, egyik fél sem
köteles saját szolgáltatását teljesíteni, amíg a másik fél a szolgáltatást fel nem ajánlja.
(2) Az a szerződő fél, ak inek a teljesítéssel elöl kell járnia, a szolgáltatást – biztosíték hiányában –
megtagadhatja, ha
a) a szolgáltatást részletekben vagy folyamatosan kell teljesíteni, és a másik fél saját szolgáltatásával
időközben késedelembe esik, amíg a késedelem tart;
b ) a másik fél vagyoni viszonyainak időközben bekövetkezett jelentős megromlása folytán a
viszontszolgáltatás veszélyeztetve van;
c) a másik félnek vele szemben pénzügyi fedezethiány miatt kiegyenlítetlen tartozása áll fenn.
(3) A szolgáltatás megtagadására jogosult fél elállhat a szerződéstől, ha a biztosíték nyújtására megfelelő
határidőt szabott, és az eredménytelenül telt el.
(4) Annak a félnek a jogaira és kötelezettségeire, aki a szolgáltatás megtagadására jogosult, egyebekben
a felelős őrzés szabályai irányadók.
282. § (1) A teljesítési határidőbe a szerződéskötés napját nem kell beszámítani; ha a teljesítési határidő
utolsó napja munkaszüneti nap, a határidő a következő munkanapon jár le.
(2) A kötelezett a határnapot megelőzően, illetőleg a határidő kezdete előtt csak a jogosult
beleegyezésével teljesíthet. Beleegyezés hiányában a jogosult a felelős őrzés szabályai szerint tartozik
eljárni.
A teljesítés módja
283. § (1) A jogosult – ha jogszabály kivételt nem tesz – a körülmények által lehetővé tett legrövidebb
időn belül köteles meggyőződni arról, hogy a teljesítés megfelelő -e.
(2) A dolog átvétele során nem kell vizsgálni azokat a tulajdonságokat, amelyeknek a minőségét
tanúsítják, illetőleg, amelyekre jótállás vonatkozik.
(3) Ha a jogszabály kivétel t nem tesz, az átadással járó költségek – ideértve a csomagolás és mérlegelés
költségeit is – a kötelezettet, az átvétellel járó költségek pedig a jogosultat terhelik.
284. § (1) A kötelezett a teljesítéskor nyugtát követelhet, és követelheti a kötelezvény visszaadását.
(2) A nyugta költségei a kötelezettet terhelik, kivéve, ha a jogosult a kötelezvényt nem adta vissza.
(3) Azt, aki a jogosult aláírásával ellátott nyugtát mutat fel, a teljesítés elfogadására jogosított
személynek kell tekinteni, ha ezt feli smerhető körülmény kétségessé nem teszi.
285. § Ha a szolgáltatás osztható, a jogosult részteljesítést is köteles elfogadni, kivéve, ha a részteljesítést
a szerződésben kizárta, vagy az lényeges érdekét sérti.

286. § (1) A jogosult a harmadik személy részéről felajánlott teljesítést is köteles elfogadni, ha ehhez a
kötelezett hozzájárult, és a szolgáltatás nincs személyhez kötve, illetőleg nem igényel olyan szakértelmet
vagy képességet, amellyel a harmadik személy nem rendelkezik. A kötelezett hozzájárulása nem szükséges,
ha a harmadik személynek törvényes érdeke fűződik ahhoz, hogy a teljesítés megtörténjék.
(2) A követelés biztosítékai ilyenkor fennmaradnak, amennyiben a követelés a teljesítő harmadik
személyre átszáll, vagy e harmadik személy a kötelezett ől megtérítést követelhet.
287. § (1) Ha a jogosult személye bizonytalan, lakóhelye, illetőleg székhelye ismeretlen, vagy ha a
jogosult késedelembe esik, a pénz fizetésére, továbbá értékpapír vagy más okirat kiadására irányuló
kötelezettséget bírósági leté tbehelyezéssel is lehet teljesíteni.
(2) A kötelezett a letétbehelyezés alkalmával kikötheti, hogy a letétet csak akkor adják ki a jogosultnak,
ha az ellenszolgáltatását teljesítette, vagy arra biztosítékot nyújtott; a letétet mindaddig visszavonhatja,
amí g arról a jogosult értesítést nem kapott.
(3) A letétbehelyezésnek a teljesítés helye vagy a kötelezett lakóhelye, illet őleg székhelye szerint
illetékes bíróságnál kell történnie. A letétbehelyezéssel való teljesítés költségét a jogosult viseli.
A fajta és mennyiség szerint meghatározott szolgáltatás teljesítése
288. § Ha a felek a szerződés fajta és mennyiség szerint megjelölt tárgyának minőségét nem határozták
meg, a forgalomban szokásos jó minőségű dolgokkal kell teljesíteni.
289. § Ha valaki fajta szerint meghatározott maga termelte dolog szolgáltatására kötelezi magát, de azt
egészben vagy részben nem képes szolgáltatni , nem köteles a hiányzó dolgot a teljesítés céljára mástól
beszerezni. Ez a szabály a szerződésszegésért való felelősséget nem érinti.
290. § (1) Ha a kötelezettnek a jogosulttal szemben több tartozása áll fenn, és teljesítése nem fedezi
valamennyi tartozá sát, azt a kötelezett rendelkezése szerint, ennek hiányában pedig arra a tartozásra kell
elszámolni, amelyre a kötelezett felismerhetően szánta.
(2) Ha a kötelezett nem rendelkezett, és szándéka sem ismerhető fel, a teljesítést
a) a régebben lejárt,
b) azo nos lejárat esetén a kötelezettre terhesebb,
c) egyenlő mértékben terhes tartozások közül pedig a kevésbé biztosított követelés fedezésére kell
fordítani.
(3) Az egyenlő mértékben biztosított követeléseket a teljesítés arányosan csökkenti.
291. § (1) Ha va laki fajta és mennyiség szerint meghatározott dolgot ugyanannak a személynek
különböző helyekre köteles küldeni, de az egész mennyiséget nem tudja szolgáltatni, a jogosult
rendelkezése szerint köteles a rendelkezésre álló mennyiséget elosztani.
(2) Ha a jo gosult felszólítás ellenére nem rendelkezik, a kötelezett az egyes helyekre járó mennyiséget
arányosan köteles csökkenteni, kivéve ha általa is ismert nemzetgazdasági érdekek más elosztást
indokolnak.
A pénztartozás teljesítése
292. § (1) A pénztartozás teljesítésének helye – ha jogszabály kivételt nem tesz – a jogosult lakóhelye,
illetőleg székhelye.
(2) A jogosult a határnapot megelőzően, illetőleg a határidő kezdete előtt felajánlott teljesítést is köteles
elfogadni; ilyenkor a teljesítés és a lejárat közötti időre kamat vagy kártalanítás nem jár. A feleknek az
ilyen kamatra vagy kárt alanításra vonatkozó megállapodása – jogszabály engedélye hiányában – semmis; a
semmisség a szerződés egyéb rendelkezéseire nem hat ki.
293. § Ha a kötelezett kamattal és költséggel is tartozik, és a fizetett összeg az egész tartozás
kiegyenlítésére nem el ég, azt elsősorban a költségre, azután a kamatra és végül a főtartozásra kell
elszámolni. A kötelezett eltérő rendelkezése hatálytalan.
294. § Az állami pénzintézeti számlarendszerbe bevont szervezetek fizetéseire vonatkozó
rendelkezéseket külön jogszabály tartalmazza.
Jognyilatkozat adása

295. § Ha a kötelezettség jognyilatkozat adására irányul, a teljesítést a bíróság ítélete pótolja.
A beszámítás
296. § (1) A kötelezett a jogosulttal szemben fennálló egynemű és lejárt követelését – ha jogszabály
kivételt nem tesz – a jogosulthoz intézett vagy a bírósági eljárás során tett nyilatkozattal tartozásába
beszámíthatja.
(2) A beszámítás erejéig a kötelezettségek megszűnnek.
297. § (1) Beszámításnak nincs helye olyan szolgáltatással szemben, amelyet megállapodás alapján
meghatározott célra kell fordítani, továbbá – a túlfizetés esetét kivéve – tartási, életjáradéki és baleseti
járadékköveteléssel, úgyszintén a szándékosan okozott kár megtérítésére irányuló követeléssel szemben.
(2) A jogosult nem számíthatja be a bírósági úton nem érvényesíthető követelését; elévült követelését
azonban beszámíthatja, ha az elévülés az ellenkövetelés keletkezésekor még nem következett be.
(3) Végrehajtás alól mentes követeléssel szemben csak olyan követelést lehet beszámítani, amely a
követeléssel azonos jogalapb ól ered.
(4) Végrehajtható határozattal vagy egyezséggel megállapított követelésbe csak ugyanilyen vagy
közokiratba foglalt ellenkövetelést lehet beszámítani.
XXV. fejezet
A szerződésszegés
A kötelezett késedelme
298. § A kötelezett késedelembe esik,
a) ha a szerződésben megállapított vagy a szolgáltatás rendeltetéséből kétségtelenül megállapítható
teljesítési idő eredménytelenül eltelt;
b) más esetekben, ha kötelezettségét a jogosult felszólítására nem teljesíti.
299. § (1) A kötelezett köteles megtéríteni a jogosultnak a késedelemből eredő kárát, kivéve ha
bizonyítja, hogy a késedelem elhárítása érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában
elvárható.
(2) Ha a kötelezett késedelmét kimenteni nem tudja, felelős a szolgáltatás tárgyában a kés edelem ideje
alatt bekövetkezett minden kárért, kivéve ha bizonyítja, hogy az késedelem hiányában is bekövetkezett
volna.
300. § (1) A jogosult – függetlenül attól, hogy a kötelezett késedelmét kimentette -e – követelheti a
teljesítést, vagy ha ez többé nem áll érdekében, elállhat a szerződéstől.
(2) Nincs szükség a teljesítéshez fűződő érdek megszűnésének bizonyítására, ha a szerződést a felek
megállapodásánál vagy a szolgáltatás felismerhető rendeltetésénél fogva meghatározott időpontban – és
nem máskor – kellett volna teljesíteni, vagy ha a jogosult az utólagos teljesítésre megfelelő határidőt
szabott, és az is eredménytelenül telt el.
(3)
301. § (1) Pénztartozás esetében – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – a kötelezett a késedelembe
esés időpontjától kezdve akkor is köteles a kés edelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon
érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatot fizetni, ha a tartozás egyébként
kamatmentes. A kamatfizetési kötelezettség akkor is beáll, ha a kötelezett késedelmét kimenti.
(2) Az államh áztartás alrendszereiben harmadik személyekkel szemben vállalt vagy az alrendszereket
egyébként harmadik személyekkel szemben terhelő fizetési kötelezettség késedelmes teljesítése esetén a
késedelmi kamat tekintetében is alkalmazni kell a kamatfizetés mell őzésére vagy a törvényesnél
alacsonyabb mértékű kamatfizetésre irányuló szerződési kikötés semmisségére vonatkozó rendelkezést.
(3) Ha a jogosultnak a késedelembe esés időpontjáig kamat jogszabály vagy szerződés alapján jár, a
kötelezett a késedelembe esés időpontjától e kamaton felül – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – a
késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat egyharmadával
megegyező mértékű kamatot, de összességében legalább az (1) bekezdésben meghat ározott kamatot köteles
megfizetni. A magánszemélyek egymás közötti viszonyában kikötött késedelmi kamat – ha jogszabály

másként nem rendelkezik – a jegybanki alapkamat 24 százalékponttal növelt mértékét meghaladó részében
semmis.
(4) A felek által túlzott mértékben megállapított késedelmi kamatot a bíróság mérsékelheti.
(5) A jogosult követelheti a késedelmi kamatot meghaladó kárát.
301/A. § (1) Gazdálkodó szervezetek között a késedelmi kamatra vonatkozó szabályokat az e § -ban
foglalt eltérésekkel kell alk almazni.
(2) A késedelmi kamat mértéke a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes
jegybanki alapkamat hét százalékkal növelt összege.
(3) A kamatfizetési kötelezettség a jogosult fizetési felszólításának (számlájának) kézhezvételétől
számított harminc nap elteltétől esedékes, illetve a jogosult teljesítésétől számított harminc nap elteltétől, ha
a jogosult fizetési felszólításának (számlájának) kézhezvétele a jogosult teljesítését megelőzte, vagy a
kézhezvétel időpontja nem állap ítható meg.
(4) A késedelmi kamat mértékét vagy esedékességét a (2) és (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően, a
jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a jogosult
hátrányára megállapító szerződési kikötést a j ogosult megtámadhatja.
(5) Az általános szerződési feltételként a szerződés részévé váló, a (4) bekezdés szerinti kikötést a külön
jogszabályban meghatározott szervezet is megtámadhatja a bíróság előtt. A megtámadás alapossága esetén
a bíróság a kikötés ér vénytelenségét a kikötés alkalmazójával szerződő valamennyi félre kiterjedő hatállyal
megállapítja. Az érvénytelenség megállapítása nem érinti azokat a szerződéseket, amelyeket a
megtámadásig már teljesítettek.
(6) A külön jogszabályban meghatározott szerv ezet kérheti továbbá az olyan, a (4) bekezdés szerinti
általános szerződési feltétel tisztességtelenségének megállapítását, amelyet szerződéskötések céljából
határoztak meg és tettek nyilvánosan megismerhetővé, akkor is, ha az érintett feltétel még nem került
alkalmazásra. A bíróság a sérelmes általános szerződési feltétel tisztességtelenségének megállapítása esetén
eltiltja a nyilvánosságra hozót a feltétel alkalmazásától.
(7) A (2) és (3) bekezdésben foglaltaktól jogszabály csak a jogosult javára térhet el.
(8) A felek által a (2) bekezdésben meghatározotthoz képest túlzottan alacsony mértékben megállapított
késedelmi kamatot, továbbá a késedelmi kamat esedékességének a (3) bekezdésben meghatározottól
eltérően megállapított időpontját a bíróság megváltoztathatja, kivéve, ha a törvény rendelkezéseitől való
eltérést a szerződéskötéskor fennálló körülmények indokolták.
A jogosult késedelme
302. § A jogosult késedelembe esik, ha
a) a szerződésszerűen felajánlott teljesítést nem fogadja el;
b) elmulasztja azokat az intézkedéseket vagy nyilatkozatokat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a
kötelezett megfelelően teljesíteni tudjon;
c) a nyugtát nem állítja ki, illetőleg az értékpapírt nem adja vissza.
303. § (1) A jogosult köteles megtéríteni a kötelezettnek a késedelemből eredő kárát, kivéve ha
bizonyítja, hogy a késedelem elhárítása érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában
elvárható.
(2) A jogosult – függetlenül attól, hogy késedelmét kimentette -e –
a) köteles a kötelezett felelős őrzéséből ered ő költségeket megtéríteni;
b) éppúgy viseli a dolog megsemmisülésének, elveszésének vagy megrongálódásának veszélyét, mintha
a teljesítést elfogadta volna;
c) késedelme idejére kamatot nem követelhet.
(3) A jogosult késedelme a kötelezett egyidejű késedelm ét kizárja.
304. § A jogosult késedelmére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni akkor is, ha a szolgáltatás fajta és
mennyiség szerint volt meghatározva, de a felek a teljesítésre szánt dolgokat megjelölték, vagy a többi
hasonló dologtól a jogosult részére elkülönítették.
A hibás teljesítés

305. § (1) Olyan szerződés alapján, amelyben a felek kölcsönös szolgáltatásokkal tartoznak, a kötelezett
hibásan teljesít, ha a szolgáltatott dolog a teljesítés időpontjában nem felel meg a jogszabályban vagy a
szerződésben meghatározott tulajdonságoknak.
(2) Hibás teljesítésne k minősül a szolgáltatott dolog szakszerűtlen összeszerelése is, ha a szerelés
szerződéses kötelezettség, és azt a kötelezett vagy olyan személy végezte el, akinek magatartásáért a
kötelezett felelős. A kötelezett felel akkor is, ha a szolgáltatott dolog ö sszeszerelését a szerződésnek
megfelelően a jogosult végezte el, és a szakszerűtlen összeszerelés a használati útmutató hibájára vezethető
vissza. Fogyasztói szerződésben semmis az a kikötés, amely e rendelkezésektől a fogyasztó hátrányára tér
el.
(3) A kö telezett a hibás teljesítésért felelősséggel tartozik (kellékszavatosság).
305/A. § (1) Ha a jogosult a hibát a szerződéskötés időpontjában ismerte, vagy azt ismernie kellett, a
kötelezett mentesül a szavatossági felelősség alól. Mentesül a kötelezett a szavatossági felelősség alól
akkor is, ha a hiba a jogosult által adott anyag hibájára vezethető vissza, feltéve, hogy az anyag
alkalmatlanságára a jogosultat figyelmeztette.
(2) Fogyasztói szerződés esetében az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a teljesítést követő
hat hónapon belül felismert hiba már a teljesítés időpontjában megvolt, kivéve, ha e vélelem a dolog
természetével vagy a hiba jellegével összeegyeztethetetlen. A felek ettől eltérő megállapodása semmis.
306. § (1) Hibás teljesítés ese tén a jogosult
a) elsősorban – választása szerint – kijavítást vagy kicserélést követelhet, kivéve, ha a választott
szavatossági igény teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek a másik szavatossági igény
teljesítésével összehasonlítva aránytalan t öbbletköltséget eredményezne, figyelembe véve a szolgáltatott
dolog hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát, és a szavatossági jog teljesítésével a
jogosultnak okozott kényelmetlenséget;
b) ha sem kijavításra, sem kicserélésre nincs joga, vagy ha a kötelezett a kijavítást, illetve a kicserélést
nem vállalta, vagy e kötelezettségének a (2) bekezdésben írt feltételekkel nem tud eleget tenni – választása
szerint – megfelelő árleszállítást igényelhet vagy elállhat a szerződéstől. Jelentéktelen hiba miatt elállásnak
nincs helye.
(2) A kijavítást vagy kicserélést – a dolog tulajdonságaira és a jogosult által elvárható rendeltetésére
figyelemmel – megfelelő határidőn belül, a jogosultnak okozott jelentős kényelmetlenség nélkül kell
elvégezni .
(3) Ha a kötelezett a dolog kijavítását megfelelő határidőre nem vállalja, vagy nem végzi el, a jogosult a
hibát a kötelezett költségére maga kijavíthatja vagy mással kijavíttathatja.
(4) A jogosult a kijavításig vagy kicserélésig az ellenszolgáltatás ar ányos részét visszatarthatja.
(5) Fogyasztói szerződésben semmis az a kikötés, amely a szavatossági jogoknak a törvényben
meghatározott sorrendjétől a fogyasztó hátrányára tér el.
306/A. § A jogosult a választott szavatossági jogáról másikra térhet át. Az áttéréssel okozott kárt köteles
a kötelezettnek megtéríteni, kivéve, ha az áttérésre a kötelezett magatartása adott okot, vagy az áttérés
egyébként indokolt volt.
307. § (1) A jogosult a hiba felfedezése után a körülmények által lehetővé tett legrövidebb i dőn belül
köteles kifogását a kötelezettel közölni.
(2) Fogyasztói szerződés esetében a hiba felfedezésétől számított két hónapon belül közölt kifogást kellő
időben közöltnek kell tekinteni. A felek ettől eltérő megállapodása semmis.
(3) A közlés késedelméből eredő kárért a jogosult felelős.
308. § (1) A jogosult a teljesítés időpontjától számított hat hónapos elévülési határidő alatt érvényesítheti
szavatossági jogait. Ha a dolog használhatóságának legkisebb időtartamát hatósági előírás vagy kötelező
műsza ki előírás határozza meg (kötelező alkalmassági idő), és ez hat hónapnál rövidebb, az igény
érvényesítésére ez a határidő irányadó.
(2) Ha a szerződés állat szolgáltatására irányul, a szavatossági igény a teljesítéstől számított hatvan nap
alatt évül el.
( 3) Nem számít bele az elévülési időbe a kijavítási időnek az a része, amely alatt a jogosult a dolgot nem
tudja rendeltetésszerűen használni. A szavatossági jog érvényesíthetőségének határideje a dolognak vagy
jelentősebb részének kicserélése (kijavítása) esetén a kicserélt (kijavított) dologra (dologrészre), valamint a
kijavítás következményeként jelentkező hiba tekintetében újból kezdődik.
(4) Fogyasztói szerződés esetében a fogyasztó – az (1) -(2) bekezdéstől eltérően – a teljesítés időpontjától
számított kétéves elévülési határidő alatt érvényesítheti szavatossági igényét. Az ennél rövidebb elévülési
határidőt megállapító kikötés semmis. Ha a fogyasztói szerződés tárgya használt dolog, a felek rövidebb

határidőben is megállapodhatnak, egy évnél rövidebb elévülési határidő azonban ebben az esetben sem
köthető ki.
308/A. § (1) Ha a jogosult igényét menthető okból nem tudja érvényesíteni, így különösen, ha a hiba a
jellegénél vagy a dolog természeténél fogva a 308. § -ban meghatározott határidőn belül nem volt
felismerhető, a szavatossági jogok érvényesítésének határideje a teljesítés időpontjától számított egy év,
tartós használatra rendelt dolog esetében három év. Ha a kötelező alkalmassági idő három évnél hosszabb,
az igény érvényesítésére ez a határidő az i rányadó. E határidők elmulasztása jogvesztéssel jár.
(2) Fogyasztói szerződésben az (1) bekezdésben megállapított hároméves határidőnél rövidebb határidő
kikötése semmis.
308/B. § A szavatossági igényt a szolgáltatott dolog minden olyan hibája miatt határidőben
érvényesítettnek kell tekinteni, amely a megjelölt kellékhiányt előidézte. Ha azonban a jogosult a
szavatossági igényét csak a dolognak – a megjelölt hiba szempontjából – elkülöníthető része tekintetében
érvényesíti, a szavatossági igény a dolog egyéb részeire nem minősül érvényesítettnek.
308/C. § A szavatossági jogok az ugyanabból a jogalapból eredő követeléssel szemben kifogásként a
határidők eltelte után is érvényesíthetők.
309. § (1) A szavatossági kötelezettség teljesítésével és a szerződésszerű állapot megteremtésével
kapcsolatos költségek – ideértve különösen az anyag -, munka – és továbbítási költségeket – a kötelezettet
terhelik. Fogyasztói szerződés esetében a felek ettől eltérő megállapodása semmis.
(2) Kicserélés vagy elállás esetén a jogosu lt nem köteles a dolognak azt az értékcsökkenését megtéríteni,
amely a rendeltetésszerű használat következménye.
310. § Szavatossági jogainak érvényesítésén kívül a jogosult a hibás teljesítésből eredő kárának
megtérítését is követelheti a kártérítés szabályai szerint.
311. § (1) Ha a fogyasztói szerződés hibás teljesítésének oka a kötelezettel szerződő harmadik személy
(előző kötelezett) hibás teljesítése, a fogyasztói szerződés kötelezettje követelheti az előző kötelezettől a
hibás teljesítés miatt támasz tott fogyasztói igények kielégítése költségeinek a megtérítését, feltéve, hogy a
minőség megvizsgálására vonatkozó kötelezettségének eleget tett.
(2) A fogyasztói szerződés kötelezettje az (1) bekezdés szerinti igényét a fogyasztó igényének
kielégítésétől számított hatvannapos elévülési határidő alatt érvényesítheti. Az igény az előző kötelezett
teljesítése időpontjától számított legfeljebb öt évig érvényesíthető; e határidő elmulasztása jogvesztéssel
jár.
(3) Az (1) bekezdés szerinti igényt az előző kötelezett is érvényesítheti a vele szerződő előző kötelezettel
szemben, a (2) bekezdésben meghatározott határidők megfelelő alkalmazásával.
311/A. § A hibás teljesítés jogkövetkezményeire vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell
akkor is, ha a kötelezettség nem dolog szolgáltatására irányul; ilyenkor a kicserélésen a szolgáltatás újbóli
teljesítését kell érteni.
A teljesítés lehetetlenné válása
312. § (1) Ha a teljesítés olyan okból vált lehetetlenné, amelyért egyik fél sem felelős, a szerződés
megszűni k. A teljesítés lehetetlenné válásáról tudomást szerző fél haladéktalanul köteles erről a másik felet
értesíteni. Az értesítés elmulasztásából eredő kárért a mulasztó felelős.
(2) Ha a teljesítés olyan okból vált lehetetlenné, amelyért a kötelezett felelős , a jogosult a teljesítés
elmaradása miatt kártérítést követelhet.
(3) Ha a teljesítés olyan okból vált lehetetlenné, amelyért a jogosult felelős, a kötelezett szabadul
tartozása alól, és követelheti kárának megtérítését.
(4) Ha a vagylagos szolgáltatások közül valamelyiknek a teljesítése lehetetlenné válik, a szerződés a
többi szolgáltatásra korlátozódik.
(5) Ha a lehetetlenülésért a választásra nem jogosult fél felelős, a másik fél választhat a lehetséges
szolgáltatás és a lehetetlenné válás következménye i között.
(6) Ha a lehetetlenné vált szolgáltatás tárgyának maradványa a kötelezett birtokában maradt, vagy a
kötelezett a szolgáltatás tárgya helyett mástól kárpótlást kapott vagy igényelhet, a jogosult a maradvány,
illetőleg a kárpótlás átengedését követ elheti az ellenszolgáltatás arányos része ellenében.
A teljesítés megtagadása

313. § Ha a kötelezett a teljesítést jogos ok nélkül megtagadja, a jogosult választhat a késedelem és a
lehetetlenülés következményeinek alkalmazása között.
A szerződésszegés közös szabályai
314. § (1) A szándékosan, súlyos gondatlansággal, vagy bűncselekménnyel okozott, továbbá az életet,
testi épséget, egészséget megkárosító szerződésszegésért való felelősséget érvényesen nem lehet kizárni.
(2) A szerződésszegésért való felelőss éget – ha jogszabály másként nem rendelkezik – nem lehet kizárni
és korlátozni, kivéve, ha az ezzel járó hátrányt az ellenszolgáltatás megfelelő csökkentése vagy egyéb előny
kiegyenlíti.
(3) Külkereskedelmi szerződéssel kapcsolatos belföldi szerződésre von atkozó jogszabály a
szerződésszegést és következményeit a törvénytől eltérően szabályozhatja, a felelősség korlátozását vagy
kizárását – az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés kivételével – megengedheti.
315. § Aki kötelezettsége teljesítéséhez vagy joga g yakorlásához mást vesz igénybe, ennek
magatartásáért felelős.
316. § (1) Ha a jogosult a teljesítést a szerződésszegésről tudva elfogadja, a szerződésszegésből igényt
utóbb csak akkor támaszthat, ha erre irányuló jogait fenntartotta.
(2)
317. § (1) Oszthat ó szolgáltatás egy részére vonatkozó szerződésszegés esetében a szerződésszegés
következményei csak erre a részre következnek be. A jogosult azonban a szerződésszegésből eredő jogait
az egész szerződésre nézve gyakorolhatja, ha bizonyítja, hogy a további t eljesítés a szerződésszegés
következtében már nem áll érdekében.
(2) Ha a szerződésszegés oszthatatlan szolgáltatás egy részére vonatkozik, következményei az egész
szerződésre beállnak.
318. § (1) A szerződésszegésért való felelősségre, valamint a kártérít és mértékére a szerződésen kívül
okozott károkért való felelősség szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a kártérítés
mérséklésének – ha a jogszabály kivételt nem tesz – nincs helye.
(2) A szerződésszegésen alapuló igények érvényesítése kötel ező, ha a szerződésben kikötött
ellenszolgáltatás teljesítése egészben vagy részben az állami költségvetésből történik. A jogosult az igény
érvényesítésétől – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – eltekinthet, ha a rendelkezésre álló adatok
alapján me ggyőződést szerzett arról, hogy a szerződésszegés olyan körülményekre vezethető vissza,
amelyekért a kötelezett nem felel, vagy ha a szerződésszegés a nemzetgazdaság, továbbá a felek
együttműködése szempontjából jelentéktelen.
(3) Ha a szerződésszegésen al apuló igények érvényesítése kötelező, és a jogosult e kötelezettségének
indokolatlanul nem tesz eleget, a pénzkövetelésre (kártérítés, kötbér, árleszállítás) irányuló igényt a
kifizetéseket a költségvetésből teljesítő pénzintézet az állam javára érvényesít heti.
XXVI. fejezet
A szerződés megszűnésének egyes esetei. Az elévülés
A szerződés megszűnésének egyes esetei
319. § (1) A felek a szerződést közös megegyezéssel megszüntethetik vagy felbonthatják.
(2) A szerződés megszüntetése esetében a szerződés a jövő re nézve szűnik meg, és a felek további
szolgáltatásokkal nem tartoznak. A megszűnés előtt már nyújtott szolgáltatás szerződésszerű pénzbeli
ellenértékét meg kell fizetni, amennyiben pedig a már teljesített pénzbeli szolgáltatásnak megfelelő
ellenszolgálta tást a másik fél még nem teljesítette, a pénzbeli szolgáltatás visszajár.
(3) A szerződés felbontása esetében a szerződés megkötésének időpontjára visszamenő hatállyal szűnik
meg, és a már teljesített szolgáltatások visszajárnak.
320. § (1) Aki szerződésnél vagy jogszabálynál fogva elállásra jogosult, e jogát a másik félhez intézett
nyilatkozattal gyakorolja. Az elállás a szerződést felbontja.
(2) Az elállás jogát a felek bánatpénz fizetése ellenében is kiköthetik; a bíróság a túlzott mértékű
bánatpénz összegét mérsékelheti.

(3) Nem gyakorolhatja a szerződésen alapuló elállási jogot az a fél, aki a már megkapott szolgáltatást
nem, vagy csak tetemesen csökkent értékben tudja visszaszolgáltatni.
321. § (1) Aki szerződésnél vagy jogszabálynál fogva felmondásra jogosult, e jogát a másik félhez
intézett nyilatkozattal gyakorolja. A felmondás a szerződést megszünteti.
(2) Ha a felmondás nem azonnali hatályú, a törvényben vagy a szerződésben meghatározott felmondási
idő elteltéig a szerződés fennmarad.
322. § Megszűnik a szerződés, ha ugyanaz a személy lesz a jogosult és a kötelezett. A szerződés
megszűnése harmadik személy jogait és kötelezettségeit nem érinti.
323. § (1) A kötelezett halálával a szerződés nem szűnik meg, kivéve, ha csak személyesen teljesíthető
szo lgáltatásra irányult.
(2) A jogosult halála akkor szünteti meg a szerződést, ha a szolgáltatás kifejezetten az ő eltartására
irányult, vagy kizárólag az ő személyes szükségleteinek fedezésére lett volna alkalmas.
Az elévülés
324. § (1) A követelések öt év alatt elévülnek, ha jogszabály másként nem rendelkezik.
(2) A főkövetelés elévülésével az attól függő mellékkövetelések is elévülnek. A főköveteléstől független
mellékkövetelések elévülése a főkövetelést nem érinti.
(3) A követelés elévülése az azt biztosí tó kézizálogból való kielégítést nem akadályozza.
325. § (1) Az elévült követelést bírósági úton érvényesíteni nem lehet.
(2) A felek rövidebb elévülési határidőben is megállapodhatnak; a megállapodás csak írásban érvényes.
Az egy évnél rövidebb elévülési határidőt a felek írásban legfeljebb egy évre meghosszabbíthatják,
egyébként az elévülési határidők meghosszabbítására irányuló megállapodás semmis.
326. § (1) Az elévülés akkor kezdődik, amikor a követelés esedékessé vált.
(2) Ha a követelést a jogosult m enthető okból nem tudja érvényesíteni, az akadály megszűnésétől
számított egy éven belül – egyéves vagy ennél rövidebb elévülési idő esetében pedig három hónapon belül –
a követelés akkor is érvényesíthető, ha az elévülési idő már eltelt, vagy abból egy év nél, illetőleg három
hónapnál kevesebb van hátra. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni akkor is, ha a jogosult a lejárat után a
teljesítésre halasztást adott.
327. § (1) A követelés teljesítésére irányuló írásbeli felszólítás, a követelés bírósági úton való
érvényesítése, továbbá megegyezéssel való módosítása – ideértve az egyezséget is -, végül a tartozásnak a
kötelezett részéről való elismerése megszakítja az elévülést.
(2) Az elévülés megszakadása, illetőleg az elévülést megszakító eljárás jogerős befejezése után az
elévülés újból megkezdődik.
(3) Ha az elévülést megszakító eljárás során végrehajtható határozatot hoztak, az elévülést csak a
végrehajtási cselekmények szakítják meg.
XXVII. fejezet
Az engedményezés és a tartozásátvállalás
Az engedményezés
328. § (1) A jogosult követelését szerződéssel másra átruházhatja (engedményezés).
(2) Nem lehet engedményezni a jogosult személyéhez kötött, valamint azokat a követeléseket, amelyek
engedményezését jogszabály kizárja.
(3) Az engedményezésről a kötelezettet ér tesíteni kell; a kötelezett az értesítésig jogosult az
engedményezőnek teljesíteni.
(4) Ha a kötelezettet az engedményező értesíti, a kötelezett az értesítés után csak az új jogosultnak
(engedményes) teljesíthet; az engedményestől származó értesítés esetén a kötelezett követelheti az
engedményezés megtörténtének igazolását. Ennek hiányában csak a saját veszélyére teljesíthet annak, aki
engedményesként fellépett.
329. § (1) Az engedményezéssel az engedményes a régi jogosult helyébe lép, és átszállnak rá a
kö vetelést biztosító zálogjogból és kezességb ől eredő jogok is.

(2) A kötelezettnek az engedményezésről való értesítése az elévülést megszakítja.
(3) A kötelezett az engedményessel szemben érvényesítheti azokat a kifogásokat és beszámíthatja azokat
az ellenköveteléseket is, amelyek az engedményezővel szemben az értesítéskor már fennállt jogalapon
keletkeztek.
330. § (1) Az engedményező az engedményessel szemben a kötelezett szolgáltatásáért – az
engedményezés fejében kapott ellenérték erejéig – kezesként felel, kivéve ha
a) a követelést kifejezetten b izonytalan követelésként ruházta át az engedményesre;
b) felelősségét egyébként kizárta.
(2) Egyebekben az ellenérték fejében való engedményre az adásvétel, az ingyenes engedményre az
ajándékozás szabályait kell alkalmazni.
331. § Ha a követelés jogszabály vagy hatóság rendelkezése folytán száll át másra, azok eltérő
rendelkezése hiányában az engedményezés szabályait kell megfelelően alkalmazni. Ebben az esetben a
korábbi jogosult kezesi felelőssége csak akkor marad fenn, ha ezt kifejezett rendelkezés írja elő.
A tartozásátvállalás
332. § (1) Ha valaki a kötelezettel megállapodik abban, hogy tartozását átvállalja, köteles a jogosult
hozzájárulását kérni, ha pedig azt a jogosult megtagadja, a kötelezettet olyan helyzetbe hozni, hogy az a
lejáratkor teljesíthe ssen.
(2) Ha a jogosult a tartozásátvállaláshoz hozzájárul, a tartozásátvállaló a kötelezett helyébe lép.
Megilletik mindazok a jogok, amelyek a kötelezettet a jogosulttal szemben megillették; a korábbi
kötelezettnek a jogosulttal szemben fennálló követelé sét azonban nem számíthatja be.
(3) A tartozásátvállalással a követelést biztosító kezesség és zálogjog a kezes és a zálogkötelezett
hozzájáruló nyilatkozata hiányában megszűnik.
333. § Ha a kötelezettség jogszabály vagy hatóság rendelkezése folytán száll át másra, azok eltérő
rendelkezése hiányában a tartozásátvállalás szabályait kell megfelelően alkalmazni.
XXVIII. fejezet
Több jogosult vagy több kötelezett a szerződésben
334. § (1) Ha többen tartoznak egy szolgáltatással, illetőleg egy szolgáltatást több en követelhetnek, és e
szolgáltatás osztható, jogszabály eltérő rendelkezése hiányában minden kötelezettől csak a ráeső részt lehet
követelni, és minden jogosult csak az őt megillető részt követelheti. A kötelezettek, illetőleg a jogosultak
részaránya kéts ég esetében egyenlő.
(2) Ha a szolgáltatás nem osztható, a teljesítés bármelyik kötelezettől vagy valamennyiüktől követelhető
(a kötelezettek egyetemlegessége).
(3) Ha többen jogosultak nem osztható szolgáltatást követelni, valamennyiük kezéhez kell teljes íteni (a
jogosultak együttessége). A jogosultak bármelyike követelheti a szolgáltatásnak bírósági letétbe helyezését
valamennyiük javára.
335. § (1) Ha a követelés több jogosultat úgy illet meg, hogy mindegyik az egész szolgáltatást
követelheti, de a kötel ezettet egyszeri szolgáltatás terheli (a jogosultak egyetemlegessége), a kötelezettség
minden jogosulttal szemben megszűnik, amennyiben bármelyik jogosult kielégítést kap.
(2) A jogosult késedelme, a szolgáltatás lehetetlenné válása, továbbá bármelyik féln ek olyan
jognyilatkozata, amely a követelés érvényesítésének vagy a kötelezettség teljesítésének feltétele – így
különösen a felmondás, a megintés és a választási jog gyakorlása – mindegyik jogosultra kihat.
(3) A követelés egyik jogosulttal szemben sem év ül el addig, amíg az elévülés feltételei
valamennyiükkel szemben be nem következtek.
(4) Ha valamelyik jogosult a teljesítés iránt pert indít, a per jogerős befejezéséig a kötelezett – anélkül,
hogy a késedelem jogkövetkezményei alól ezáltal mentesülne – a többi jogosult irányában megtagadhatja a
teljesítést.
336. § A jogosultakat – ha jogviszonyukból más nem következik – a követelés egymás között egyenlő
arányban illeti meg.

337. § (1) Egyetemleges kötelezettség esetében minden kötelezett az egész szolgált atással tartozik, de
amennyiben bármelyikük teljesít, vagy a kötelezettséget beszámítással megszünteti, a jogosulttal szemben a
többiek kötelezettsége is megszűnik.
(2) Az egyetemlegesen kötelezettek egymás szerződésszegéséért is felelnek.
(3) Minden kötel ezett a többieket megillető kifogásokra csak annyiban hivatkozhat, amennyiben a
kifogások a jogosult kielégítésével kapcsolatosak. Beszámításra azonban a társkötelezettek követeléseit
nem lehet felhasználni.
(4) A jogosultnak az egyik kötelezettel szemben beálló késedelme valamennyiük javára beáll.
338. § (1) Az egyetemleges kötelezetteket – ha jogviszonyukból más nem következik – a kötelezettség
egymás között egyenlő arányban terheli. Ha valamely társkötelezett a jogosultnak kötelezettségét
meghaladó szolg áltatást teljesített, a többi társkötelezettel szemben – a követelésnek őket terhelő része
erejéig – megtérítési követelése támad.
(2) Egyik kötelezett sem hivatkozhat a többivel szemben olyan kedvezményre, amelyben a jogosulttól
részesült.
(3) A jogosultn ak teljesítő kötelezettre a jogosultat megillető és a többiek teljesítésének biztosítására is
szolgáló jogok átszállnak, amennyiben a többi kötelezettől megtérítést követelhet.
XXVIII/A. fejezet
Az értékpapír
338/A. § (1) A pénzkövetelésről szóló értékpapí r kiállítója (kibocsátója) feltétlen és egyoldalú
kötelezettséget vállal arra, hogy ő maga vagy az értékpapírban megnevezett más személy az értékpapír
ellenében meghatározott pénzösszeget szolgáltat az értékpapír jogosultjának.
(2) Értékpapírnak csak olyan okirat vagy – jogszabályban megjelölt – más módon rögzített, nyilvántartott
és továbbított adat tekinthető, amely jogszabályban meghatározott kellékekkel rendelkezik és kiállítását
(kibocsátását), illetve ebben a formában történő megjelenítését jogszabály lehetővé teszi.
(3) Értékpapírt – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – bemutatóra és névre szólóan lehet kiállítani.
338/B. § (1) Értékpapírban meghatározott követelést érvényesíteni, arról rendelkezni, azt megterhelni –
ha törvény ettől eltérően ne m rendelkezik – csak az értékpapír által, annak birtokában lehet.
(2) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában bemutatóra szól az értékpapír, ha nem tartalmazza a
jogosult személyének megjelölését vagy tartalmazza ugyan, de az értékpapír tartalma szerint az értékpapír
kötelezettje nemcsak a megjelölt személynek, hanem az értékpapír bármely bemutatójának köteles
teljesíteni (bemutatási záradék). A bemutatóra szóló értékpapírt annak birtokba adásával lehet átruházni.
(3) A nyomdai úton előállított névre szóló értékpapír teljes vagy üres forgatmány útján ruházható át.
(4) A teljes forgatmány a forgatható értékpapírra vagy az ahhoz csatolt lapra (toldat) vezetett, az
átruházó által aláírt írásbeli nyilatkozat, amely kifejezi az értékpapír átruházásának szándékát , és megjelöli
azt a személyt, akire az értékpapírt átruházzák. A forgatmány nem érvényességi kelléke az átruházás
jogcíméül szolgáló szerződésnek (előszerződésnek).
(5) Az üres forgatmány az értékpapír hátlapjára vagy a toldatra rávezetett, az átruházó ál tal aláírt olyan
írásbeli nyilatkozat, amely kifejezi az értékpapír átruházásának szándékát, de nem tartalmazza annak a
személynek a megjelölését, akire az értékpapírt átruházzák. Üres forgatmánynak minősül az átruházónak az
értékpapír hátlapján vagy a tol daton szereplő aláírása is.
(6) Az értékpapír üres forgatmánnyal való átruházása esetében az értékpapír birtokosa
a) az üres forgatmányt kitöltheti akár a saját nevére, akár más személy nevére,
b) az értékpapírt újból átruházhatja akár üres forgatmánnyal, akár más személy nevére szóló teljes
forgatmánnyal,
c) az értékpapírt harmadik személynek tovább adhatja anélkül, hogy az üres forgatmányt kitöltené és az
értékpapírt újabb forgatmánnyal látná el.
(7) Jogszabály felhatalmazást adhat arra, hogy a kibocsátó az értékpapírba felvett írásbeli nyilatkozatával
a forgatmány útján való átruházás lehetőségét kizárja (negatív rendeleti záradék). Az ilyen értékpapír az
engedményezés hatályával ruházható át.
(8) A dematerializált értékpapír átruházása külön jogszabályba n meghatározott módon a jogosult javára
vezetett értékpapír -számlán történő jóváírással történik.

(9) Az egyes értékpapírokat szabályozó jogszabály az értékpapír átruházására vonatkozóan e §
rendelkezéseitől eltérő szabályokat is megállapíthat.
338/C. § (1) Az értékpapírból eredő jogok gyakorlására jogosultnak kell tekinteni:
a) bemutatóra szóló értékpapír esetén az értékpapír birtokosát;
b) névre szóló értékpapír esetén
1. ha azt nyomdai úton előállították, az értékpapír azon birtokosát, akit az értékpapír eredeti szövege
jogosultként megjelöl vagy akit a forgatmányok megszakítatlan láncolata jogosultként igazol, akkor
is, ha az utolsó forgatmány üres. Ha valamely üres forgatmányra újabb forgatmány következik, az
utóbbi aláíróját úgy kell tekinteni, mint ak i az értékpapírt üres forgatmány útján szerezte meg;
2. ha az dematerializált értékpapírként került előállításra, azt, akinek az értékpapír -számláján az
értékpapírt nyilvántartják.
(2) A bemutatóra szóló, és a negatív rendeleti záradékot nem tartalmazó név re szóló értékpapír
átruházásával az értékpapírból eredő jogok átszállnak az értékpapír új jogosultjára, függetlenül attól, hogy
az átruházó milyen jogokkal rendelkezett.
(3) Az értékpapír kötelezettje a jogosulttal szemben az értékpapír tartalmából kitűnő kifogásokon kívül
nem hivatkozhat olyan kifogásokra, amelyek valamely korábbi jogosulttal szemben fennálló személyes
viszonyán alapulnak.
(4) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, az (1) bekezdés szerint jogosultnak tekintendő jóhiszemű
személynek az érték papírból eredő jogosultságát nem befolyásolja az, ha valamely korábbi átruházásnak
nem volt jogcíme vagy ha a jogcím érvénytelen vagy hatálytalan volt.
338/D. § Értékpapírt – külön jogszabály szerint – valamely dologra vonatkozó tulajdonjogról vagy más
jog ról, illetőleg tagsági viszonyból eredő jogosultságról is ki lehet állítani. Erre az értékpapírra – jogszabály
eltérő rendelkezése hiányában – a pénzkövetelésről szóló értékpapír szabályait kell megfelelően alkalmazni.
II. cím
FELELŐSSÉG SZERZŐDÉSEN KÍVÜL OKOZOTT KÁROKÉRT ÉS
JOGALAP NÉLKÜLI GAZDAGODÁSÉRT

XXIX. fejezet
A kártérítés általános szabályai
339. § (1) Aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha
bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetbe n általában elvárható.
(2) A bíróság a kárért felelős személyt rendkívüli méltánylást érdemlő körülmények alapján a felelősség
alól részben mentesítheti.
340. § (1) A károsult a kár elhárítása, illetőleg csökkentése érdekében úgy köteles eljárni, ahogy az az
adott helyzetben általában elvárható. Nem kell megtéríteni a kárnak azt a részét, amely abból származott,
hogy a károsult e kötelezettségének nem tett eleget.
(2) A károsult terhére esik mindazok mulasztása, akiknek magatartásáért felelős.
341. § (1) Ká rosodás veszélye esetén a veszélyeztetett kérheti a bíróságtól, hogy azt, akinek részéről a
veszély fenyeget, tiltsa el a veszélyeztető magatartástól, illetőleg kötelezze a kár megelőzéséhez szükséges
intézkedések megtételére és – szükség szerint – biztosí ték adására.
(2) Ezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha a károsodás veszélyét tisztességtelen gazdasági
tevékenységgel idézték elő.
342. § (1) Semmis valamely szerződésnek az a kikötése, amely a szándékos vagy súlyos gondatlanságból
eredő károkozásért , az életben, a testi épségben, az egészségben okozott károsodásért, továbbá
bűncselekmény következményeiért való felelősséget előre korlátozza vagy kizárja.
(2) Nem jár kártérítés, ha a kárt a károsult beleegyezésével okozták, és a károkozás társadalmi ér deket
nem sért vagy veszélyeztet.
343. § A jogtalan támadás vagy a jogtalan és közvetlen támadásra utaló fenyegetés elhárítása érdekében
a támadónak okozott kárt nem kell megtéríteni, ha a védekező az elhárítással a szükséges mértéket nem
lépte túl.

344. § (1) Ha többen közösen okoznak kárt, felelősségük a károsulttal szemben egyetemleges, egymással
szemben pedig magatartásuk felróhatósága arányában oszlik meg.
(2) A kár a károkozók között egyenlő arányban oszlik meg, ha magatartásuk felróhatóságának arányát
nem lehet megállapítani.
(3) A bíróság mellőzheti az egyetemleges felelősség megállapítását, és a károkozókat közrehatásuk
arányában is marasztalhatja, ha a) ez a kár megtérítését nem veszélyezteti, és tetemesen nem is késlelteti, vagy
b) a károsult maga is közrehatott a kár bekövetkeztében, vagy igénye érvényesítésével menthető ok
nélkül késlekedett.
XXX. fejezet
A felelősség egyes esetei
A veszélyes üzem működéséből eredő károk
345. § (1) Aki fokozott veszéllyel járó tevékenységet folytat, köteles az eb ből eredő kárt megtéríteni.
Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt olyan elháríthatatlan ok idézte elő, amely a fokozott
veszéllyel járó tevékenység körén kívül esik. Ezeket a szabályokat kell alkalmazni arra is, aki az emberi
környezetet v eszélyeztető tevékenységével másnak kárt okoz.
(2) Nem kell megtéríteni a kárt annyiban, amennyiben a károsult felróható magatartásából származott.
(3) A felelősség kizárása vagy korlátozása semmis; ez a tilalom a dologban okozott károkra nem
vonatkozik.
( 4) A kártérítési követelés három év alatt elévül.
346. § (1) Ha a kárt több személy fokozott veszéllyel járó tevékenységgel közösen okozta, egymásközti
viszonyukban a felelősség általános szabályait kell alkalmazni.
(2) Ha a károkozás egyik félnek sem róható fel, de a kár egyikük fokozott veszéllyel járó tevékenysége
körében bekövetkezett rendellenességre vezethető vissza, a kárt ez utóbbi köteles megtéríteni.
(3) Ha a kárt mindkét fél fokozott veszéllyel járó tevékenysége körében bekövetkezett rendelleness ég
okozta, továbbá, ha ilyen rendellenesség egyik félnél sem állapítható meg, kárát – felróhatóság hiányában –
mindegyik fél maga viseli.
(4) Az üzemi balesetért való felelősség szabályait külön jogszabályok állapítják meg.
Felelősség olyan személyek károkozásáért, akiknek belátási képessége
hiányzik vagy korlátozott

347. § (1) Akinek belátási képessége hiányzik vagy fogyatékos, felelősségre nem vonható. Helyette
gondozója felel, kivéve, ha bizonyítja, hogy a felügyelet ellátása érdekében úgy járt el, ahogy az az adott
helyzetben általában elvárható.
(2) Ha a károkozónak nincs gondozója, vagy a gondozó felelősségét nem lehet megállapítani, kivételesen
a károkozót is kötelezni lehet a kár részben vagy egészben való megtérítésére, feltéve, hogy az eset
körülmé nyei és a felek anyagi viszonyai ezt nyilvánvalóan indokolttá teszik.
(3) A károkozó belátási képességének hiányára vagy fogyatékosságára nem hivatkozhat, ha ezt az
állapotát maga idézte elő.
(4) Ha a kárt belátási képességgel rendelkező olyan kiskorú okozta, akinek felügyeletre köteles
gondozója is van, és bizonyítják, hogy az kötelességeit felróhatóan megszegte, a gondozó a károkozóval
egyetemlegesen felelős.
Az alkalmazott, szövetkezeti tag, képviselő és megbízott károkozása
348. § (1) Ha alkalmazott a m unkaviszonyával összefüggésben harmadik személynek kárt okoz,
jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a károsulttal szemben a munkáltató felelős. E szabályt kell

alkalmazni akkor is, ha szövetkezet tagja okoz a tagsági viszonyával összefüggésben harmadik személynek
kárt.
(2)
349. § (1) Államigazgatási jogkörben okozott kárért a felelősséget csak akkor lehet megállapítani, ha a
kár rendes jogorvoslattal nem volt elhárítható, illetőleg a károsult a kár elhárítására alkalmas rendes
jogorvoslati lehetőségeket igénybe vette.
(2)
(3) Ezeket a szabályokat kell alkalmazni a bírósági és ügyészségi jogkörben okozott kárért való
felelősségre is, ha jogszabály másként nem rendelkezik.
350. § (1) A megbízott által ilyen minőségben okozott kárért a károsult harmadik szem éllyel szemben a
megbízó a megbízottal egyetemlegesen felelős. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy őt a
megbízott megválasztásában, utasításokkal ellátásában és felügyeletében mulasztás nem terheli. Ez a
szabály a fokozott veszéllyel járó tevék enységet folytató személyek felelősségére nem vonatkozik.
(2) Állandó jellegű megbízási viszony esetében, továbbá, ha a megbízó és a megbízott egyaránt
gazdálkodó szervezet, a bíróság a károsult és a megbízó viszonyában az alkalmazottak károkozásáért való
felelősség szabályait is alkalmazhatja.
(3) A törvényes képviselő károkozásáért a képviselt személy nem felelős.
(4) E törvény szabályai szerint felel az általa okozott kárért a megbízott a megbízóval, a képviselt
személlyel munkaviszonyban nem álló képvis elő pedig a képviselttel szemben. A megbízó vagy a képviselt
személy az általa harmadik személynek nyújtott kártérítés fejében ugyancsak e törvény szerint követelhet
megtérítést a megbízottól, illetőleg a képviselőtől.
(5) Az alkalmazott és munkáltató közt i ilyen igényekre a Munka Törvénykönyvének szabályai,
szövetkezet és tagja közti ilyen igényekre pedig külön jogszabályok rendelkezései az irányadók.
Az állattartók felelőssége
351. § (1) Aki állatot tart, az általános szabályok szerint felel azért a kárér t, amelyet az állat másnak
okoz.
(2) Vadállat tartója úgy felel, mint az, aki fokozott veszéllyel járó tevékenységet folytat.
Az épületről lehulló tárgy által okozott kár
352. § (1) Épület egyes részeinek lehullásából vagy az épület hiányosságaiból másra h áramló kárért az
épület tulajdonosa felelős, kivéve, ha bizonyítja, hogy az építkezésre és karbantartásra vonatkozó
szabályokat nem sértették meg, és az építkezés vagy karbantartás során a károk megelőzése érdekében úgy
járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.
(2) Az épületre kifüggesztett tárgyak leesésével okozott kárért a károsulttal szemben az felelős, akinek
érdekében a tárgyat kifüggesztették.
(3) Ezek a szabályok nem érintik a felelős személynek azt a jogát, hogy a károkozótól a kár megtérítését
követelhesse.
353. § (1) Valamely tárgynak lakásból vagy más helyiségből való kidobásával, kiejtésével vagy
kiöntésével okozott kárért a károsulttal szemben a lakás bérlője, illetőleg a helyiség használója felelős.
(2) Ha a bérlő, illetőleg a használó a károkozót megnevezi, kezesként felel. Mentesül a felelősség alól, ha
bizonyítja, hogy a károkozó jogosulatlanul tartózkodott a helyiségben.
(3) Valamely tárgynak az épület közös használatára szolgáló helyiségeiből való kidobásával, kiejtésével
vagy kiöntésével okozott kárért a károsulttal szemben az épület tulajdonosa felelős. Ha a tulajdonos a
károkozót megnevezi, kezesként felel.
(4) Ezek a szabályok nem érintik a felelős személynek azt a jogát, hogy a kárért egyébként felelős
személytől a kár megtérítését követelhesse.
A nem vagyoni kár
354. §

XXXI. fejezet
A felelősség módja, a kártérítés mértéke
355. § (1) A kárért felelős személy köteles az eredeti állapotot helyreállítani, ha pedig az nem lehetséges,
vagy a károsult azt alapos okból nem kí vánja, köteles a károsult vagyoni és nem vagyoni kárát megtéríteni.
(2) A kárt pénzben kell megtéríteni, kivéve, ha a körülmények a kár természetben való megtérítését
indokolják. A kár természetben való megtérítése különösen akkor lehet indokolt, ha a kárt érítés tárgyát a
károkozó maga is termeli, vagy az egyébként a rendelkezésére áll.
(3) Kártérítésként járadékot is meg lehet állapítani. Rendszerint járadékot kell megállapítani akkor, ha a
kártérítés a károsultnak vagy vele szemben tartásra jogosult hozzá tartozójának tartását, illetőleg tartásának
kiegészítését hivatott szolgálni.
(4) Kártérítés címén a károkozó körülmény folytán a károsult vagyonában beállott értékcsökkenést és az
elmaradt vagyoni előnyt, továbbá azt a kárpótlást vagy költséget kell megtéríteni, amely a károsultat ért
vagyoni és nem vagyoni hátrány csökkentéséhez vagy kiküszöböléséhez szükséges.
356. § (1) Akinek munkaképessége baleset folytán csökkent, csak akkor követelhet járadékot, ha a
baleset utáni keresete (jövedelme) a baleset előt ti keresetét – neki fel nem róható okból – nem éri el.
(2) Balesetből eredő munkaképtelenség vagy munkaképesség- csökkenés esetében járadékként az
elmaradt keresetnek (jövedelemnek) a társadalombiztosítási ellátásokkal csökkentett összegét kell
megtéríteni.
(3) A járadék megállapításánál a balesetért felelős személy javára nem vehető figyelembe az a kereset
(jövedelem), amelyet a balesetet szenvedett személy a balesetből eredő jelentős testi fogyatékossága
ellenére rendkívüli munkateljesítménnyel ér el.
357. § (1) A balesetet szenvedett személy keresetveszteségét (jövedelemkiesését) általában a balesetet
megelőző egy évben elért rendszeres kereset (jövedelem) havi átlaga alapján kell meghatározni. Ha az
említett idő alatt a keresetben (jövedelemben) tartós je llegű változás állott be, csak a változás utáni kereset
(jövedelem) átlagát lehet figyelembe venni.
(2) Ha a balesetet szenvedett személy munkabére a balesetkor rendszeres jellegű és határozott összegű
volt, ezt kell a keresetveszteség megállapításánál fig yelembe venni.
(3) Ha a keresetveszteség (jövedelemkiesés) az (1) és (2) bekezdés alapján nem állapítható meg, annak
meghatározásánál az azonos vagy hasonló munkát munkaviszony (tagsági viszony) alapján végző
személyek átlagos havi keresete az irányadó.
(4 ) A keresetveszteség (jövedelemkiesés) megállapításánál figyelembe kell venni azt a jövőbeli változást
is, amelynek meghatározott időpontban való bekövetkezésével már előre teljes bizonyossággal lehet
számolni.
358. § (1) A baleset következtében meghalt személy által eltartottak olyan összegű tartást pótló járadékot
igényelhetnek, amely szükségleteiknek – a tényleges, illetőleg az elvárhatóan elérhető keresetüket
(jövedelmüket) is figyelembe véve – a baleset előtti életszínvonalon való kielégítését biztosítja.
(2) Járadék követelhető akkor is, ha a baleset következtében meghalt személy a tartási kötelezettségének
megszegésével nem nyújtotta ténylegesen a tartást, vagy ha a járadékot igénylő a tartási igényét menthető
okból nem érvényesítette.
(3) A járadék m értékének megállapításánál értékelni kell, hogy a járadékot igénylő érvényesítette -e,
illetőleg érvényesíthet- e követelést azokkal szemben, akik az ő tartására a baleset idején meghalt
személlyel egy sorban voltak kötelesek.
359. § (1) Ha a kár mértéke – a kár csak részben – pontosan nem számítható ki, a bíróság a károkozásért
felelős személyt olyan összegű általános kártérítés megfizetésére kötelezheti, amely a károsult teljes anyagi
kárpótlására alkalmas.
(2) Az általános kártérítés visszakövetelésének nin cs helye azon az alapon, hogy a tényleges kár mértéke
utóbb nem érte el az általános kártérítés összegét. Ha azonban a kötelezett általános kártérítésként járadékot
fizet, a járadék mértékének csökkentését vagy a járadékfizetés időtartamának megváltoztatás át a
körülmények alakulásához képest követelheti.
360. § (1) A kártérítés a károsodás bekövetkeztekor nyomban esedékes.
(2) A kárért felelős személy helyzetére a szerződés teljesítésében késedelmes kötelezettre irányadó
szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(3) Az engedményezésre, a tartozásátvállalásra, a követelések biztosítására, a teljesítésre és beszámításra
vonatkozó szabályokat a kártérítési követelésekre is megfelelően alkalmazni kell.
(4) Az elévülés szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazn i, hogy öt évnél rövidebb idő alatt nem
évülhet el a követelés, ha a kárt szándékosan vagy bűncselekménnyel okozták. A bűncselekménnyel
okozott kár esetén azonban a követelés öt éven túl sem évül el mindaddig, amíg a bűncselekmény
büntethetősége el nem évül.
XXXII. fejezet
Jogalap nélküli gazdagodás
361. § (1) Aki másnak rovására jogalap nélkül jut vagyoni előnyhöz, köteles ezt az előnyt visszatéríteni.
(2) Nem köteles visszatéríteni a gazdagodást az, aki attól a visszakövetelés előtt elesett, kivéve ha
a) számolnia kellett a visszatérítési kötelezettséggel, és felelőssége a gazdagodás megszűnéséért
megállapítható, vagy
b) rosszhiszeműen jutott a gazdagodáshoz.
(3) Ha az, akinek részére a gazdagodást vissza kellene téríteni, azt tilos vagy a jóerkölcsbe ütkö ző
magatartásával maga idézte elő, a bíróság az ügyész indítványára a vagyoni előnyt az állam javára ítélheti
meg.
362. § Az életfenntartás céljára adott és arra felhasznált juttatást visszakövetelni nem lehet, kivéve, ha
jogszabály másként rendelkezik, va gy a juttatást bűncselekmény útján szerezték meg.
363. § (1) A gazdagodással kapcsolatos vagyoni előnyök visszatérítésére a jogalap nélküli birtoklásra
vonatkozó szabályokat (195. §) kell alkalmazni; a visszatérítésre köteles személy a dologra fordított
sz ükséges költségei megtérítését követelheti.
(2) Ha a vagyoni előnyt természetben visszaszolgáltatni nem lehet, értékét kell megtéríteni.
364. § A jogalap nélküli gazdagodásra egyébként a kártérítés szabályait kell megfelelően alkalmazni.
III. cím
EGYES SZERZŐDÉSEK
XXXIII. fejezet
Az adásvétel és a csere
1. Az adásvétel
365. § (1) Adásvételi szerződés alapján az eladó köteles a dolog tulajdonát a vevőre átruházni és a dolgot
a vevő birtokába bocsátani, a vevő pedig köteles a vételárat megfizetni és a dolgot átvenni.
(2) Adásvétel tárgya lehet minden dolog, amely nincs kivonva a forgalomból.
(3) Ingatlan adásvételének érvényességéhez a szerződés írásba foglalása szükséges.
(4) Az ingatlan -adásvétel hatálya a mezőgazdasági felszerelésre és jószágra csak akkor t erjed ki, ha
ebben a felek kifejezetten megállapodtak.
366. § (1) Ha vételárként piaci árat kötöttek ki, a teljesítési helynek megfelelő piacon a teljesítési időben
kialakult középárat kell megfizetni.
(2) Ha jogszabály kivételt nem tesz, a súly szerint me gállapított vételárat a tiszta súly alapján kell
kiszámítani.
A felek jogai és kötelezettségei
367. § (1) Az eladó köteles a vevőt a dolog lényeges tulajdonságairól és a dologgal kapcsolatos fontos
követelményekről, különösen a dologra vonatkozó esetleges jogokról és a dologgal kapcsolatos terhekről

tájékoztatni. Köteles továbbá az ilyen körülményekre, illetőleg jogokra és terhekre vonatkozó okiratokat a
vevőnek átadni.
(2) Az eladó viseli az átadással és az ingatlan -nyilvántartásban feltüntetett állapot re ndezésével
kapcsolatos költségeket.
(3) A szerződéskötési költségek, a tulajdonátruházási illeték, továbbá az átvétel és a tulajdonváltozás
ingatlan -nyilvántartásba való bejegyzésének költségei a vevőt terhelik.
368. § (1) Az eladó a tulajdonjogot csak a s zerződés megkötésekor, írásban és legfeljebb a vételár teljes
kiegyenlítéséig tarthatja fenn.
(2) A vevő a tulajdonjog -fenntartás hatályossága idején a dolgot nem idegenítheti el, és nem terhelheti
meg. Ez a szabály harmadik személy jóhiszeműen és ellenért ék fejében szerzett jogát nem érinti.
(3) Az ingatlan vevője – ha a tulajdonjognak az ingatlan -nyilvántartásba való bejegyzése előtt birtokba
lép – ennek napjától kezdve szedi a dolog hasznait, viseli terheit és azt a kárt, amelynek megtérítésére senkit
se m lehet kötelezni.
Szavatosság a tulajdonjog átruházásáért és tehermentességéért
369. § (1) Ha harmadik személynek az adásvétel tárgyára olyan joga van, amely a vevő tulajdonszerzését
akadályozza, a vevő elállhat a szerződéstől, és kártérítést követelhet.
(2) E jogainak gyakorlása előtt a vevő köteles az eladót megfelelő határidő kitűzésével felhívni arra,
hogy tulajdonszerzésének akadályait hárítsa el, vagy adjon megfelelő biztosítékot.
(3) Ha a vevő harmadik személy joga következtében a dolgot e harmadik személynek kiszolgáltatja,
vagy az eladónak visszaadja, az eladótól kártérítést követelhet.
(4) Ha az eladó jóhiszemű volt, csak a szerződés megkötéséből eredő károkat köteles megfizetni. Ez a
vevő elállási jogát nem érinti.
370. § (1) Ha harmadik személyn ek a dolgon olyan joga áll fenn, amely a vevő tulajdonjogát korlátozza,
a vevő megfelelő határidő kitűzésével tehermentesítést követelhet, és a tehermentesítésig megtagadhatja az
ehhez szükséges összeg megfizetését.
(2) A határidő eredménytelen eltelte utá n a vevő a dolgot az így rendelkezésre álló összegből vagy
egyébként az eladó költségére tehermentesítheti.
(3) Ha a tehermentesítés lehetetlen, vagy aránytalan költséggel járna, a vevő a szerződéstől elállhat, és
kártérítést követelhet, vagy a teher átvál lalása fejében a vételár megfelelő csökkentését követelheti. Ezek a
jogok a vevőt akkor is megilletik, ha a tehermentesítésre megszabott határidő eredménytelenül telt el, és a
vevő nem kívánja a dolog tehermentesítését.
(4) Nem illetik meg ezek a jogok a v evőt, ha a szerződés megkötésekor tudnia kellett, hogy a dolgon
korlátozástól mentes tulajdonjogot nem szerezhet, kivéve, ha az eladó a vevő korlátozástól mentes
tulajdonszerzéséért jótállott. A jelzálogjogtól való mentességért az eladó akkor is szavatol, ha arról a vevő
tudott.
Az adásvétel egyes különös nemei
371. § (1) Ha a dolgot megtekintésre vagy próbára vették, a szerződés hatálya a vevő nyilatkozatától
függ. A vevő e nyilatkozatát nem köteles indokolni.
(2) Az eladó határidőt tűzhet a nyilatkozattét elre; ha a vevő e határidőt elmulasztja, a szerződés nem
hatályos.
(3) Ha a vevő a dolgot próbára átvette, és az eladó által kitűzött határidőig nem nyilatkozott, a szerződés
hatályos.
(4) Az eladó nem szavatol azokért a hibákért, amelyeket a vevő felismer hetett.
372. § (1) Minta szerinti vétel esetében az eladó a mintának megfelelő dolgot köteles szolgáltatni.
(2) Az eladó a dolog fel nem ismerhető hibájáért akkor is szavatossággal tartozik, ha e hiba a mintában is
megvolt.
(3) Ha a vevő a mintát nem mutat ja fel, őt terheli annak bizonyítása, hogy a dolog a mintának nem felelt
meg.
373. § (1) Ha a tulajdonos meghatározott dologra nézve írásbeli megállapodással elővásárlási jogot
enged, és a dolgot el akarja adni, a kapott ajánlatot a szerződés megkötése elő tt köteles az elővásárlásra

jogosulttal közölni. Nem terheli e kötelezettség a tulajdonost, ha annak teljesítése a jogosult tartózkodási
helye vagy más körülményei miatt rendkívüli nehézséggel vagy számottevő késedelemmel járna.
(2) Ha az elővásárlásra jog osult a tulajdonoshoz intézett nyilatkozatában az ajánlat tartalmát magáévá
teszi, a szerződés közöttük létrejön. Ha a jogosult a szerződési ajánlat elfogadására általában megszabott
határidő alatt ilyen nyilatkozatot nem tesz, a tulajdonos a dolgot az ajá nlatnak megfelelően vagy annál
kedvezőbb feltételek mellett eladhatja.
(3) Ha az elővásárlási jogot az ingatlan -nyilvántartásba bejegyzik, az mindenkivel szemben hatályos, aki
a bejegyzést követően az ingatlanon valamely jogot szerez.
(4) Az elővásárlási j og átruházása – ha törvény eltérően nem rendelkezik – semmis, gazdálkodó szervezet
azonban kijelölheti azt a személyt, aki e jog gyakorlására jogosult.
(5) Az elővásárlási jog – ha törvény eltérően nem rendelkezik – az örökösökre nem száll át.
(6) Az elővásárlási jogra vonatkozó rendelkezéseket a jogszabályon alapuló elővásárlási jogra is
alkalmazni kell. A jogszabályon alapuló elővásárlási jog a szerződéses elővásárlási jogot megelőzi.
374. § (1) Az eladott dolog visszavásárlásának jogát az adásvételi szer ződéssel egyidejűleg írásba kell
foglalni. A visszavásárlás az eladónak a vevőhöz intézett nyilatkozatával jön létre.
(2) A visszavásárlási jogot legfeljebb öt évre lehet kikötni; az ezzel ellentétes megállapodás semmis.
(3) A visszavásárlási ár egyenlő az eredeti vételárral; az eredeti vevő azonban a visszavásárlási áron felül
követelheti azt az összeget, amellyel a dolog értéke hasznos ráfordításai folytán a visszavásárlás
időpontjáig gyarapodott, a visszavásárló pedig levonhatja a dolog időközi romlásából eredő
értékcsökkenést.
(4) Az eredeti vevő felelős a visszavásárlási jog meghiúsításáért vagy csorbításáért; ha azonban a dolog
neki fel nem róható okból megsemmisült, a visszavásárlási jog megszűnik.
(5) Egyebekben a visszavásárlási jogra az elővásárlás i jog szabályait kell alkalmazni.
375. § (1) Ha a tulajdonos másnak vételi jogot (opció) enged, a jogosult a dolgot egyoldalú nyilatkozattal
megvásárolhatja. A vételi jogra vonatkozó megállapodást – a dolog és a vételár megjelölésével – írásba kell
foglaln i.
(2) A határozatlan időre kikötött vételi jog hat hónap elteltével megszűnik; az ezzel ellentétes
megállapodás semmis.
(3) A bíróság a tulajdonost – törvény eltérő rendelkezése hiányában – a vételi jogból folyó kötelezettsége
alól mentesítheti, ha a tula jdonos bizonyítja, hogy a vételi jog engedése után körülményeiben olyan
lényeges változás állott be, hogy a kötelezettség teljesítése tőle nem várható el.
(4) Egyebekben a vételi jogra a visszavásárlási jog szabályait kell alkalmazni.
376. § (1) A felek me gállapodhatnak, hogy a vevő a vételárat meghatározott időpontokban, több
részletben fizeti meg, és a dolgot a vételár teljes kiegyenlítése előtt neki átadják (részletvétel).
(2) Az eladó írásban kikötheti az elállás, illetőleg a részletfizetési kedvezmény megvonásának jogát arra
az esetre, ha a vevő a részletet az esedékességkor nem fizeti meg. Ezzel a jogával az eladó a részlet
megfizetésének első ízben való elmulasztása esetében csak akkor élhet, ha a vevőt erről előzőleg értesítette,
és neki a teljesítés re megfelelő időt engedett.
(3) Ha az eladó a szerződéstől elállt, a vevő köteles használati díjat fizetni, továbbá meg kell térítenie azt
a kárt, amely a dolog rendeltetésszerű használatával járó értékcsökkenést meghaladja.
(4) A vevőnek átadott dolog elpusztulásának vagy értékcsökkenésének veszélyét – a tulajdonjog
fenntartása esetében is – a vevő viseli.
377. §
2. A csere
378. § Ha a szerződő felek dolgok tulajdonának kölcsönös átruházására vállalnak kötelezettséget, az
adásvétel szabályait kell megfelel ően alkalmazni. Ebben az esetben mindegyik fél eladó a saját
szolgáltatása, és vevő a másik fél szolgáltatása tekintetében.
XXXIV. fejezet
A szállítási és a közüzemi szerződés

1. A szállítási szerződés
379. § (1) Szállítási szerződés alapján a szállító köt eles a szerződésben meghatározott dolgot a kikötött
későbbi időpontban vagy időszakban a megrendelőnek átadni, a megrendelő pedig köteles a dolgot átvenni
és az árát megfizetni.
(2)
380. § A felek a dolog minőségét, a minőség és a mennyiség megvizsgálásána k módját, a minőségi és a
mennyiségi kifogásolás rendjét meghatározhatják szabványra, műszaki feltételre, más előírásra, mindkét fél
által ismert szokványra vagy mintaszabályzatra utalással, mintával vagy részletes leírással.
381. § (1) A megrendelő a szer ződéstől bármikor elállhat, köteles azonban a szállító kárát megtéríteni.
(2) Ha a szerződéskötés előtt fennállott helyzetet nem lehet visszaállítani, vagy ha ezt nemzetgazdasági
érdek vagy különös méltánylást érdemlő egyéb érdek indokolja, a bíróság a meg rendelő elállása esetében –
bármelyik fél kérelmére – a szerződést a jövőre nézve szünteti meg. A megrendelő ilyenkor is köteles a
szállító kárát megtéríteni.
382. § (1) A szállító köteles a megrendelőt a teljesítés idejéről legalább három nappal előbb ért esíteni.
(2) Eltérő szakmai szokás hiányában a szállító a dolgot csomagolva és mérlegelve adja át. A
csomagolásnak alkalmasnak kell lennie arra, hogy a dolog épségét a fuvarozás és a tárolás időtartama alatt
megóvja.
383. § (1) A csomagolt és mérlegelt dol got a szállító vagy a fuvarozó jelenlétében elegendő bruttósúly és
darabszám szerint átvenni.
(2) A minőségmegvizsgálás helye a megrendelő telephelye.
(3) A megrendelő a mennyiségi ellenőrzés még el nem végzett részét, valamint a minőségi vizsgálatot
kötel es haladéktalanul, de legkésőbb az átvételtől számított nyolc nap alatt megkezdeni és azt a
megvizsgáláshoz szükséges idő alatt folyamatosan elvégezni.
(4) A megrendelő az észlelt minőségi hibát annak felfedezése után a szállítóval haladéktalanul közölni és
egyben szavatossági igényét megjelölni köteles.
383/A. § (1) Fuvarozó közbenjöttével történő szállítás esetén a megrendelő köteles – a szállító érdekében
– a fuvarozóval szembeni igény érvényesítéséhez szükséges intézkedéseket megtenni, és erről a szállí tót
haladéktalanul értesíteni.
(2) Az (1) bekezdésben előírt intézkedések elmulasztása esetén a megrendelő nem követelheti a
szállítótól azoknak a károknak a megtérítését, illetőleg felel azokért a károkért, amelyek a fuvarozóval
szemben érvényesíthetők le ttek volna.
384. § (1) A megrendelő a dolgot az átvételtől számított három napon belül kicsomagolás és
megvizsgálás nélkül tovább küldheti.
(2) Ha a szállítónak közvetlenül harmadik személy részére kell a szolgáltatást teljesítenie, a mennyiségi
és minőség i vizsgálatot ennek kell elvégeznie.
(3) Ha a harmadik személy az átvételkor mennyiségi vagy minőségi hibát észlel, köteles erről a szállítót
és a megrendelőt haladéktalanul értesíteni.
385. § A közreműködő hibás teljesítése alapján a szállító vele szemben mindaddig érvényesítheti jogait,
amíg a megrendelővel szemben a szerződésszegés miatt helytállni tartozik, feltéve, hogy a szállító a
minőség megvizsgálására vonatkozó kötelezettségének eleget tett.
386. §
2. A közüzemi szerződés
387. § Közüzemi szerződés alapján a szolgáltató köteles meghatározott időponttól a felhasználó számára
folyamatosan és biztonságosan a felhasználó igénye szerint meghatározott közüzemi szolgáltatást – így
különösen gázt, villamos energiát és vizet – nyújtani, a felhasználó pedig köteles időszakonként díjat
fizetni.
388. § (1) Jogszabály kimondhatja, hogy a szerződés a szolgáltatás igénybevételével jön létre.
(2) A szolgáltató a szerződés megkötését csak jogszabályban meghatározott esetekben tagadhatja meg,
illetőleg a szerződés tar talmát csak jogszabályban meghatározott feltételektől teheti függővé.
(3) A szolgáltató a felhasználóval szemben a teljesítést csak jogszabályban meghatározott esetekben
szüneteltetheti, illetőleg korlátozhatja.
(4) A szolgáltató a szerződést csak a jogszabályban meghatározott feltételek esetén mondhatja fel.

XXXV. fejezet
A vállalkozás
1. Általános szabályok
389. § Vállalkozási szerződés alapján a vállalkozó valamely dolog tervezésére, elkészítésére,
feldolgozására, átalakítására, üzembe helyezésére, megjavítására vagy munkával elérhető más eredmény
létrehozására, a megrendelő pedig a szolgáltatás átvételére és díj fizetésére köteles.
A felek jogai és kötelezettségei
390. § (1) A felek megállapodhatnak abban, hogy a vállalkozó részletes műszaki és gazdasági adatokat
tartalmazó ajánlatot készít, a megrendelő pedig díjat fizet, és az ajánlatot átveszi.
(2) A megrendelő a részletes ajánlatot – a törvény eltérő rendelkezésének, illetőleg a felek eltérő
megállapodásának hiányában – szabadon felhasználhatja abban az esetben is, ha annak alapján a
vállalkozóval nem köt szerződést.
(3) A felek a szolgáltatást műszaki tervekre és költségvetésre utalással is meghatározhatják.
391. § (1) A vállalkozó a munkát saját költségén végzi el. Köteles a munkavégzést úgy megszerv ezni,
hogy biztosítsa a munka gazdaságos és gyors befejezését.
(2) A vállalkozó alvállalkozó igénybevételére jogosult.
(3) A vállalkozó a jogosan igénybe vett alvállalkozóért úgy felel, mintha a munkát maga végezte volna;
alvállalkozó jogosulatlan igénybe vétele esetén pedig felelős minden olyan kárért is, amely anélkül nem
következett volna be.
392. § (1) A vállalkozó a megrendelő utasítása szerint köteles eljárni. Az utasítás nem terjedhet ki a
munka megszervezésére, illetőleg nem teheti a teljesítést ter hesebbé. A felek ezektől a rendelkezésektől
eltérhetnek.
(2) A vállalkozó köteles a megrendelőt minden olyan körülményről haladéktalanul értesíteni, amely a
vállalkozás eredményességét vagy kellő időre való elvégzését veszélyezteti vagy gátolja. Az értesít és
elmulasztásából eredő kárért felelős.
(3) Ha a megrendelő alkalmatlan anyagot vagy pedig célszerűtlen vagy szakszerűtlen utasítást ad, erre a
vállalkozó köteles őt figyelmeztetni. A figyelmeztetés elmulasztásából eredő kárért a vállalkozó felelős. Ha
azonban a megrendelő a figyelmeztetés ellenére utasítását fenntartja, vagy nem szolgáltat megfelelő
anyagot, a vállalkozó a szerződéstől elállhat. Ha nem áll el, a kapott anyaggal, illetőleg a megrendelő
utasítása szerint a megrendelő kockázatára köteles a m unkát elvégezni.
(4) A vállalkozó a megrendelő által adott anyaggal, illetve utasítás szerint nem végezheti el a munkát, ha
ez jogszabály vagy hatósági rendelkezés megsértésére vagy az élet – és vagyonbiztonság veszélyeztetésére
vezetne.
393. § (1) Ha a mun kát a megrendelő által kijelölt helyen kell végezni, a megrendelő köteles a
munkahelyet alkalmas állapotban a vállalkozó rendelkezésére bocsátani.
(2) A vállalkozó a munka megkezdését mindaddig megtagadhatja, amíg a megrendelő e kötelezettségét
nem teljesíti. Ha a megrendelő e kötelezettségének a vállalkozó által megszabott megfelelő határidőn belül
nem tesz eleget, a vállalkozó elállhat a szerződéstől és kártérítést követelhet.
(3) Ha ugyanazon a létesítményen több vállalkozó tevékenykedik, a megrendelő a munkának gazdaságos
és gyors, a vállalkozókkal összehangolt elvégzéséhez szükséges feltételeket köteles megteremteni, a
vállalkozók pedig kötelesek a munkavégzést összehangolni. A munka nem megfelelő megszervezésével
másnak okozott kárt a mulasztó köteles megtéríteni.
(4) Több vállalkozó munkavégzése esetén az együttműködés módjának és feltételeinek meghatározása
érdekében a megrendelő és a vállalkozók szerződést köthetnek egymással. A szerződésben
meghatározhatják a munka összehangolása révén elérhető megt akarítások és egyéb előnyök, valamint az
egyes feleknél felmerülő többletköltségek megosztásának módját.
394. § (1) A megrendelő a munkát és a felhasználásra kerülő anyagot ellenőrizheti, a szerződésben,
illetőleg jogszabályban meghatározott esetben pedig ellenőrizni köteles. Nem mentesül a vállalkozó a
felelősség alól, ha a megrendelő az ellenőrzést elmulasztotta vagy nem megfelelően végezte el.

(2) Ha egyes munkarészeket a vállalkozó beépít (eltakar), és ezután az ellenőrzés a munka egy részének
újbóli elvégzését tenné szükségessé, a vállalkozó köteles előzetesen megfelelő időben a megrendelőt a
beépítésről értesíteni. Ha a megrendelő az értesítés ellenére az ellenőrzést elmulasztja, később a beépített
munkarészt csak akkor ellenőrizheti, ha az újból végzett munkával kapcsolatos költségeket a vállalkozónak
megfizeti.
(3) Ha a megrendelő a vállalkozó teljesítése révén új elgondolásról, megoldásról vagy műszaki
ismeretről szerez tudomást, ezt a vállalkozó hozzájárulása nélkül mással nem közölheti.
395. § (1) A megrendelő a szerződéstől bármikor elállhat, köteles azonban a vállalkozó kárát megtéríteni.
(2) Ha a szerződéskötés előtt fennállott helyzetet nem lehet visszaállítani, vagy ha ezt nemzetgazdasági
érdek vagy különös méltánylást érdemlő egyéb érdek indokolja, a bíróság a megrendelő elállása esetében –
bármelyik fél kérelmére – a szerződést a jövőre nézve szünteti meg. A megrendelő ilyenkor is köteles a
vállalkozó kárát megtéríteni.
(3) Ha a megrendelő a szerződéstől azért állt el, mert a teljesítési határ idő lejárta előtt nyilvánvalóvá vált,
hogy a vállalkozó a munkát csak olyan számottevő késéssel tudja elvégezni, hogy a teljesítés emiatt a
megrendelőnek már nem áll érdekében, a megrendelő a szerződésszegésre vonatkozó szabályok szerint
kártérítést követe lhet.
(4) Ha a munka végzése során a körülmények arra engednének következtetést, hogy a teljesítés hibás
lesz, a megrendelő a fogyatékosság kiküszöbölésére tűzött megfelelő határidő sikertelen eltelte után
gyakorolhatja a hibás teljesítésből eredő jogokat.
396. § (1) A felek a szolgáltatás átadásakor közösen elvégzik azokat a szakmailag szokásos és indokolt
próbákat, amelyek a teljesítés megfelelő minőségének megállapításához szükségesek.
(2) Eltérő szakmai szokás hiányában a próba lefolytatásához szükséges feltételeket a megrendelő – a
vállalkozó költségére – biztosítja, a próbát pedig a vállalkozó végzi.
(3) A vállalkozó köteles a megrendelőnek a szolgáltatott dologról a felhasználáshoz, fenntartáshoz
szükséges tájékoztatást megadni.
(4) A megrendelő minda ddig nem köteles a díjat megfizetni, amíg a vállalkozó tájékoztatási
kötelezettségének eleget nem tett, feltéve, hogy annak hiányában a szolgáltatott dolog rendeltetésszerű
használatba nem vehető.
397. § (1) A díj – ha jogszabály kivételt nem tesz – a váll alkozás teljesítésekor esedékes.
(2) A vállalkozót a díj biztosítására zálogjog illeti meg a megrendelőnek azokon a vagyontárgyain,
amelyek a vállalkozási szerződés következtében birtokába kerültek.
398. § Az alvállalkozó vagy más közreműködő hibás teljesí tése alapján a vállalkozó mindaddig
érvényesítheti jogait, amíg a vállalkozó a megrendelővel szemben a szerződésszegés miatt helytállni
tartozik, feltéve, hogy a vállalkozó a minőség megvizsgálására vonatkozó kötelezettségének eleget tett.
399. § Ha a telj esítés olyan okból válik lehetetlenné, amelyért egyik fél sem felelős, és
a) a lehetetlenné válás oka mindkét fél érdekkörében vagy érdekkörén kívül merült fel, a vállalkozót az
elvégzett munka és költségei fejében a díj arányos része illeti meg;
b) a lehetetlenné válás oka a vállalkozó érdekkörében merült fel, díjazásra nem tarthat igényt;
c) a lehetetlenné válás oka a megrendelő érdekkörében merült fel, a vállalkozót a díj megilleti, de a
megrendelő levonhatja azt az összeget, amelyet a vállalkozó a lehet etlenné válás folytán költségben
megtakarított, továbbá amelyet a felszabadult időben másutt keresett vagy nagyobb nehézség nélkül
kereshetett volna.
400. § (1) A megkezdett, valamint a befejezett, de át nem adott mű tekintetében a kárveszély a teljesítés
lehetetlenné válására vonatkozó szabályok szerint oszlik meg a megrendelő és a vállalkozó között.
(2) A vállalkozó a senkinek fel nem róható ok következtében elpusztult mű újbóli előállítására, a
megrendelő pedig annak átvételére nem köteles.
(3) A szerződ és teljesítéséhez szükséges anyagokban és eszközökben esett kár viselésére az általános
szabályokat kell alkalmazni.
401. § Önálló feladat ellátására alkalmas, összetett gazdasági, illetve műszaki egység megvalósítására
irányuló vállalkozási szerződés alap ján a vállalkozó köteles a munka gazdaságos és gyors, az ugyanazon a
létesítményen dolgozó többi vállalkozóval összehangolt elvégzéséhez szükséges feltételeket megteremteni,
valamint a többi vállalkozóval az együttműködés módjának és feltételeinek meghatár ozásához szükséges
szerződéseket megkötni. A vállalkozó felelőssége az ilyen vállalkozási szerződésben kikötött műszaki,
gazdasági és egyéb feltételek teljesítéséért akkor is fennáll, ha a teljesítéshez szükséges tervet a vállalkozó
egészben vagy részben n em maga készítette (fővállalkozás).

2. Az építési szerződés
402. § (1) Építési szerződés alapján a vállalkozó építési -szerelési munka elvégzésére, a megrendelő
pedig annak átvételére és díj fizetésére köteles.
(2)- (3)
403. § (1) Ha a szerződés megkötésekor a kivitelezéshez szükséges valamennyi terv (költségvetés,
műleírás stb.) még nem áll rendelkezésre, a tervek fokozatos szolgáltatásának határidőit, valamint az
építési- szerelési munka egészére vonatkozó költségelőirányzat alapján megállapított tájékoztató jellegű
díjat a szerződésben meg kell határozni.
(2) Ha a szolgáltatás természetéből más nem következik, a szolgáltatás oszthatatlan. Ha azonban a felek
a szerződésben a munka egyes részeinek átadás -átvételében állapodnak meg, a szolgáltatást oszthatónak
kell tekinteni.
(3) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a munka elvégzéséhez szükséges hatósági engedélyezési
eljárás megszervezése, továbbá a hatósági engedélyek beszerzése a megrendelő feladata.
(4) A vállalkozó köteles elvégezni a tervben szereplő, de a költségvetésből hiányzó munkákat
(többletmunka), továbbá azokat a műszakilag szükséges munkákat is, amelyek nélkül a létesítmény
rendeltetésszerűen nem használható. E munkák díjainak elszámolásáról külön jogszabály rendelkezik.
404. § (1) A munkahely az építési -szerelési munka végzésére akkor alkalmas, ha állapota a szerződés
teljesítését nem gátolja, továbbá, ha a kitűzött alappontok és azok jegyzékének átadása megtörtént.
(2) A megrendelő köteles a munkát időközönként ellenőrizni.
(3) A felek a munk avégzéssel kapcsolatos minden lényeges adatot, körülményt és utasítást a
munkahelyen vezetett naplóban kötelesek egymással közölni.
(4) A vállalkozó kérésére – szükség esetén – a megrendelő köteles a tervek magyarázatát, a részletes
kivitelezési utasítást megadni.
405. § (1) A megrendelő köteles a munkát a vállalkozó értesítésében megjelölt időpontra kitűzött átadás –
átvételi eljárás során megvizsgálni és a vizsgálat alapján felfedezett hiányokat, hibákat, a hibás
munkarészekre eső költségvetési összegeket, valamint az érvényesíteni kívánt szavatossági igényeket
jegyzőkönyvben rögzíteni.
(2) Ha a megrendelő egyes munkarészeket a teljesítés előtt ideiglenes jelleggel átvesz (előzetes átadás),
ezek tekintetében a kárveszély az átvétel időpontjától a megrendelőr e száll át.
(3) Határidőben teljesít a vállalkozó, ha az átadás -átvétel a szerződésben előírt határidőn belül, illetőleg
határnapon megkezdődött, kivéve, ha a megrendelő a szolgáltatást nem vette át.
(4) Nem tagadható meg az átvétel a szolgáltatás olyan jelentéktelen hibái, hiányai miatt, amelyek más
hibákkal, hiányokkal összefüggésben, illetve a kijavításukkal, pótlásukkal járó munkák folytán sem
akadályozzák a rendeltetésszerű használatot.
(5) Az átadás -átvételi eljárástól számított egy éven belül a munká t az (1) bekezdésben foglaltak szerint
újból meg kell vizsgálni (utófelülvizsgálati eljárás). A megrendelő készíti elő az utófelülvizsgálati eljárást
és hívja meg arra a vállalkozót.
406. §
3. A szerelési szerződés
407. § (1) Szerelési szerződés alapján a vállalkozó technológiai szerelési munka elvégzésére, a
megrendelő pedig annak átvételére és díj fizetésére köteles.
(2) A szerelési szerződésre – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – az építési szerződés szabályait
kell megfelelően alkalmazni.
(3)
407/A. § (1) Az átadás -átvétel próbaüzemmel történik. A próbaüzem időtartama harminc nap.
(2) A próbaüzem előtt meg kell győződni arról, hogy a berendezés a próbaüzemre alkalmas -e. Az erre
vonatkozó nyilatkozatokat, továbbá a hibákat, hiányokat és a kijavításukra, pótlásukra megállapított
határidőket jegyzőkönyvbe kell foglalni.
(3) Ha a berendezés gyártása is a tevékenységi körébe tartozik, a szükséges irányító szakszemélyzetet a
próbaüzem egész tartamára a vállalkozó biztosítja.

(4) A próbaüzemhez szükséges energiát, alap -, nyers – és segédanyagokat, valamint különleges
műszereket a megrendelőnek kell biztosítania.
(5) A megrendelő az átvételt nem tagadhatja meg, ha a próbaüzem során olyan kisebb jelentőségű
hibákat és hiányosságokat állapítottak meg, amelyek a rendeltetésszerű állandó és előírt üzemeltetést nem
akadályozzák, és egyébként a berendezés a szerződésben kikötött feltételeknek megfelel.
4. A tervezési szerződés
408. § Tervezési szerződés alapján a vállalkozó műszaki -gazdasági tervező munka elvégzés ére, a
megrendelő pedig annak átvételére és díj fizetésére köteles.
409. § (1) A felek a szerződésben a műszaki -gazdasági tervező munka fokozatos szolgáltatásában is
megállapodhatnak.
(2) A felek a szerződésben kiköthetik a kártérítési felelősség korlátozását, ha a vállalkozó hazai
viszonylatban nem ismert vagy nem alkalmazott műszaki -gazdasági megoldást tartalmazó terv készítését
vállalja.
(3) A megrendelő a tervet csak a szerződésben meghatározott célra és esetben használhatja fel,
nyilvánosságra nem hozhatja.
410. § (1) Ha a kivitelezés a terv szolgáltatásától számított három éven belül megkezdődött, a terv hibája
miatt érvényesíthető szavatossági jogok elévülési idejének kezdete a terv alapján kivitelezett szolgáltatás
teljesítésének időpontja.
(2) Ha a kivitelezés a terv szolgáltatásától számított három év után kezdődik meg, a felek
megállapodhatnak abban, hogy a vállalkozó a tervet felülvizsgálja és nyilatkozik a terv kivitelezésre való
alkalmasságáról vagy megváltoztatásának szükségességéről, illetve a tervet áttervezi, a megrendelő pedig
díjat fizet (korszerűségi felülvizsgálat). Jogszabály a korszerűségi felülvizsgálatot kötelezővé teheti.
(3) Ha a korszerűségi felülvizsgálat esetén a terv alkalmassá nyilvánításától vagy az áttervezett terv
szolgáltatásától számított három éven belül a kivitelezés megkezdődik, a terv hibája miatt érvényesíthető
szavatossági igények elévülési idejének kezdetét a terv alapján kivitelezett szolgáltatás teljesítésének
időpontjától kell számítani.
(4) A vállalkozó szavatol azért, hogy harmadik személynek nincs olyan joga, amely a terv kivitelezését
akadályozza vagy korlátozza. Erre a szavatosságra az eladónak a tulajdonjog átruházásáért való
szavatosságára irányadó szabályokat kell alkalmazni.
(5) A szerződéssel kapcsolatban rendelkezésre bocsátott, jogi oltalomban részesíthető szellemi alkotások
tekintetében a kutatási szerződés szabályait kell megfelelően alkalmazni.
411. §
5. A kutatási szerződés
412. § (1) Kutatási szerződés alapján a vállalkozó kutatómunka végzésére, a m egrendelő pedig díj
fizetésére köteles. A felek megállapodhatnak abban, hogy a díj a munka eredménytelen befejezése esetén is
jár.
(2) A szerződést írásba kell foglalni. A szerződés határozatlan időre is megköthető.
(3) A szerződéssel kapcsolatban rendelkezésre bocsátott, jogi oltalomban részesíthető szellemi alkotások
tekintetében
a) ha a megrendelő a rendelkezés jogát kiköti, a vállalkozó a szellemi alkotást csak saját belső
tevékenységéhez használhatja fel, nyilvánosságra nem hozhatja, harmadik személlye l nem közölheti; ilyen
esetben a szellemi alkotással a megrendelő szabadon rendelkezik;
b) ha a megrendelő a rendelkezés jogát nem köti ki, a szellemi alkotást csak saját üzemi tevékenysége
körében használhatja fel, nyilvánosságra nem hozhatja, harmadik sz eméllyel nem közölheti; ilyen esetben a
szellemi alkotással a vállalkozó szabadon rendelkezik.
413. § (1) A vállalkozó csak a megrendelő hozzájárulásával vehet igénybe alvállalkozót. Nincs szükség a
megrendelő hozzájárulására, ha a vállalkozó meghatározott eredmény elérésére vállalkozott.
(2) A megrendelő a vállalkozó szolgáltatását csak a szerződésben meghatározott célra használhatja fel,
nyilvánosságra nem hozhatja.

(3) A vállalkozó szavatol azért, hogy harmadik személynek nincs olyan joga, amely a szolgáltatás
felhasználását megakadályozza vagy korlátozza. Erre a szavatosságra az eladónak a tulajdonjog
átruházásáért való szavatosságára irányadó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
(4) A vállalkozó a szerződésben kikötheti kártérítési felelősségének ko rlátozását.
414. § A felek a határozatlan időre kötött szerződést hat hónapra felmondhatják.
414/A. § A kutatási szerződésre a külön nem szabályozott kérdésekben a vállalkozási szerződés általános
szabályait, illetőleg a megbízási szerződésre vonatkozó ren delkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
6. Az utazási szerződés
415. § (1) Utazási szerződés alapján a vállalkozó utazási iroda köteles a szerződésben meghatározott
utazásból, az út egyes állomásain való tartózkodásból és az ezzel összefüggő részszolgált atásokból – így
különösen szállás, étkezés – álló szolgáltatást teljesíteni, a megrendelő pedig köteles a díjat megfizetni.
(2) Ha a vállalkozó csak a szerződésben meghatározott egyes kikötésektől eltérően tud kötelezettségének
eleget tenni, a megrendelő a díj csökkentését és kárának megtérítését követelheti.
416. § Az utazási szerződésnek – ideértve az utazással kapcsolatos egyes szolgáltatások közvetítésére
irányuló szerződést is – részletes szabályait külön jogszabály állapítja meg.
XXXVI. fejezet
A mezőgazdasági termékértékesítési szerződés
417. § (1) Mezőgazdasági termékértékesítési szerződés alapján a termelő meghatározott mennyiségű,
magatermelte terményt, terméket vagy saját nevelésű, illetőleg hizlalású állatot köteles kikötött későbbi
időpontban a megrendelő birtokába és tulajdonába (kezelésébe) adni, a megrendelő pedig köteles a
terményt, terméket, illetőleg állatot átvenni és az ellenértéket megfizetni.
(2) A szerződés tárgya valamely terméknek meghatározott területen megtermelése, továbbá állat
n evelése vagy hizlalása is lehet.
(3) Gazdálkodó szervezet a nem maga termelte termény, termék és a nem saját nevelésű, illetve hizlalású
állat továbbadására is köthet mezőgazdasági termékértékesítési szerződést.
418. § (1) A felek a mennyiséget meghatározh atják a mezőgazdasági termék sajátosságának megfelelő
mértékegységben vagy meghatározott terület teljes termésében, illetőleg meghatározott állat teljes
hozamában vagy ezek hányadában. A minőséget, a minőség és a mennyiség megvizsgálásának módját, a
minősé gi és a mennyiségi kifogásolás rendjét meghatározhatják szabványra vagy más előírásra, mindkét fél
által ismert szokványra vagy mintaszabályzatra utalással vagy szabatos leírással.
(2) A szerződés érvényesen csak írásban köthető. Az írásbafoglalás elmulasztása esetében is érvényes a
szerződés, ha bármelyik fél a szerződésből származó kötelezettségeit teljesítette.
418/A. § (1) A szerződő felek a mezőgazdasági termékértékesítési szerződésben kötelezettséget
vállalhatnak arra, hogy a megrendelő a termelő – il letve a termelő a megrendelő – részére a teljesítést
elősegítő szolgáltatást nyújt és ezzel kapcsolatban tájékoztatást ad, a másik fél pedig a szolgáltatást az adott
útmutatásnak megfelelően igénybe veszi.
(2) Ha a vetőmagot vagy más szaporítóanyagot a meg rendelő szolgáltatja, a termelő csak ezt
használhatja fel. Nem használható fel azonban az a vetőmag, szaporítóanyag, amellyel kapcsolatban a
termelő minőségi kifogással élt, és azt a megrendelő elfogadta, vagy a minőség meghatározására jogosult
szerv a min őségi hibát megállapította.
419. § (1)
(2) A megrendelő által elszámolásra vagy előlegként adott szolgáltatások visszafizetését a termelő nem
tagadhatja meg azon az alapon, hogy azok a termelés eredményéből nem fedezhetők.
(3) Az átvételi késedelem ideje alatt a szolgáltatás tárgyának természete miatt bekövetkező
értékcsökkenés a késedelemért felelős fél terhére esik, kivéve, ha bizonyítja, hogy az értékcsökkenésért a
másik fél felelős.
420. § (1) Ha a szerződésben vállalt valamely kötelezettség teljesítése előreláthatóan akadályba ütközik,
erről a felek kötelesek egymást értesíteni, kivéve ha az akadályt a másik félnek közlés nélkül is ismernie
kellett.

(2) Az akadályértesítési kötelezettség elmulasztását a szerződésszegés elbírálása során figyelembe kell
v enni.
421. § (1) A termelő a teljesítési határnap, illetve határidő kezdete előtt is teljesíthet, köteles azonban a
teljesítés megkezdéséről a megrendelőt az átvételhez szükséges felkészülési idő biztosításával előzetesen
értesíteni. Az értesítés elmulaszt ásából eredő kárért a termelő felelős.
(2) A termelő jogosult a szerződésben kikötött mennyiségnél tíz százalékkal kevesebbet teljesíteni.
(3) A teljesítés helye a termelő telephelye.
(4) Fuvarozó közbenjöttével történő szállítás esetén a megrendelő kötele s – a termelő érdekében – a
fuvarozóval szembeni igény érvényesítéséhez szükséges intézkedéseket megtenni, és erről a termelőt
haladéktalanul értesíteni.
(5) A (4) bekezdésben előírt intézkedések elmulasztása esetén a megrendelő nem követelheti a termelőtő l
azoknak a károknak a megtérítését, illetőleg felel azokért a károkért, amelyek a fuvarozóval szemben
érvényesíthetők lettek volna.
422. § (1)
(2) A mezőgazdasági termékértékesítési szerződést több évre is meg lehet kötni; ebben az esetben a felek
az árban nem kötelesek megállapodni.
(3) Több évre szóló szerződésben a felek arra is vállalkozhatnak, hogy
a) a termelést, a feldolgozást vagy az értékesítést közös kockázatviselés mellett végzik;
b) a termelés, a feldolgozás vagy az értékesítés során elért nyer eséget – a szerződésben megállapított
arányban – megosztják.
(4) A mezőgazdasági termékértékesítési szerződésre – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – az
adásvétel, illetőleg a vállalkozás szabályait kell megfelelően alkalmazni.
(5)
XXXVII. fejezet
A bérlet
1. A dolgok bérlete
423. § Bérleti szerződés alapján a bérbeadó köteles a dolgot időlegesen a bérlő használatába adni, a bérlő
pedig bért fizetni.
A felek jogai és kötelezettségei
424. § (1) A bérbeadó – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – sza vatol azért, hogy a bérelt dolog a
bérlet egész tartama alatt szerződésszerű használatra alkalmas, és egyébként is megfelel a szerződés
előírásainak. Erre a szavatosságra a hibás teljesítés miatti szavatosság szabályait azzal az eltéréssel kell
alkalmazni, hogy a bérlőt az elállás helyett az azonnali hatályú felmondás joga illeti meg, kicserélést pedig
nem követelhet.
(2) A bérbeadó szavatol azért, hogy harmadik személynek nincs a bérelt dologra vonatkozóan olyan
joga, amely a bérlőt a használatban korlátozza vagy megakadályozza. Erre a szavatosságra az eladónak a
tulajdonjog átruházásáért való szavatosságára irányadó szabályokat azzal az eltéréssel kell alkalmazni,
hogy a bérlő elállás helyett azonnali hatállyal felmondhat.
425. § (1) A bérlő a dolgot rende ltetésének és a szerződésnek megfelelően használhatja. Felelős minden
olyan kárért, amely a rendeltetésellenes vagy szerződésellenes használat következménye.
(2) A bérbeadó
a) a bérlő szükségtelen háborítása nélkül ellenőrizheti a használatot;
b) követelhe ti a rendeltetésellenes vagy szerződésellenes használat megszüntetését, továbbá az ilyen
használatból eredő kárának megtérítését;
c) abban az esetben, ha az ilyen használat tovább folyik, vagy ha a bérelt dolgot fenyegető veszély
súlyossága miatt az abbahagyás követelése sem vezetne célra, a bérletet azonnali hatállyal felmondhatja, és
kártérítést követelhet.

(3) Ha a bérlő a dolgon jogosulatlanul olyan átalakítási munkálatokat végeztetett, amelyekhez a bérbeadó
vagy a hatóság engedélye lett volna szükséges , a bérbeadó kívánságára köteles az eredeti állapotot
helyreállítani.
(4) Ezeket a jogokat a bérbeadó akkor is gyakorolhatja, ha a bérlő a dolgot akár engedélyével, akár
anélkül albérletbe vagy egyébként harmadik személy használatába adta.
426. § (1) Ingat lant vagy lakást – ha jogszabály másként nem rendelkezik – a bérbeadó engedélye nélkül
albérletbe vagy egyébként másnak használatába lehet adni. Más dolgot a bérlő a bérbeadó engedélye nélkül
nem adhat albérletbe vagy harmadik személy használatába.
(2) Ha a bérlő a dolgot a bérbeadó engedélyével más használatába adta, a használó magatartásáért mint a
sajátjáért felel.
(3) Ha a bérlő a dolgot a bérbeadó engedélye nélkül engedi át másnak használatra, felelős azokért a
károkért is, amelyek enélkül nem következ tek volna be.
427. § (1) A dolog fenntartásával járó kisebb kiadásokat a bérlő, a többi kiadást, valamint a dologgal
kapcsolatos közterheket a bérbeadó viseli.
(2) A bérlő köteles a bérbeadót értesíteni, ha a bérbeadót terhelő munkálatok szükségessége merü l fel, és
köteles megengedni, hogy a bérbeadó azokat elvégezze, továbbá a károk elhárításához szükséges
intézkedéseket megtegye. Az értesítés elmulasztásából eredő károkért a bérlő felelős.
(3) A bérlő a dologra fordított szükséges kiadásainak megtérítését követelheti; egyéb költségeinek
megtérítésére a megbízás nélküli ügyvitel szabályai szerint tarthat igényt.
428. § (1) A bérlő a bért időszakonként előre köteles megfizetni. Arra az időre, amely alatt a dolgot rajta
kívül álló okból nem használhatja, bér nem jár.
(2) A bérfizetés elmulasztása esetében a bérbeadó a bérletet azonnali hatállyal felmondhatja, feltéve,
hogy a bérlőt megfelelő határidő tűzésével és következményekre való figyelmeztetéssel a hátralék
megfizetésére írásban felszólította, és a bérlő e határidő elteltéig sem fizetett.
429. § (1) Ingatlan vagy lakás bérbeadóját (albérletbe adóját) a hátralékos bér és járuléka erejéig a
bérlőnek a bérlemény területén levő vagyontárgyain zálogjog illeti.
(2) A bérbeadó mindaddig, amíg e zálogjoga fennáll , megakadályozhatja a zálogjoggal terhelt
vagyontárgyak elszállítását.
(3) Ha a bérlő írásban kifogásolja a zálogjog fennállását, terjedelmét vagy azt, hogy a bérbeadó a
követelésére teljes fedezetet nyújtó vagyontárgyakon felül más vagyontárgyak elszállít ását is
megakadályozta, a bérbeadó nyolc napon belül köteles zálogjogát bírósági úton érvényesíteni. Ha ezt
elmulasztja, zálogjoga megszűnik.
(4) Ha a bérlő a zálogjoggal terhelt dolgot a bérbeadó engedélye nélkül elszállítja, és más megfelelő
biztosítékot nem nyújt, a bérbeadó követelheti a dolognak a bérlő költségén való visszaszállítását. A dolog
visszaszállításával a zálogjog feléled.
A bérlet megszűnése
430. § (1) A szerződésben megállapított idő elteltével vagy a szerződésben meghatározott körülmények
bekövetkeztével a bérlet megszűnik.
(2) Megszűnik a bérlet akkor is, ha a dolog elpusztul.
431. § (1) A határozatlan időre kötött bérletet tizenöt napra fel lehet mondani.
(2) Határozatlan időtartamúvá alakul át a határozott időre kötött bérlet, ha a bérleti idő lejárta után a
bérlő a dolgot tovább használja, és ez ellen a bérbeadó tizenöt napon belül nem tiltakozik.
(3) A bérlő örökösei a határozott időre kötött bérletet is felmondhatják; e jogukat azonban legkésőbb a
hagyaték birtokbavételétől, illetőleg átadásától számított harminc napon belül gyakorolhatják.
432. § (1) A bérlő köteles megengedni, hogy aki a dolgot meg kívánja venni, azt megfelelő időben és
módon megtekinthesse.
(2) A határozott időre kötött bérletet a bérbeadott dolog vevője nem mondhat ja fel, kivéve ha őt a bérlő a
bérleti viszony fennállása vagy lényeges feltételei tekintetében megtévesztette.
(3) Ha a bérbeadó személyében változás áll be, a bérkövetelés átszállásának időpontjára az engedmény
szabályait kell alkalmazni.
(4) A vevő arra az időre, amelyre a bérlő a béreket az eladónak előre megfizette, bérfizetést csak akkor
követelhet, ha az előrefizetésről az adásvételi szerződés megkötésekor nem tudott, és arról nem is kellett
tudnia, különösen ha a bérlő az előrefizetés tekintetében m egtévesztette.

433. § (1) A bérlő a bérlet megszűnése előtt köteles megengedni, hogy az, aki a dolgot bérbe kívánja
venni, azt megfelelő időben és módon megtekinthesse.
(2) A bérlet megszűnése után a bérlő köteles a dolgot a bérbeadónak visszaadni; a bérbeadóval szemben
fennálló, a bérleti jogviszonyból keletkezett követeléseinek kiegyenlítéséig azonban a dolgot annak
használata nélkül visszatarthatja. Ezt a szabályt ingatlan és lakás bérletére nem lehet alkalmazni.
(3) Ha a bérlő a dolgot jogosulatlanul ta rtja vissza, minden olyan kárért felel, amely enélkül nem
következett volna be.
(4) A bérlő mindazt, amit a saját költségén a dologra felszerelt, a dolog épségének sérelme nélkül
leszerelheti.
2. A lakásbérlet
A lakásbérlet létrejötte
434. § (1) A lakásbér leti jogviszonyt a bérbeadó és a bérlő szerződése hozza létre.
(2) A lakásbérleti jogviszony létrejöttére, a felek jogaira és kötelezettségeire, továbbá a lakásbérlet
megszűnésére vonatkozó szabályokat külön törvény tartalmazza.
(3) A lakásbérlet szabályai t – ha jogszabály másként nem rendelkezik – megfelelően alkalmazni kell a
nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére is.
(4) Jogszabály – a (2) bekezdésben említett törvény keretei között – a lakásbérlet létrejöttének,
megszűnésének, a lakásbérleti jo g folytatásának, a lakások elidegenítésének további feltételeit is
megállapíthatja.
435- 451. §
XXXVIII. fejezet
A haszonbérlet
452. § (1) Haszonbérleti szerződés alapján a haszonbérlő meghatározott mezőgazdasági földterület vagy
más hasznothajtó dolog idől eges használatára és hasznainak szedésére jogosult, és köteles ennek fejében
haszonbért fizetni.
(2) A haszonbér a felek megállapodása szerint pénzben vagy természetben jár.
(3) Mezőgazdasági földterület haszonbérbe adásához írásbeli szerződés szükséges; j ogszabály a
szerződés érvényességét hatósági jóváhagyáshoz kötheti. Mezőgazdasági földterület alhaszonbérbe adása –
ha törvény másként nem rendelkezik – semmis.
A felek jogai és kötelezettségei
453. § (1) A haszonbérlő a dolog használatára és hasznainak szedésére csak a rendes gazdálkodás
szabályainak megfelelően jogosult.
(2) Mezőgazdasági földterület haszonbérlője köteles a földet rendeltetésének megfelelően megművelni
és ennek során gondoskodni arról, hogy a föld termőképessége fennmaradjon.
454. § (1) A dolog fenntartásához szükséges felújítás és javítás, továbbá a dologgal kapcsolatos
közterhek viselése a haszonbérlőt terheli.
(2) A rendkívüli felújítás és javítás a haszonbérbe adót terheli.
455. § (1) A haszonbért időszakonként utólag kell megfizetni.
(2) A haszonbérlő arra az évre, amelyben elemi csapás vagy más rendkívüli esemény okából az átlagos
termés kétharmada sem termett meg, méltányos haszonbérmérséklést, illetőleg haszonbérelengedést
igényelhet. Erre irányuló igényét köteles még a termés betak arítása előtt a haszonbérbe adóval közölni.
(3) A mérsékelt vagy elengedett haszonbér pótlását a következő évek terméséből sem lehet követelni.
456. § A haszonbérbe adót a hátralékos haszonbér erejéig a dolog hasznain, valamint a haszonbérlőnek a
haszonbér elt területen levő vagyontárgyain zálogjog illeti meg.

A haszonbérlet megszűnése
457. § (1) A határozatlan időre kötött mezőgazdasági haszonbérletet hat hónapi felmondással a gazdasági
év végére lehet megszüntetni. Más dolog haszonbérlete esetében a felmon dási idő egy hónap.
(2) A haszonbérbe adó azonnali hatállyal felmondhatja a haszonbérletet, ha a haszonbérlő
a) figyelmeztetés ellenére is rongálja a dolgot, vagy súlyosan veszélyezteti épségét;
b) figyelmeztetés ellenére sem műveli meg a haszonbérelt föld et, vagy általában olyan gazdálkodást
folytat, amely súlyosan veszélyezteti a termelés eredményességét, a föld termőképességét, az
állatállományt vagy a felszerelést;
c) a haszonbért vagy a közterheket a lejárat után közölt felszólítás ellenére a kitűzött megfelelő
határidőben sem fizeti meg.
(3) Ha az azonnali hatályú felmondást a haszonbérlő három napon belül nem veszi tudomásul, a
haszonbérbe adó további nyolc napon belül a bírósághoz fordulhat. Ha nem így jár el, a felmondás hatályát
veszti.
(4) A felmo ndás csak írásban érvényes.
458. § (1) A haszonbérlő örökösei a mezőgazdasági haszonbérletet a gazdasági év végére akkor is
felmondhatják, ha az örökhagyó a gazdasági év végét megelőző hat hónapon belül halt meg.
(2) Az örökösök e jogukat csak a hagyatéki eljárás jogerős befejezésének időpontjától számított harminc
napon belül gyakorolhatják.
459. §
460. § A mezőgazdasági haszonbérlet megszűntével a földet és a többi haszonbérelt dolgot olyan
állapotban kell visszaadni, hogy a termelést megfelelő módon azon nal folytatni lehessen.
Vegyes rendelkezések
461. § (1) A haszonbérletre – ha a törvény másként nem rendelkezik – a dologbérlet szabályait kell
megfelelően alkalmazni.
(2) A mezőgazdasági haszonbérlet szabályait jogszabály a törvénytől eltérően is megállap íthatja.
XXXIX. fejezet
A letét
462. § (1) Letéti szerződés alapján a letéteményes köteles a letevő által rábízott dolgot időlegesen
megőrizni.
(2) A dolog átvételét a letéteményes megtagadhatja, ha olyan körülmények következnek be, amelyeknél
fogva a már letétbe helyezett dolog visszavételét követelhetné [466. § (2) bek.].
A felek jogai és kötelezettségei
463. § (1) A letéteményes a dolgot a szerződésben meghatározott módon köteles őrizni. A dolgot nem
használhatja, és más őrizetébe nem adhatja, kivéve, ha ebbe a letevő beleegyezett, vagy ez a letevőnek
károsodástól való megóvása érdekében szükséges; e tilalom megszegése esetében felelős minden kárért,
amely enélkül nem következett volna be.
(2) A letéteményes a jogosan igénybe vett harmadik személy magatar tásáért úgy felel, mintha a dolgot ő
maga őrizte volna. Ha azonban a harmadik személy igénybevételét a letevőnek károsodástól való megóvása
tette szükségessé, az igénybe vett személyért a letéteményes nem felelős, ha bizonyítja, hogy e személy
kiválasztása , utasításokkal való ellátása és ellenőrzése terén úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben
általában elvárható.
464. § (1) A letéteményes kötelezettsége a kezelésre csak akkor terjed ki, ha a kezelést kikötik, vagy a
letett dolog természete azt szükséges sé teszi; ebben a vonatkozásban a megbízás szabályait kell alkalmazni.
(2) A letéteményes köteles a letevőt a letétre vonatkozó minden lényeges körülményről értesíteni; ennek
elmulasztásából eredő károkért felelős.

465. § (1) A letevő díj fizetésére kötele s, kivéve ha a körülményekből, különösen a felek viszonyából
arra lehet következtetni, hogy a letéteményes a megőrzést ingyen vállalta. A díj utólag jár, és magában
foglalja a megőrzéssel rendszerint együttjáró költségeket.
(2) A letéteményes egyéb szükség es költségei megtérítését követelheti.
(3) A szükséges költségek megtérítését a letéteményes akkor is követelheti, ha a letét egyébként
ingyenes.
(4) A letéteményest díjkövetelése és költségei biztosítására zálogjog illeti meg a letevőnek azokon a
vagyontá rgyain, amelyek a letét következtében kerültek birtokába.
A letét megszűnése
466. § (1) A letevő a dolgot bármikor visszakövetelheti; a letéteményes pedig a letéti szerződést, ha a
letét időtartamát a szerződésben nem állapították meg, tizenöt napi felmond ással bármikor megszüntetheti.
(2) Ha a szerződésből a letét időtartama megállapítható, a letéteményes a dolgot ennek az időnek az
elteltével köteles visszaadni, a letevő pedig visszavenni. Ezt megelőzően a letéteményes a dolog
visszavételét csak akkor köv etelheti, ha a dolog biztonsága veszélyben van, vagy ha a dolog őrizetét nem
foglalkozása körében látja el, és a szerződéskötéskor általa nem ismert olyan körülmények következtek be,
amelyek a dolog további őrizetét számára nagymértékben megnehezítik.
(3) Ha a díjazott letét a szerződésből megállapítható idő eltelte előtt szűnik meg, a letevő a díj arányos
részét köteles megfizetni. Ha a letétet a letéteményes szüntette meg, a letevő a díjból levonhatja azt a kárt,
amely őt a dolog idő előtti visszaadásából érte.
(4) A letétbe helyezett dolgot az őrzés helyén kell visszaadni. Ha a letevő a dolog visszavételét
megtagadja, a felelős őrzés szabályait kell alkalmazni.
A letét különös nemei
467. § (1) A szálloda felelős azért a kárért, amelyet a megszálló vendég dolgainak elveszése,
elpusztulása vagy megsérülése folytán szenved, kivéve, ha bizonyítja, hogy a kárt a szálloda
alkalmazottainak és vendégeinek körén kívül álló elháríthatatlan ok vagy a vendég maga okozta.
(2) A felelősség azokban a dolgokban bekövetkez ett károkért áll fenn, amelyeket a vendég a szállodában
kijelölt, illetőleg általában erre rendelt helyen vagy a szobájában helyezett el, vagy amelyeket a szálloda
olyan alkalmazottjának adott át, akit dolgai átvételére jogosultnak tarthatott.
(3) Értéktárgyakért, értékpapírokért és készpénzért a szálloda csak akkor felelős, éspedig a felelősség
mértékének korlátozása nélkül, ha
a) a dolgot megőrzésre kifejezetten átvette;
b) a megőrzésre átvételt kifejezetten megtagadta;
c) a kár olyan okból következett be , amelyért az általános szabályok szerint felelősséggel tartozik. Ebben
az esetben a bizonyítás a vendéget terheli.
468. § (1) A szálloda felelősségét érvényesen nem korlátozhatja és nem zárhatja ki.
(2) Jogszabály a kártérítés mértékét korlátozhatja. Nem terjedhet ki a korlátozás arra az esetre, ha a
vendég bizonyítja, hogy a szálloda nem úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható,
valamint az értéktárgyakért, értékpapírokért és készpénzért való felelősségre.
469. § A vendég a kárt halad éktalanul köteles bejelenteni. Ennek elmulasztása esetén a szálloda a kárért
az általános szabályok szerint tartozik felelősséggel, de a bizonyítás sikertelenségének következménye a
vendégre hárul.
470. § A szállodát az elszállásolásból folyó követelései b iztosítására zálogjog illeti meg a vendégnek
azokon a dolgain, amelyeket a szállodába magával vitt. Erre a zálogjogra a bérbeadó zálogjogának
szabályait kell megfelelően alkalmazni.
471. § (1) A fürdők, kávéházak, éttermek, színházak és hasonló vállalatok, továbbá a ruhatárat üzemben
tartók felelősségére a szálloda felelősségének szabályait a következő eltérésekkel kell alkalmazni:
a) a vállalat felelőssége csak az olyan dolgokra terjed ki, amelyeket a látogatók a vállalat helyiségeibe
rendszerint magukkal szoktak vinni;
b) ha megfelelő hely áll a látogatók rendelkezésére dolgaik megőrzése céljából, a vállalat csak az itt
elhelyezett dolgokban esett kárért tartozik felelősséggel.

(2) A felelősség e korlátozásai figyelmen kívül maradnak, ha a látogató bizonyítja, hogy a vállalat nem
úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.
472. § Ha a letét tárgya pénz vagy más helyettesíthető dolog, és a megállapodás szerint a letéteményes
később ugyanolyan dolgot ugyanolyan mennyiségben köteles visszasz olgáltatni, a kölcsön szabályait kell
alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a visszaadás helyére és idejére a letét szabályai irányadók, és hogy a
letevő követelésébe csak a letéttel kapcsolatos ellenkövetelést lehet beszámítani.
473. § (1) A bankletétre, az értékpapírletétre, a bírói letétre és a közgyűjteményi letétre a jelen fejezet
rendelkezéseit kell alkalmazni, feltéve, hogy jogszabály eltérően nem rendelkezik.
(2) Jogszabály a letevők javára a jelen fejezettől eltérő szabályokat állapíthat meg, ha a l etéti szerződés
dolgok raktározására irányul.
XL. fejezet
A megbízás. A megbízás nélküli ügyvitel
1. A megbízás
474. § (1) Megbízási szerződés alapján a megbízott köteles a rábízott ügyet ellátni.
(2) A megbízást a megbízó utasításai szerint és érdekének m egfelelően kell teljesíteni.
(3) Ha a megbízás teljesítéséhez szerződéskötésre van szükség, a megbízáshoz olyan alakszerűségek
szükségesek, amilyeneket jogszabály a megbízás alapján kötendő szerződésre előír.
A felek jogai és kötelezettségei
475. § (1) A m egbízott személyesen köteles eljárni; igénybe veheti azonban más személy
közreműködését is, ha ehhez a megbízó hozzájárult, vagy ha ez a megbízás jellegével együtt jár. A
megbízott az igénybe vett személyért úgy felel, mintha a rábízott ügyet maga látta vo lna el.
(2) A megbízott igénybe veheti más személy közreműködését akkor is, ha ez a megbízónak károsodástól
való megóvása érdekében szükséges. Ebben az esetben az igénybe vett személyért nem felelős, ha
bizonyítja, hogy e személy kiválasztása, utasításokkal való ellátása és ellenőrzése terén úgy járt el, ahogy
az az adott helyzetben általában elvárható.
(3) Ha a megbízottnak más személy igénybevételére nem volt joga, felelős azokért a károkért is, amelyek
e személy igénybevétele nélkül nem következtek volna be.
(4) Ha a megbízott által igénybe vett személyt a megbízó jelölte ki, a megbízott e személyért nem
felelős, ha bizonyítja, hogy az igénybe vett személy utasításokkal való ellátása és ellenőrzése terén úgy járt
el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.
476. § Ha a megbízó célszerűtlen vagy szakszerűtlen utasítást ad, a megbízott köteles őt erre
figyelmeztetni; ha a megbízó utasításához e figyelmeztetés ellenére is ragaszkodik, az utasításból eredő
károk őt terhelik.
477. § (1) A megbízott köt eles a megbízót tevékenységéről és az ügy állásáról kívánságára, szükség
esetén enélkül is tájékoztatni, különösen ha más személy igénybevétele vált szükségessé, vagy ha a
felmerült új körülmények az utasítások módosítását teszik indokolttá.
(2) A megbízot t a megbízó utasításától csak akkor térhet el, ha ezt a megbízó érdeke feltétlenül
megköveteli, és a megbízó előzetes értesítésére már nincs mód. Ilyen esetben a megbízót haladéktalanul
értesíteni kell.
(3) A megbízott köteles a megbízót a megbízás teljesí téséről haladéktalanul értesíteni.
478. § (1) A megbízó díj fizetésére köteles, kivéve ha az ügy természetéből, illetőleg a felek közötti
viszonyból arra lehet következtetni, hogy a megbízott az ügy ellátását ingyenesen vállalta.
(2) A megbízott díját akko r is követelheti, ha eljárása nem vezetett eredményre. A megbízó a díjat
csökkentheti, illetőleg kifizetését megtagadhatja, ha bizonyítja, hogy az eredmény részben vagy egészben
olyan okból maradt el, amelyért a megbízott felelős.
(3) Ha a szerződés a megb ízás teljesítése előtt szűnt meg, a megbízott a díjnak tevékenységével arányos
részét követelheti.
(4) A díj a szerződés megszűnésekor esedékes.

479. § (1) Az ügy ellátásával felmerült költségek a megbízót terhelik. A megbízott a költségek
előlegezésére ne m köteles.
(2) A szerződés megszűnésekor a megbízott köteles elszámolni és ennek keretében a megbízónak
mindazt kiadni, amihez a megbízás teljesítése céljából vagy eljárása eredményeképpen jutott, kivéve amit
abból a megbízás folytán jogosan felhasznált.
( 3) A szerződés megszűnésekor a megbízó köteles a megbízottat a megbízás alapján harmadik
személyekkel szemben vállalt kötelezettségei alól mentesíteni, valamint szükséges és hasznos költségeit
megtéríteni.
480. § A megbízottat költségei és díjkövetelése biztosítására zálogjog illeti meg a megbízónak azokon a
vagyontárgyain, amelyek a megbízás következtében kerültek birtokába.
A megbízás megszűnése
481. § A szerződés a megbízás teljesítése nélkül is megszűnik, ha
a) valamelyik fél a szerződést felmondja;
b) bármelyik fél meghal, illetőleg ha jogi személy megszűnik, kivéve ha a megszűnő jogi személynek
jogutódja van;
c) a megbízó cselekvőképtelenné vagy korlátozottan cselekvőképessé válik, vagy pedig a megbízott
cselekvőképességét elveszti;
d) a megbízás tárgy talanná válik.
482. § (1) Ha a megbízás a megbízó személyében rejlő okból szűnik meg, a megszűnés abban az
időpontban következik be, amikor a megbízott a megszűnés okáról hitelt érdemlően tudomást szerez.
(2) A megbízott a felmondás, a megbízó halála vagy cselekvőképességének megszűnése esetén a
szerződés megszűnése után is köteles a megbízó érdekének védelmében a halaszthatatlan intézkedéseket
mindaddig megtenni, amíg a megbízó vagy jogutódja az ügy intézéséről gondoskodni nem képes.
483. § (1) A megbízó a szerződést bármikor azonnali hatállyal felmondhatja, köteles azonban helytállni a
megbízott által már elvállalt kötelezettségekért.
(2) A szerződést a megbízott is bármikor felmondhatja; a felmondási időnek azonban elegendőnek kell
lennie ahhoz, hogy a me gbízó az ügy intézéséről gondoskodhassék. A megbízó súlyos szerződésszegése
esetén a felmondás azonnali hatályú is lehet.
(3) Ha a megbízás felmondása alapos ok nélkül történt, az okozott kárt meg kell téríteni, kivéve ha a
megbízás ingyenes volt, és a fel mondási idő elegendő volt ahhoz, hogy a megbízó az ügy intézéséről
gondoskodhassék.
(4) A felmondás jogának korlátozása vagy kizárása semmis; folyamatos megbízási jogviszonynál
azonban a felek a felmondás jogának korlátozásában megállapodhatnak.
2. A megbízás nélküli ügyvitel
484. § Aki valamely ügyben más helyett eljár anélkül, hogy arra megbízás alapján vagy egyébként
jogosult volna, az ügyet úgy köteles ellátni, amint azt annak érdeke és feltehető akarata megkívánja, akinek
javára beavatkozott.
485. § (1) A más ügyébe jogosultság nélkül való beavatkozást akkor kell helyénvalónak tekinteni, ha
megfelel a másik érdekének és feltehető akaratának, különösen ha a beavatkozás őt károsodástól óvja meg.
(2) Életveszély elhárítása végett az életveszélybe került személy, széles körben fenyegető veszély
megelőzése vagy elhárítása érdekében a tulajdonos vagy más rendelkezésre jogosult személy, tartási
kötelezettség teljesítése végett a tartásra köteles személy akarata ellenére is helye van beavatkozásnak.
486. § (1) A megbízás nélküli ügyvivő köteles azt, akinek érdekében beavatkozott, erről haladéktalanul
értesíteni; egyebekben őt a megbízott kötelezettségei terhelik.
(2) Ha a megbízás nélküli ügyvivő beavatkozása helyénvaló volt, őt a megbízott jogai illetik, függetlenül
attól, hogy beavatkozása sikerrel járt -e.
(3) Ha a beavatkozás nem volt helyénvaló, a megbízás nélküli ügyvivő díjazást nem követelhet,
költségeinek megtérítését csak a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint követelheti, és felelős
mindazért a k árért, amely beavatkozása nélkül nem következhetett volna be.

487. § Ha valaki tudva, hogy nincs hozzá joga, idegen ügyet sajátjaként lát el, vele szemben a megbízás
nélküli ügyvitelből eredő jogokat lehet érvényesíteni. Ha e jogokat érvényesítik, az eljár ó személy a jogalap
nélküli gazdagodás szabályai szerint költségeit beszámíthatja.
XLI. fejezet
A fuvarozás
488. § (1) Fuvarozási szerződés alapján a fuvarozó díjazás ellenében köteles a küldeményt rendeltetési
helyére továbbítani és a címzettnek kiszolgál tatni.
(2) A szerződés a fuvarozás elvállalásával jön létre. Jogszabály kimondhatja, hogy a küldemény átvétele
jelenti a fuvarozás elvállalását.
A fuvarlevél
489. § (1) Ha a szerződő felek a fuvarozásról fuvarlevelet állítanak ki, a fuvarlevél bizonyítja a
fuvarozási szerződés létrejöttét, illetőleg a küldemény átvételét. Az átvétel napja – míg mást nem
bizonyítanak – az a nap, amelyen a fuvarlevelet a fuvarozó aláírta (lebélyegezte).
(2) Jogszabály a fuvarlevél kiállítását – meghatározott alakban és tartal ommal – kötelezővé teheti.
(3) A feladó kívánságára a fuvarozó köteles a fuvarlevél általa aláírt (lebélyegzett) másodpéldányát a
feladónak átadni vagy a küldemény átvételéről elismervényt adni.
A felek jogai és kötelezettségei
490. § (1) A feladó köteles a küldeményt úgy csomagolni, hogy a csomagolás azt megóvja, és a
küldemény mások személyét vagy vagyonát ne veszélyeztesse.
(2) Ha felismerhető, hogy a csomagolás ezeknek a követelményeknek nem felel meg, a fuvarozó a
küldemény továbbítását csak a feladó í rásbeli kívánságára és csak akkor vállalhatja, ha az mások személyét
vagy vagyonát nem veszélyezteti.
491. § (1) A feladó köteles a fuvarozónak a küldemény továbbításához vagy útközben szükséges
hatósági kezeléséhez a megfelelő okmányokat átadni. Míg ez meg nem történt, a fuvarozó a küldemény
átvételét megtagadhatja.
(2) A fuvarozó köteles az átadott okmányokat megfelelően felhasználni.
492. § (1) A fuvarozó köteles a fuvareszközt a megfelelő időben és helyen, fuvarozásra alkalmas
állapotban kiállítani, és – ha jogszabály másképpen nem rendelkezik – a fuvarozást haladéktalanul
megkezdeni.
(2) A küldemény berakása a feladót, kirakása a címzettet terheli, ha jogszabály másképpen nem
rendelkezik.
(3) Ha a fuvarozó a küldemény átvétele előtt a megfelelő fuvareszköz kiállításával késlekedik, a feladó
elállhat és
a) kártérítésként a berakás eredménytelen megkísérléséből eredő költségeket, valamint a más
fuvarozónak kifizetett fuvardíjtöbbletet követelheti;
b) a küldemény elveszése vagy megsemmisülése, illetőleg kés edelemből származó értékcsökkenése
(megrongálódás, áru megromlása) esetében pedig követelheti a küldeménynek az értékét, illetőleg az
értékcsökkenést. Ezt a jogát azonban csak akkor érvényesítheti, ha a fuvarozóval közölte a küldemény
tárgyát, vagy arról a fuvarozó enélkül is tudott, vagy tudnia kellett.
(4) Ha a feladó késlekedik a berakással, a fuvarozó kárának megtérítését követelheti, és el is állhat a
szerződéstől.
493. § (1) A fuvarozónak a küldemény továbbításában a gazdaságosság és a küldemény biztonságának
figyelembevételével kell eljárnia.
(2) A fuvarozó köteles a feladó utasításait követni. Jogszabály azonban a feladó utasítási jogát
korlátozhatja.
(3) Ha a fuvarozó olyan utasítást kap, amely veszélyezteti a fuvarozás gazdaságos, gyors és biztonságos
teljesítését, köteles erre a feladó figyelmét haladéktalanul felhívni.

(4) Ha a feladó az utasítást írásban megismétli, a fuvarozó köteles azt a feladó veszélyére és költségére
végrehajtani; meg kell azonban tagadnia az utasítás teljesítését, ha annak végrehajtásával veszélyeztetné
mások személyét, vagy megkárosítaná mások vagyonát.
494. § (1) Ha a fuvarozás akadályba ütközik, a fuvarozó köteles a feladótól haladéktalanul utasítást
kérni; a fuvarozó e kötelezettségét jogszabály korlátozhatja és ki is zárhatja.
(2) A feladó a fuvardíjnak az akadály felmerültéig járó arányos részét és a fuvarozó költségeit köteles
megfizetni, amennyiben azok meg nem fizetésével gazdagodnék, továbbá akkor is, ha a fuvarozó
bizonyítja, hogy az akadályt a fuvarozás körén kívü l felmerült ok idézte elő.
495. § (1) A fuvarozó köteles a feladót a fuvarozás lebonyolításával kapcsolatos minden lényeges
körülményről haladéktalanul értesíteni. Az ennek elmulasztásából eredő károkért felelős.
(2) Az értesítési kötelezettség különösen a kkor áll fenn, ha a küldeményt kár érte, ha a fuvarozási
határidő lényeges túllépése várható, ha a küldemény épsége veszélyben van, vagy ha a küldemény
kiszolgáltatása nem lehetséges.
(3) Az értesítési kötelezettséget jogszabály korlátozhatja.
496. § (1) A feladó a fuvarozás megkezdése előtt a szerződéstől elállhat, köteles azonban a fuvarozó
kárát megtéríteni.
(2) A feladót a küldemény kiszolgáltatásáig, illetőleg amíg a címzett a küldeménnyel nem rendelkezett,
megilleti az a jog, hogy a küldeménnyel rendelkezzék. Ebben a jogkörében a küldeményt útközben
feltartóztathatja, visszairányíttathatja, más címzettet vagy rendeltetési helyet jelölhet ki.
(3) A feladót terheli az utólagos rendelkezésével felmerült díjtöbblet és költség.
497. § (1) A fuvarozó a külde mény megérkezéséről a címzettet haladéktalanul köteles értesíteni. Az
értesítés vétele után a küldemény a címzett rendelkezésére áll.
(2) A küldemény megérkezéséről szóló értesítés vétele előtt a címzett a küldemény biztonsága és az
átvétel előkészítése ér dekében utasításokat adhat a fuvarozónak. Az utasítások a fuvarozót csak akkor
kötelezik, ha nem ellentétesek a feladó rendelkezéseivel. Az utasításokból eredő költség a címzettet terheli.
Jogszabály a címzett utasításadási jogát korlátozhatja.
(3) Ha a kü ldeményt nem lehet kézbesíteni, vagy a címzett az átvételkor esedékes követeléseket nem
egyenlíti ki, a fuvarozó köteles a feladót haladéktalanul értesíteni és a küldeményt a felelős őrzés szabályai
szerint megőrizni.
(4) A küldemény megérkezéséről szóló értesítés vétele után a fuvarozó elleni igényeket a feladón kívül a
címzett is érvényesítheti. Bármelyik fél részéről történt érvényesítés a másik félnek ezt a jogát megszünteti.
498. § (1) A fuvarozó a küldemény továbbítását más fuvarozóra is bízhatja.
(2) A fuvarozásban résztvevő fuvarozók egyetemlegesen felelősek, ha azonban a további fuvarozókat a
feladó jelölte ki, minden fuvarozó önállóan felel.
(3) Több fuvarozó közreműködése esetében mindegyik fuvarozó követelheti az őt illető díj és költségek
kiegye nlítését. Az első fuvarozó azonban érvényesítheti a feladóval szemben az őt követő, az utolsó
fuvarozó pedig a címzettel szemben az őt megelőző fuvarozók díj – és költségkövetelését.
499. § (1) A fuvarozó a fuvarozási díj, továbbá a fuvarozásra szükségesen és hasznosan fordított
költségek megtérítését követelheti.
(2) A fuvarozót a fuvardíj és költségek erejéig zálogjog illeti meg azokon a dolgokon, amelyek a
fuvarozással kapcsolatosan birtokába kerültek.
(3) A zálogjogot a fuvarozó a többi fuvarozó előtte i smert követeléseinek biztosítására is köteles
érvényesíteni; ha ezt elmulasztja, az előző fuvarozókkal szemben kezesként felel.
(4) A fuvarozó zálogjoggal biztosított követelését a zálogtárgyból más zálogjogosultakat megelőzően,
bírósági eljárás nélkül, a kereskedelmi forgalomban való értékesítéssel elégítheti ki.
A fuvarozó és a feladó felelőssége
500. § (1) A késedelmes fuvarozó a késedelem tartamához mért, legfeljebb azonban a fuvardíjnak
megfelelő összegű kötbért köteles megfizetni. A károsult a kötbért meghaladó kárának megtérítését akkor
követelheti, ha a fuvarozó a határidőben való teljesítéséhez fűződő érdek ismeretében írásban vállalta a
határidő megtartását, és nem bizonyítja, hogy a késedelmet tevékenységi körén kívül eső elháríthatatlan ok
idézte elő.
(2) A felelősség e korlátozását nem lehet alkalmazni arra, aki alkalomszerűen vállalkozik fuvarozásra.

501. § A fuvarozó felelős azért a kárért, amely a küldemény átvételétől a kiszolgáltatásig terjedő idő alatt
a küldemény teljes vagy részleges elve széséből, megsemmisüléséből vagy megsérüléséből keletkezett,
kivéve ha a kár
a) a fuvarozó tevékenységi körén kívül eső elháríthatatlan ok,
b) a küldemény belső tulajdonsága,
c) a csomagolás kívülről észre nem vehető hiányossága,
d) a feladó által végzett berakás, illetőleg a címzett által végzett kirakás, vagy
e) annak következtében állott elő, hogy a feladó, a címzett vagy az általuk rendelt kísérő nem úgy járt el,
ahogy az az adott helyzetben általában elvárható, ideértve azt az esetet is, ha a feladó a szükséges
okmányokat nem adta át, vagy nem jól töltötte ki, továbbá ha a fuvarozót nem tájékoztatta a küldemény
kívülről fel nem ismerhető rendkívüli értékéről.
502. § (1) A fuvarozót terheli annak bizonyítása, hogy a kárt a tevékenységi körén kívül eső
el háríthatatlan ok okozta, a feladót, illetőleg a címzettet terheli annak bizonyítása, hogy a kár nem a
küldemény belső tulajdonságára vezethető vissza.
(2) A csomagolás hiányosságát a fuvarozó, azt, hogy a kár nem ennek következtében állott elő, a feladó,
i lletőleg a címzett köteles bizonyítani.
(3) Ha a berakást a feladó, illetőleg a kirakást a címzett végezte, őt terheli annak bizonyítása, hogy a kár
nem a berakás, illetőleg a kirakás következtében állott elő.
(4) A feladót, illetőleg a címzettet terheli a nnak bizonyítása, hogy ő, illetőleg az általa rendelt kísérő úgy
járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.
503. § (1) A küldemény teljes vagy részleges elveszése, illetőleg megsemmisülése esetében a fuvarozó
fuvardíjra, illetőleg a fuvardíj arányos részére nem tarthat igényt, köteles továbbá megtéríteni az elveszett
dolog értékét.
(2) A küldemény megrongálódása esetében a fuvarozó választása szerint vagy az értékcsökkenés
megtérítésére, vagy pedig a rongálódás kiküszöbölésére köteles.
(3) H a a kárt a fuvarozó szándékosan okozta, az ebből eredő minden kárért felelős.
504. § (1) Ha az átvételkor felismerhető, hogy a küldemény hiányos vagy sérült, a fuvarozóval szemben
az igényt haladéktalanul érvényesíteni kell. Ennek elmulasztása jogvesztéssel jár.
(2) Az átvétel után csak három napon belül és csak akkor lehet a fuvarozóval szemben igényt támasztani,
ha a hiányt vagy sérülést az átvételkor nem lehetett felismerni.
(3) A fuvarozási szerződés alapján támasztható igények egy év alatt elévülnek. A z elévülés kezdő
időpontja a küldemény kiszolgáltatásának időpontja, illetőleg az az időpont, amikor a küldeményt ki kellett
volna szolgáltatni.
(4) Ha a fuvarozási szerződésből eredő igény érvényesítése előzetes eljárás lefolytatásától függ, az
eljárást m egindító felszólítás az elévülést nem szakítja meg, de az eljárás időtartama az elévülési időbe nem
számítható be.
505. § (1) Ha a feladó írásban utasította a fuvarozót arra, hogy a küldeményt a csomagolás hiányossága
ellenére vegye át, a csomagolás hiányo ssága következtében a fuvarozóra vagy más személyre háruló kárt
köteles megtéríteni, és viseli a küldeményben keletkezett kárt is. Ha pedig a fuvarozó a csomagolás kívülről
észrevehető hiányossága ellenére anélkül vette át a küldeményt, hogy erre a feladó írásban utasította volna,
a csomagolás hiányossága következtében a fuvarozóra vagy más személyre háruló kárt, valamint a
küldeményben keletkezett kárt fele részben a fuvarozó, fele részben a feladó viseli.
(2) Harmadik személyekkel szemben a fuvarozó kötel es helytállni, a feladótól azonban a felelősség
általános szabályai szerint megtérítést követelhet.
Egyéb rendelkezések
506. § (1) Ha a küldeményt az országhatáron túl kell továbbítani, e fejezet rendelkezéseit csak annyiban
lehet alkalmazni, amennyiben ne mzetközi szerződés vagy egyezmény, illetőleg szabály másképpen nem
rendelkezik.
(2) Hajózási, illetőleg légifuvarozási vállalat fuvarozási szerződéseire e fejezet annyiban irányadó,
amennyiben jogszabály vagy nemzetközi szerződés, egyezmény, illetőleg szab ály eltérően nem
rendelkezik.
(3) Személyek szállításának elvállalására – ha jogszabály kivételt nem tesz – a vállalkozás szabályait kell
megfelelően alkalmazni.

XLII. fejezet
A bizomány
507. § Bizományi szerződés alapján a bizományos díjazás ellenében köt eles a megbízó javára a saját
nevében adásvételi szerződést kötni.
508. § (1) Ha a bizományos a megbízóra kedvezőbb feltételek mellett köti meg az adásvételi szerződést,
mint amilyeneket a bizományi szerződésben megállapítottak, az ebből eredő előny a megb ízót illeti meg.
(2) Ha a bizományos a bizományi szerződésben megállapított áron alul ad el, köteles a megbízónak az
árkülönbözetet megtéríteni, kivéve ha bizonyítja, hogy az adásvételi szerződést a megállapított áron
megkötni nem lehetett, az eladással a megbízót kártól óvta meg, és a megbízót idejében értesíteni nem
tudta.
(3) Ha a bizományos a bizományi szerződésben kikötött feltételektől lényegesen eltér, a megbízó az
adásvételi szerződést visszautasíthatja, kivéve ha a bizományos a megállapított árnál drágábban vásárolt, de
az értékkülönbözetet megtéríti.
509. § (1) A bizományi szerződés alapján kötött adásvételi szerződés a bizományossal szerződő féllel
szemben a bizományost jogosítja és kötelezi.
(2) A bizományos a megbízónak felelősséggel tartozik mi ndazoknak a kötelezettségeknek a
teljesítéséért, amelyek a vele szerződő felet a szerződés folytán terhelik.
(3) A bizományos hitelezői nem támaszthatnak igényt
a) a bizományossal szerződő féllel szemben fennálló és a megbízót illető követelésekre;
b) véte li bizomány esetén a bizományos által megvett dolgokra;
c) a bizományoshoz befolyt és elkülönítve tartott vagy kezelt olyan pénzösszegekre, amelyekről
megállapítható, hogy a megbízót illetik.
510. § (1) A bizományos az adásvételi szerződést a megbízóval ma ga is megkötheti.
(2) A bizományos díjigényét nem érinti, ha a szerződést a megbízóval maga köti meg.
511. § (1) A bizományosnak díj csak annyiban jár, amennyiben az adásvételi szerződést teljesítették.
(2) A díj magában foglalja a bizomány ellátásával ren dszerint együttjáró költségeket, kivéve az áru
fuvarozásával felmerült kiadásokat.
(3) A bizományos a díjban benne nem foglalt szükséges és hasznos költségei megtérítését követelheti; a
díjban egyébként benne foglalt igazolt költségeit csak akkor követelhe ti, ha az adásvételi szerződés a
megbízó érdekkörében felmerült okból nem ment teljesedésbe.
512. § (1) Az adásvételi szerződés megkötése előtt a megbízó a szerződést azonnali hatályú
felmondással, a bizományos pedig tizenöt napos felmondással megszüntetheti.
(2) A felmondási jog korlátozása vagy kizárása semmis.
513. § (1) Bizományi szerződés az a szerződés is, amelynek alapján a bizományos nem adásvételi,
hanem más szerződés kötésére vállalt kötelezettséget.
(2) A bizományra – e fejezet eltérő rendelkezés ei hiányában – a megbízás szabályait kell alkalmazni.
XLIII. fejezet
A szállítmányozás
514. § (1) Szállítmányozási szerződés alapján a szállítmányozó köteles valamely küldemény
továbbításához szükséges fuvarozási és egyéb szerződéseket a saját nevében és m egbízója számlájára
megkötni, valamint a küldemény továbbításával kapcsolatos egyéb teendőket elvégezni, a megbízó pedig
köteles az ezért járó díjat megfizetni.
(2) A szerződés a megbízás elfogadásával jön létre.
A felek jogai és kötelezettségei
515. § (1) A szállítmányozónak a fuvarozó vagy más szállítmányozó megválasztásában, az útirány
megállapításában és egyéb kötelezettségei teljesítésében a gazdaságosság és a küldemény biztonságának
figyelembevételével kell eljárnia.

(2) A szállítmányozó köteles a megbízó utasításait követni. Ha olyan utasítást kap, amely veszélyezteti a
küldemény gazdaságos és biztonságos továbbítását, köteles erre megbízójának figyelmét haladéktalanul
felhívni. Ha a megbízó az utasítást írásban megismétli, az ő költségére és veszélyére köteles a
szállítmányozó azt végrehajtani.
(3) A szállítmányozó a küldeményt csak a megbízó utasítására köteles biztosítani.
516. § (1) A szállítmányozó a fuvarozást maga is elláthatja, és más szállítmányozó közreműködését is
igénybe veheti; a további s zállítmányozók azonban a megbízóval nem kerülnek jogviszonyba.
(2) A szállítmányozó az általa választott más szállítmányozó tevékenységéért közvetlenül felel; ha
azonban a más szállítmányozó igénybevételére a megbízó adott utasítást, a szállítmányozók közv etlenül
felelnek a megbízónak.
517. § (1) A megbízó igényeit a fuvarozóval szemben a szállítmányozó köteles érvényesíteni; felelős
minden kárért, amely e kötelezettségének megszegése folytán a megbízót éri.
(2) Ez a szabály nem érinti a megbízónak azt a jo gát, hogy igényét maga érvényesítse.
518. § (1) A szállítmányozó a szállítmányozási díj, továbbá a szállítmányozásra szükségesen és
hasznosan fordított költségek megtérítését követelheti.
(2) A szállítmányozót illeti az az utólagos fuvardíjkedvezmény vagy üzletszerzési jutalék, amelyet a
fuvarozó a szállítmányozó közreműködésével továbbított küldemények után neki juttat.
519. § (1) A szállítmányozót díjai és költségei erejéig a megbízóval szemben zálogjog illeti meg azokon
a dolgokon, amelyek a megbízással kapcsolatosan birtokába kerültek, illetőleg amelyek felett a birtokában
levő okmányok révén rendelkezik.
(2) A szállítmányozó a zálogjogot az előző szállítmányozók előtte ismert követeléseinek biztosítására is
köteles érvényesíteni; ha ezt elmulasztja, az előző szállítmányozóknak közvetlenül felelős.
(3) A szállítmányozó zálogjoggal biztosított követelését a zálogtárgyból a fuvarozó után, de más
jogosultakat megelőzően, bírósági eljárás nélkül, a kereskedelmi forgalomban való értékesítéssel elégítheti
ki.
A szállítmányozó felelőssége
520. § (1) A szállítmányozó szállítmányozási tevékenysége körében a küldeményben bekövetkezett
kárért fuvarozó módjára, más károkért az általános szabályok szerint felel.
(2) A fuvarozás körében bekövetkezett kárért a szállítmán yozó csak akkor felel, éspedig fuvarozó
módjára, ha a) maga fuvarozta a küldeményt, vagy
b) a küldeményt mások küldeményeivel együtt, ugyanazzal a szállítóeszközzel, el nem különítve
(gyűjtőforgalomban) továbbíttatta, és a kár ennek során keletkezett.
(3) A szállítmányozási szerződés alapján támasztható igények egy év alatt elévülnek. Az elévülés kezdő
időpontja az az időpont, amikor a küldeményt a fuvarozónak át kellett adni, ha pedig átadták, az az időpont,
amikor a fuvarozó felelősségének elévülése megkezdődött.
Egyéb rendelkezések
521. § (1) A szállítmányozás szabályait kell alkalmazni akkor is, ha a szállítmányozó megbízója nevében
köti meg a küldemény továbbításához szükséges szerződést, továbbá ha a szállítmányozó küldemény
átvételére kap megbízást; ez esetben felel azért is, hogy a címzett érdekei sérelmet ne szenvedjenek.
(2) Ha a szállítmányozó megbízója nevében kötötte meg a küldemény továbbításához szükséges
szerződést, a megbízó igényeit a fuvarozóval szemben csak akkor érvényesítheti, ha erre a megbízó
kifejezetten feljogosította.
(3) Amennyiben e fejezetből más nem következik, a szállítmányozó szerződéseire és más
jogcselekményeire a bizomány, a küldemény kezelésére, megóvására és továbbítására pedig a fuvarozás
szabályait kell megfelelően alkal mazni.
XLIV. fejezet
A bank – és hitelviszonyok

1. A hitel- és a kölcsönszerződés
522. § (1) Bankhitelszerződéssel a pénzintézet arra vállal kötelezettséget, hogy jutalék ellenében
meghatározott hitelkeretet tart a másik szerződő fél rendelkezésére, és a keret terhére – a szerződésben
meghatározott feltételek megléte esetén – kölcsönszerződést köt, vagy egyéb hitelműveletet végez.
(2) A bankhitelszerződés érvényességéhez a szerződés írásba foglalása szükséges.
523. § (1) Kölcsönszerződés alapján a pénzintézet vagy más hitelező köteles meghatározott pénzösszeget
az adós rendelkezésére bocsátani, az adós pedig köteles a kölcsön összegét a szerződés szerint visszafizetni.
(2) Ha a hitelező pénzintézet, – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – az adós kamat f izetésére
köteles (bankkölcsön).
524. § (1) A kölcsönösszeg átadását a hitelező megtagadhatja, ha bizonyítja, hogy a szerződés megkötése
után akár az ő, akár az adós körülményeiben olyan lényeges változás állott be, amely miatt a szerződés
teljesítése több é el nem várható, továbbá a szerződés megkötése után olyan körülmények következtek be,
amelyek miatt azonnali hatályú felmondásnak (525. §) van helye.
(2) Az adós a kölcsönösszeg átvételére nem köteles, ebben az esetben azonban a hitelezőnek a szerződés
me gkötéséből eredő kárát meg kell térítenie. Ha a hitelező pénzintézet, kártérítés nem illeti meg, arra az
időre azonban, amely alatt a kölcsönösszeget – akár hitelszerződés alapján, akár anélkül – az adós
rendelkezésére tartja, az adós jutalék fizetésére kö teles.
525. § (1) A hitelező azonnali hatállyal felmondhatja a kölcsönt, ha
a) a kölcsönnek a szerződésben meghatározott célra fordítása lehetetlen;
b) az adós a kölcsönösszeget a szerződésben meghatározott céljától eltérően használja;
c) a kölcsönre nyújt ott biztosíték értéke jelentősen csökkent, és azt az adós a hitelező felszólítására nem
egészíti ki;
d) az adós vagyoni helyzetének romlása vagy a fedezet elvonására irányuló magatartása veszélyezteti a
kölcsön visszafizetésének lehetőségét;
e) az adós más súlyos szerződésszegést követett el.
(2) Ha a hitelező pénzintézet, az (1) bekezdésben meghatározott eseteken kívül azonnali hatállyal
felmondhatja a kölcsönt, ha
a) az adós hitelképtelenné válik,
b) az adós a pénzintézetet a kölcsön összegének megállapít ásánál valótlan tények közlésével, adatok
eltitkolásával vagy más módon megtévesztette, amennyiben ez a kölcsön összegének a megállapítását
befolyásolta;
c) az adós a kölcsön fedezetével, biztosítékával vagy céljának megvalósulásával kapcsolatos vizsgálato t –
figyelmeztetés ellenére – akadályozza, ideértve azt az esetet is, ha a szerződésben vállalt vagy
jogszabályban előírt adatszolgáltatási kötelezettségét megszegi.
526. § (1) A határozatlan időre kötött kölcsönszerződés tizenöt napi felmondással szünteth ető meg.
(2) A hitelezőnek a kölcsönösszegre vonatkozó visszakövetelési joga a szerződésben meghatározott
lejárat, illetve lejáratok szerint, felmondás esetén pedig a felmondási idő elteltével nyílik meg.
527. § (1) Ha az adós a kölcsönösszeget neki felróh ató módon a szerződésben meghatározott céltól
eltérően használja, a szerződés megszegéséből eredő jogkövetkezmények e felhasználás időpontjától
kezdődően állanak be.
(2) Ha az adós kamat fizetésére köteles, a kamatot negyedévenként utólag, illetőleg akkor kell
megfizetni, amikor a kölcsön visszafizetése esedékessé válik.
528. § (1) A kölcsönre, valamint a kamatra irányadó szabályokat megfelelően alkalmazni kell akkor is,
ha a hitelező nem pénzt, hanem más helyettesíthető dolgot ad kölcsön.
(2) Ha jogszabály kivételt nem tesz, a bankhitelre és a bankkölcsönre vonatkozó szabályokat kell
alkalmazni azokra a kölcsönökre is, amelyeket pénzintézet nem a saját nevében vagy nem a saját
pénzforrásából nyújt az adósnak.
(3) A bankhitel – és bankkölcsönszerződés részlet es szabályait külön jogszabály tartalmazza.
2. A bankszámla- és a betétszerződés
529. § (1) Bankszámlaszerződéssel a pénzintézet kötelezettséget vállal arra, hogy a vele szerződő fél
(számlatulajdonos) rendelkezésére álló pénzeszközöket kezeli és nyilvántartja, azok terhére a szabályszerű

kifizetési és átutalási megbízásokat teljesíti, a számlatulajdonost a számla javára és terhére írt összegekről,
valamint a számla egyenlegéről értesíti.
(2) A pénzintézet a számlára befolyó pénzeszközöket használhatja.
(3) A számlakövetelés kimerülése a bankszámlaszerződést nem szünteti meg.
530. § Betétszerződés alapján a pénzintézet köteles a szerződő fél által lekötött pénzeszközök után
kamatot fizetni és a betét összegét a szerződés szerint visszafizetni.
3. A folyószámla-szerződés
531. § (1) Folyószámla -szerződéssel a felek meghatározott jogviszonyból származó kölcsönös
pénzköveteléseiknek egységes számlán való elszámolására vállalnak kötelezettséget.
(2) A felek a folyószámlán levő egyes követeléseikkel nem rendelkezhe tnek; rendelkezési joguk a
folyószámla egyenlegére nézve áll fenn. Végrehajtás alá vonni csak a folyószámlának a végrehajtás
foganatosításakor fennálló egyenlegét lehet.
(3) A folyószámlára kerülő egyes követelések elévülése az egyenleg elévülésének kezdő időpontjával
veszi kezdetét.
532. § (1) Az egyenleget, illetőleg az annak alapjául szolgáló tartozásokat és követeléseket a felek a
közléstől számított tizenöt napon belül írásban kifogásolhatják.
(2) Ha a felek az egyenleget nem kifogásolták, illetőleg a kifogásolt tételekben megegyeztek, vagy a
kifogás tárgyában a bíróság határozatot hozott, az egyes követelések megszűnnek, és helyükbe a
folyószámla -egyenleg lép.
4. A takarékbetét- szerződés
533. § (1) Takarékbetét -szerződés alapján a pénzintézet köteles a betevőtől takarékbetétkönyv vagy más
okmány ellenében pénzt átvenni és annak összegét a szerződés szerint visszafizetni.
(2) Takarékbetétet névre szólóan lehet elhelyezni. Takarékbetét elhelyezhető a pénzintézetnél más
kedvezményezett részére is.
(3) A pé nzintézet a takarékbetét után a betételhelyezés idejére kamatot, illetőleg – nyereménybetét esetén
– a sorsolás eredményétől függően nyereményt fizet ki.
(4) A takarékbetét összegének visszafizetésére és a kamat, továbbá a nyeremény kifizetésére vonatkozó
követelés nem évül el.
534. §
535. § (1) A takarékbetét -szerződés részletes szabályait külön jogszabály tartalmazza.
(2) A magánszemélyek által bankszámlaszerződés keretében elhelyezett pénzeszközökre a takarékbetét –
szerződés szabályait kell megfelelően al kalmazni.
(3) A magánszemélyek – ideértve ezek jogi személyiséggel nem rendelkező társaságait is – külön
jogszabály alapján szerződéskötési kötelezettség alá tartozó bankszámlaszerződéseire az 533. § (4)
bekezdésében foglaltakat és a bankszámlaszerződés szabályait kell alkalmazni.
XLV. fejezet
A biztosítás
1. Közös szabályok
536. § (1) Biztosítási szerződés alapján a biztosító meghatározott jövőbeni esemény (biztosítási
esemény) bekövetkeztétől függően bizonyos összegnek megfizetésére vagy más szolgáltatás teljesítésére, a
biztosított, illetőleg a másik szerződő fél pedig díj fizetésére kötelezi magát.
(2) A biztosítási esemény lehet különösen:
a) a szerződésben megállapított károsító esemény;
b) halál bekövetkezése, meghatározott életkor elérése;
c) testi s érülést, rokkantságot, egészségkárosodást vagy halált okozó baleset.
537. § (1) A biztosítási szerződés a felek írásbeli megállapodásával jön létre.

(2) A szerződés akkor is létrejön, ha a biztosító az ajánlatra tizenöt napon belül nem nyilatkozik. Ilyen
e setben a szerződés az ajánlatnak a biztosító vagy képviselője részére történt átadása időpontjára
visszamenő hatállyal jön létre.
(3) Ha a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött szerződés eltér a biztosítási szabályzattól, a
biztosító tizenöt n apon belül írásban javasolhatja, hogy a szerződést a szabályzatnak megfelelően
módosítsák. Ezt a határidőt attól a naptól kell számítani, amelyen az ajánlat a biztosítónak
kötvénykiállításra jogosult szervéhez beérkezett. Ha a szerződő fél a javaslatot nem fogadja el, vagy arra
tizenöt napon belül nem válaszol, az elutasítástól, illetőleg a módosító javaslat kézhezvételétől számított
tizenöt napon belül a szerződést harminc napra írásban felmondhatja.
538. § (1) Az írásbeli megállapodást, illetőleg a biztos ító elfogadó nyilatkozatát biztosítási kötvény
(igazolójegy, biztosítási bélyeg) kiállítása pótolja. Ha a kötvény tartalma a fél ajánlatától eltér, és az eltérést
a fél tizenöt napon belül nem kifogásolja, a szerződés a kötvény tartalma szerint jön létre. Ezt a
rendelkezést lényeges eltérésekre csak akkor lehet alkalmazni, ha a biztosító az eltérésre a szerződő fél
figyelmét a kötvény kiszolgáltatásakor írásban felhívta; ha a felhívás elmarad, a szerződés az ajánlat
tartalmának megfelelően jön létre.
(2) A szerződő fél biztosítási kötvény kiadását akkor is követelheti, ha a szerződés más módon már
létrejött.
539. § (1) A biztosítás az azt követő napon lép hatályba, amikor a szerződő fél az első díjat a biztosító
számlájára vagy pénztárába befizeti, illetőleg amikor a díj megfizetésére vonatkozóan halasztásban
állapodtak meg, vagy a biztosító díj iránti igényét bírósági úton érvényesíti.
(2) Ha a szerződő fél a díjat a biztosító képviselőjének fizette, a díjat legkésőbb a fizetés napjától
számított negyedik na pon a biztosító számlájára, illetőleg pénztárába beérkezettnek kell tekinteni; a
szerződő fél azonban bizonyíthatja, hogy a díj korábban érkezett be.
540. § (1) A biztosított a szerződéskötéskor köteles a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges
minde n olyan körülményt a biztosítóval közölni, amelyeket ismert vagy ismernie kellett. A biztosító
írásban közölt kérdéseire adott, a valóságnak megfelelő válaszokkal a fél közlési kötelezettségének eleget
tesz. A kérdések megválaszolatlanul hagyása egymagában nem jelenti a közlési kötelezettség megsértését.
(2) A felek megállapodhatnak, hogy a biztosított és a szerződő fél a szerződésben meghatározott
lényeges körülmények változását megfelelő határidőn belül köteles legyen a biztosítónak írásban
bejelenteni.
( 3) A közlésre, illetőleg a változás bejelentésére irányuló kötelezettség megsértése esetében a biztosító
kötelezettsége nem áll be, kivéve ha bizonyítják, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a
biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében.
541. § (1) Ha a biztosító csak a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges
körülményekről, továbbá ha a szerződésben meghatározott lényeges körülmények változását közlik vele,
tizenöt napon belül írásban javaslatot tehet a szerződés módosítására, illetőleg – ha a kockázatot a
szabályzat értelmében nem vállalhatja – a szerződést harminc napra írásban felmondhatja.
(2) Ha a biztosított a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy a rra tizenöt napon belül nem válaszol, a
szerződés a módosító javaslat közlésétől számított harmincadik napon megszűnik. Erre a következményre a
biztosítottat a módosító javaslat megtételekor figyelmeztetni kell.
(3) Ha a biztosító e jogaival nem él, a szer ződés az eredeti tartalommal hatályban marad.
542. § (1) A biztosítás első díja a szerződés létrejöttekor, minden későbbi díj pedig annak az időszaknak
első napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik.
(2) Az egyszeri díjat a szerződés létrejöttekor kell meg fizetni.
(3) Ezektől a rendelkezésektől a felek megállapodással eltérhetnek.
543. § (1) A biztosítási díj esedékességétől számított harmincadik nap elteltével a szerződés megszűnik,
ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg, és a biztosított halasztást sem kapott, illetőleg a biztosító a
díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette.
(2) A biztosító a szerződés megszűnését és a bírósági út igénybevételének határidejét további harminc
nappal meghosszabbíthatja, ha az esedékességtől számított harminc nap eltelte előtt ennek a körülménynek
a közlésével a biztosítottat a fizetésre írásban felszólítja.
544. § (1) A biztosítási esemény bekövetkezését a szabályzatban megállapított idő alatt a biztosítónak be
kell jelenteni, a szükséges felvilágosításokat meg ke ll adni, és lehetővé kell tenni a bejelentés és a
felvilágosítások tartalmának ellenőrzését.
(2) A biztosító kötelezettsége nem áll be, amennyiben a biztosított az előző bekezdésben előírt
kötelezettségeket nem teljesíti, és emiatt lényeges körülmények kid eríthetetlenekké válnak.

545. § (1) Ha a biztosítás hatályának kezdete előtt a biztosítási esemény bekövetkezett, bekövetkezése
lehetetlenné vált, vagy a biztosítási érdek megszűnt, a szerződés, illetőleg annak megfelelő része nem válik
hatályossá.
(2) Ha a szerződés hatálya alatt a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált, vagy a biztosítási
érdek megszűnt, a szerződés, illetőleg annak megfelelő része a hónap utolsó napjával megszűnik.
546. § (1) Ha a biztosítási esemény bekövetkezik, a biztosító az egész évre járó díj megfizetését
követelheti, kivéve ha a felek rövidebb időszakban állapodtak meg.
(2) A szerződés megszűnésének egyéb eseteiben a biztosító annak a hónapnak az utolsó napjáig járó
díjak megfizetését követelheti, amelyben veszélyvisel ése véget ért.
547. § (1) Ha a biztosítási szerződést nem a biztosított, hanem az ő javára harmadik személy köti, a
biztosítási esemény bekövetkezéséig, illetőleg a biztosított belépéséig (550. §) a díjfizetési kötelezettség a
szerződő felet terheli, a jog nyilatkozatokat hozzá kell intézni, és ő köteles a megfelelő jognyilatkozatok
megtételére.
(2) A közlésre, illetőleg a változás bejelentésére irányuló kötelezettség egyaránt terheli a szerződő felet
és a biztosítottat; egyikük sem védekezhet olyan körülmén y vagy változás nem tudásával, amelyet
bármelyikük elmulasztott a biztosítóval közölni vagy neki bejelenteni, noha arról tudnia kellett, és a
közlésre, illetőleg bejelentésre köteles lett volna.
2. A vagyonbiztosítás
548. § Vagyonbiztosítási szerződést csak az köthet, aki a vagyontárgy megóvásában érdekelt, vagy aki a
szerződést érdekelt személy javára köti meg.
549. § (1) A biztosítási összeg nem haladhatja meg a biztosított vagyontárgy valóságos értékét. A
vagyontárgy valóságos értékét meghaladó részében a biztosítási összegre vonatkozó megállapodás semmis,
s a díjat megfelelően le kell szállítani.
(2) E rendelkezések ellenére is lehet biztosítási szerződést kötni valamely vagyontárgy várható értéke,
továbbá helyreállításának, illetőleg új állapotban való beszerzésének értéke erejéig.
550. § Ha a szerződést nem a biztosított kötötte, a biztosított a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal
bármikor a szerződő fél helyébe léphet. Ebben az esetben a folyó biztosítási időszakban esedékes díjakért a
szerző dő féllel egyetemlegesen felelős.
551. § (1) A határozatlan időre kötött szerződést a felek bármikor felmondhatják.
(2) A felek a szerződésben a felmondási jogot legfeljebb három évre kizárhatják.
(3) Ha a szerződés három évnél hosszabb időre szól, és a felek nem kötötték ki, hogy az a megállapított
időtartam eltelte előtt is felmondható, a negyedik évtől kezdve a szerződést bármelyik fél felmondhatja.
Felmondás esetében a biztosító a szabályzat szerint követelheti annak a díjengedménynek a megfizetését,
am elyet a szerződés hosszabb tartamára tekintettel a biztosítottnak nyújtott (tartamengedmény).
(4) A szerződést írásban, a biztosítási időszak végére kell felmondani. A felmondási idő harminc nap.
552. § (1) Ha az esedékes díjnak csak egy részét fizették me g, a szerződés – változatlan biztosítási
összeggel – a kifizetett díjjal arányos időtartamra marad fenn.
(2) Ha a szerződés a díj nem fizetése miatt megszűnik, a biztosító a szabályzat szerint követelheti a
tartamengedmény megfizetését.
553. § (1) Ha a biztosítási esemény bekövetkezik, a biztosító a szabályzatban megállapított időn belül
köteles szolgáltatását teljesíteni.
(2) Ha a biztosítási összeg a vagyontárgy értékénél kisebb, a biztosító ellenkező megállapodás hiányában
a kárt olyan arányban köteles m egtéríteni, ahogy a biztosítási összeg a vagyontárgy értékéhez aránylik.
554. § A biztosítási összeg a folyó biztosítási évre a fizetett kártérítési összeggel csökken, kivéve ha a
szerződő fél az évi díjat megfelelően kiegészíti. Ezt a rendelkezést a felel ősség- és a balesetbiztosítás
körében nem lehet alkalmazni.
555. § (1) A biztosított köteles a kárt tőle telhetően enyhíteni. A felek megállapodhatnak a biztosított
kármegelőzési és kárenyhítési teendőiben.
(2) A kárenyhítés költségei akkor is a biztosítót terhelik, ha a kárenyhítés nem vezetett eredményre.
(3) Ha a biztosítási összeg a vagyontárgy értékénél kisebb, a biztosító a kárenyhítés költségeit olyan
arányban köteles megtéríteni, ahogy a biztosítási összeg a vagyontárgy értékéhez aránylik.
556. § (1 ) A biztosító mentesül fizetési kötelezettsége alól, amennyiben bizonyítja, hogy a kárt
jogellenesen

a) a biztosított, illetőleg a szerződő fél,
b) velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk,
c) a biztosítottnak a szabályzatban megállapított munkakört be töltő alkalmazottai, illetőleg megbízottai,
d) a biztosított jogi személynek a szabályzatban meghatározott tagjai vagy szervei szándékosan vagy
súlyosan gondatlanul okozták.
(2) A szabályzat a biztosító mentesülését csak vezető, továbbá a biztosított vagyo ntárgyak kezelésével
együttjáró munkakört betöltő alkalmazottak, megbízottak, tagok, illetőleg szervek magatartásához fűzheti.
(3) Ezeket a rendelkezéseket a kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség megszegésére is alkalmazni
kell.
557. § (1) A biztosítási esemény bekövetkezte után a biztosított vagyontárgy állapotában a biztosított a
szabályzat által megállapított határidőn belül csak annyiban változtathat, amennyiben ez a kárenyhítéshez
szükséges.
(2) Amennyiben a megengedettnél nagyobb mérvű változtat ás következtében a biztosító számára fizetési
kötelezettsége elbírálása szempontjából lényeges körülmények tisztázása lehetetlenné vált, kötelezettsége
nem áll be.
558. § (1) Amennyiben a biztosító a kárt megtérítette, őt illetik meg azok a jogok, amelyek a biztosítottat
illették meg a kárért felelős személlyel szemben, kivéve ha ez a biztosítottal közös háztartásban élő
hozzátartozó.
(2) Ha a biztosítóra a kár megtérítésére irányuló jog csak részben száll át, és a biztosító a kárért felelős
személy ellen k eresetet indít, a biztosított kívánságára köteles egyszersmind az ő igényét is érvényesíteni.
A biztosított igényének érvényesítését a biztosító a költségek előlegezésétől teheti függővé.
(3) Ha a biztosító és a biztosított ugyanabban az eljárásban érvényesíti igényét, és a kártérítésként befolyt
érték mindkettőjük követelését nem fedezi, a biztosított elsőbbséget élvez.
(4) Ha a biztosított vagyontárgy megkerül, a biztosított arra igényt tarthat; ebben az esetben azonban a
kártalanítási összeget vissza kel l fizetni.
A felelősségbiztosítás
559. § (1) Felelősségbiztosítási szerződés alapján a biztosított követelheti, hogy a biztosító a
szerződésben megállapított mértékben mentesítse őt olyan kár megtérítése alól, amelyért jogszabály szerint
felelős.
(2) A biz tosító a megállapított kártérítési összeget csak a károsultnak fizetheti; a károsult azonban
igényét közvetlenül a biztosító ellen nem érvényesítheti. A biztosított csak annyiban követelheti, hogy a
biztosító az ő kezéhez fizessen, amennyiben a károsult kö vetelését ő egyenlítette ki.
(3) A biztosítót a károsulttal szemben a biztosított szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása sem
mentesíti. A szándékos károkozás, továbbá a súlyos gondatlanságnak a szerződésben megállapított
eseteiben azonban követelhet i a biztosítottól a kifizetett biztosítási összeg megtérítését, kivéve ha a
biztosított bizonyítja, hogy a károkozó magatartás nem volt jogellenes.
(4) A biztosított és a károsult egyezsége a biztosítóval szemben csak akkor hatályos, ha azt a biztosító
tud omásul vette, a biztosított bírósági marasztalása pedig csak akkor, ha a biztosító a perben részt vett, a
biztosított képviseletéről gondoskodott, vagy ezekről lemondott.
3. Az életbiztosítás
560. § (1) Életbiztosítási szerződésben kedvezményezett lehet
a) a szerződésben megnevezett személy;
b) a bemutatóra szóló kötvény birtokosa;
c) a biztosított örököse, ha a kedvezményezettet a szerződésben nem jelölték meg, és bemutatóra szóló
kötvényt sem állítottak ki.
(2) A szerződő fél az eredetileg kijelölt kedvez ményezett helyett a biztosítóhoz intézett írásbeli
nyilatkozattal bármikor más kedvezményezettet nevezhet meg. Ha nem a biztosított a szerződő fél, ehhez a
biztosított írásbeli hozzájárulása szükséges.
(3) A kedvezményezett kijelölése hatályát veszti, ha a kedvezményezett a biztosítási esemény
bekövetkezte előtt meghal.

561. § (1) Az életbiztosítási szerződés megkötéséhez és módosításához – ha a szerződést nem ő köti meg
– a biztosított írásbeli hozzájárulása szükséges. Ha a biztosított kiskorú, és a szerző dést nem a törvényes
képviseletet gyakorló szülője köti meg, a szerződés érvényességéhez a gyámhatóság jóváhagyása
szükséges.
(2) A biztosított hozzájárulása nélkül kötött biztosítási szerződésnek a kedvezményezett kijelölését
tartalmazó része semmis; ilye n esetben kedvezményezettnek a biztosítottat, illetőleg örökösét kell tekinteni,
aki azonban az ennek folytán neki járó biztosítási összegből a szerződő fél költekezéseit – beleértve a
kifizetett biztosítási díjakat – köteles megtéríteni.
(3) A biztosított a szerződés megkötéséhez adott hozzájárulását írásban bármikor visszavonhatja. A
visszavonás következtében a szerződés a biztosítási időszak végével megszűnik, kivéve, ha a biztosított a
szerződő fél írásbeli hozzájárulásával a szerződésbe belép.
562. § ( 1) A biztosított a szerződő fél beleegyezésével a szerződésbe bármikor beléphet; a belépéshez a
biztosító hozzájárulása nem szükséges.
(2) A biztosított, mielőtt a szerződés felmondás vagy díjfizetés elmaradása miatt megszűnik, a
biztosítóval közölt nyilatkozatával a szerződő fél helyébe léphet.
(3) Ilyen esetekben a folyó biztosítási időszakban esedékes díjakért a biztosított a szerződő féllel
egyetemlegesen felelős.
563. § (1) Ha a biztosító csak később szerez tudomást a szerződéskor már fennállott lényeg es
körülményekről, az ebből eredő jogokat a szerződés fennállásának csupán az első öt évében gyakorolhatja.
(2) A közlési kötelezettség megsértése ellenére beáll a biztosító kötelezettsége, ha a szerződés
megkötésétől a biztosítási esemény bekövetkeztéig ö t év már eltelt.
564. § (1) A biztosítási díjat a biztosító az első évben bírósági úton érvényesítheti; ezt követően csak
akkor élhet e jogával, ha abban az évben a biztosított a díjfizetést már megkezdte, vagy a díjfizetésre
halasztásban állapodtak meg.
( 2) Ha a biztosító kötvényt adott ki, a biztosítási összeget csak a kötvény visszaszolgáltatása ellenében
köteles kifizetni.
565. § (1) Ha a szerződés bármely okból a biztosítási összeg kifizetése nélkül szűnik meg, a biztosító
köteles a befizetett díjaknak a szabályzatban megállapított részét (visszavásárlási összeg) kifizetni.
(2) Díjfizetés elmulasztása esetében a szerződés megfelelően csökkentett biztosítási összeggel marad
fenn; a biztosított azonban ehelyett követelheti a szerződés megszüntetését és a visszavásárlási összeg
kifizetését.
(3) A biztosító a biztosítási összeg kifizetése alól mentesül, ha a biztosított a kedvezményezett szándékos
magatartása következtében vesztette életét; a visszavásárlási összeg ebben az esetben az örökösöket illeti
meg, és a kedvezményezett abból nem részesülhet.
(4) A szerződés a biztosítási összeg kifizetése nélkül szűnik meg, és a biztosító nem a visszavásárlási
összeget, hanem a díjtartalékot köteles visszatéríteni, ha a biztosított
a) szándékosan elkövetett súlyos bűncselekménye folytán vagy azzal összefüggésben, vagy
b) a szerződéskötéstől számított két éven belül elkövetett öngyilkosság következtében halt meg.
4. A balesetbiztosítás
566. § (1) A balesetbiztosításra az életbiztosítás szabályait a következő kérdésekbe n kell alkalmazni:
a) a biztosított részéről szükséges hozzájárulásra, ha nem a biztosított a szerződő fél [561. § (1) bek.];
b) a biztosított hozzájáruló nyilatkozatának visszavonására és belépési jogára [561. § (3) bek.];
c) a kedvezményezett kijelölésér e és jogaira [560. §, 561. § (2) bek.];
d) a biztosító mentesülésére, ha a szerződő fél halálát a biztosítási összegre jogosult okozta [565. § (3)
bek.].
(2) A biztosítási összeg nem esik korlátozás alá, és a biztosító a kárért felelős személlyel szemben i gényt
nem támaszthat.
(3) A felek megállapodhatnak, hogy a biztosított foglalkozásának megváltozásával a biztosítási összeg –
a veszélyviselésnek megfelelően – kifejezett megállapodás nélkül is módosul.
(4) A felek a felmondási jog korlátozásában érvényese n nem állapodhatnak meg.
(5) A balesetbiztosításra egyébként a vagyonbiztosítás szabályait kell alkalmazni.
5. Vegyes rendelkezések

567. § (1) A jelen fejezet rendelkezéseitől a biztosítási szabályzat és a felek szerződése a biztosított,
illetőleg a kedvez ményezett hátrányára a törvény kifejezett engedélye nélkül nem térhet el. A szabályzat
azonban kimondhatja, hogy ha a biztosítási esemény meghatározott rendkívüli körülményekkel
kapcsolatosan következik be, a biztosító nem köteles teljesíteni.
(2) A fuvaro zási biztosításra eltérő szabályokat lehet megállapítani; a viszontbiztosításra a
vagyonbiztosítás szabályait kell alkalmazni, a felek azonban e szabályoktól eltérhetnek.
(3) A kötelező biztosítás, valamint a külön törvényben szabályozott nem -piacképes koc kázatú biztosítás
szabályait jogszabály a törvénytől eltérően állapíthatja meg.
XLVI. fejezet
A társaság
1. A polgári jogi társaság
568. § (1) A polgári jogi társaság létesítésére irányuló társasági szerződéssel a felek arra vállalnak
kötelezettséget, hogy gazdasági tevékenységet is igénylő közös céljuk elérése érdekében együttműködnek
és az ehhez szükséges vagyoni hozzájárulást közös rendelkezésre bocsátják. Polgári jogi társaságot a felek
közös gazdasági érdekeik előmozdítására és az erre irányuló tevéken ységük összehangolására, vagyoni
hozzájárulás nélkül is létrehozhatnak.
(2)- (3)
(4) A társaság valamelyik tagját a személyes tevékenység alól mentesítő megállapodás semmis; ha
azonban a társaságnak jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság tagja is
van, a szerződés úgy is rendelkezhet, hogy e tag csak vagyoni hozzájárulásra köteles.
569. § (1) A tagok vagyoni hozzájárulása közös tulajdonukba megy át. A társasági szerződés úgy is
rendelkezhet, hogy a vagyoni hozzájárulásuk, ille tőleg annak meghatározott része közös használatukba
kerül.
(2) A vagyoni hozzájárulás után kamatot vagy díjazást, a tagsági viszonyból folyó személyes
közreműködésért díjazást érvényesen kikötni nem lehet.
570. § (1) A vagyoni hozzájárulás vagy értéke kiad ását csak a társaság megszűnésekor, illetőleg akkor
lehet követelni, ha a tag a társaságtól megválik.
(2) A közös használatba adott vagyoni hozzájárulás a többi tag hozzájárulása nélkül át nem ruházható és
meg nem terhelhető.
(3) A tag hitelezőjének követe lésére csak az a hányad szolgál fedezetül, amely a tagot a társaság
megszűnése vagy a tag kiválása esetére megilleti. Ha a hitelező e hányadra végrehajtást vezetett, a tagot
megillető rendes felmondás jogát gyakorolhatja, de ebben az esetben sem követelhet i a tagnak járó hányad
természetben való kiadását.
571. § (1) A társasági szerződés eltérő rendelkezése hiányában a nyereség és a vagyoni hozzájárulást
meghaladó veszteség a tagok között egyenlő arányban oszlik meg. A működés során szerzett közös
tulajdonb a került dolgok tulajdoni hányada – a társasági szerződés eltérő rendelkezése hiányában – egyenlő.
Semmis az a megállapodás, amely valamely tagot a nyereségből vagy a veszteségből kizár.
(2) Az elszámolás évenként történik.
572. § (1) Az ügyek vitelére min den tag jogosult.
(2) Az ügyvitelre jogosult tagot jogosultnak kell tekinteni arra is, hogy az ügyvitel körében a többi tagot
képviselje. A képviseleti jogot a tagok többsége akkor is megvonhatja, ha a képviselőt a társasági szerződés
rendelte ki.
(3) Vala mely tag nem megfelelő ügyvitele ellen a többi tag tiltakozhat; a vitát a tagok többsége dönti el.
Egyhangú döntés szükséges azonban a társasági szerződéstől való eltéréshez, továbbá a társaság rendes
működése körét meghaladó ügyekben.
(4) A közös tulajdon birtoklására, használatára, hasznosítására és a rendelkezésre – a társasági szerződés
eltérő rendelkezése hiányában – e törvénynek a közös tulajdonra vonatkozó szabályait kell alkalmazni. A
tag azonban tulajdoni hányadával nem rendelkezhet és a közös tulajdon megszüntetését csak a társaság
megszűnése, illetőleg a tagnak a társaságból való kiválása esetén lehet követelni; az ezzel ellenkező
megállapodás semmis.

573. § (1) A tag közreműködését meghatározott ügyek intézésében a többi tag egyhangú határozattal
kizárhatja.
(2) Az egyes ügyek intézéséből vagy a képviseletből kizárt tag a társaság minden ügyét ellenőrizheti; az
ezzel ellenkező megállapodás semmis.
574. § A társasági tevékenységből eredő tartozásokért, illetőleg az ilyen tevékenységgel okozott káro k
megtérítéséért harmadik személyekkel szemben a tagok felelőssége egyetemleges.
575. § (1) A határozatlan időre létesített társaságot bármely tag három hónapra felmondhatja (rendes
felmondás). Ha a felmondás lejárta alkalmatlan időre esik, a többi tag egy hangú határozattal a felmondási
időt legfeljebb további három hónappal meghosszabbíthatja.
(2) A tag a társaságot azonnali hatállyal felmondhatja, ha erre bármely másik tag fontos okot szolgáltat,
különösen ha a társasági szerződést súlyosan megszegi, vagy olyan magatartást tanúsít, amely a vele való
további együttműködést vagy a társaság céljának elérését nagymértékben veszélyezteti.
576. § (1) Valamely tag halála, jogutód nélküli megszűnése vagy rendes felmondás esetében a
megmaradó tagok a társaság továb bfolytatását határozhatják el.
(2) Azonnali hatályú felmondás esetében a társaságot nem lehet tovább folytatni; az ezzel ellenkező
megállapodás semmis.
577. § A társaság megszűnik:
a) ha célját megvalósította vagy a cél megvalósítása többé nem lehetséges;
b) ha eltelt a határidő, amelyre alakult, kivéve, ha a tagok a társaságot tovább folytatják;
c) valamely tagjának halálával, illetőleg jogutód nélküli megszűnésével, rendes felmondással, kivéve, ha
a tagok a társaságot tovább folytatják;
d) azonnali hatály ú felmondással;
e) a társaság közös elhatározással való megszüntetésével;
f) ha a tagok száma egyre csökken.
578. § (1) A társaság tovább folytatása esetén azt az örököst, illetőleg jogutódot, aki a tagokkal való
megegyezés alapján nem válik a társaság tag jává, továbbá azt a tagot, aki felmondta a szerződést, pénzben
is ki lehet elégíteni. A kielégítés a társaság megszűnésére irányadó szabályok szerint történik.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben – a társasági szerződés eltérő rendelkezése hiány ában –
a közös használatba került vagyoni hozzájárulást természetben kell kiadni.
(3) A társaságtól megváló tag, ideértve a jogutódot is, illetőleg – az örökhagyó tartozásaiért való
felelősség szabályai szerint – a meghalt tag örököse felelős azokért a tar tozásokért, amelyek a felmondási
idő lejártáig, illetőleg a halál vagy jogutódlás bekövetkeztéig keletkeztek.
578/A. § (1) A társaság megszűnésekor elszámolásnak van helye. Az ügyintézés és képviselet szabályait
a végelszámolás során is alkalmazni kell.
(2 ) A társasági tevékenységből eredő tartozások kiegyenlítése után – lehetőleg természetben – vissza kell
adni a tagok vagyoni hozzájárulását. A többlet, valamint a hiány megosztása a nyereség, illetőleg a
veszteség elszámolására vonatkozó szabályok szerint történik.
2. Az építőközösség
578/B. § (1) Az építőközösségi szerződésben a felek arra vállalnak kötelezettséget, hogy épület felépítése
végett együttműködnek és az ehhez szükséges vagyoni hozzájárulást közös rendelkezésre bocsátják.
(2) Az építőközösség í rásba foglalt szerződéssel jön létre.
(3) A felek a szerződésben kötelezettséget vállalnak a tulajdoni viszonyaik rendezésére; így különösen
arra, hogy a felépített épületre társasház- tulajdont hoznak létre és ennek során a szerződésben
meghatározott épületrészeket (lakásokat és nem lakás céljára szolgáló helyiségeket) az építőközösség egyes
tagjainak külön tulajdonába, az egyéb épületrészeket pedig – külön tulajdonuk arányában – a tagok közös
tulajdonába adják.
578/C. § (1) Az építéssel kapcsolatos költség ek az építőközösség tagjait a tulajdonukba kerülő
épületrészek arányában terhelik.
(2) Az építőközösség ügyeinek vitelére és ennek körében a képviseletre az jogosult, akit a szerződésben
kijelöltek; megbízatásának terjedelmét a szerződés határozza meg. A n em megfelelő ügyvitel ellen vagy a
képviselet gyakorlása miatt a tagok tiltakozhatnak, e vitát a tagok többsége dönti el. Az ügyek vitelére és a
képviseletre való jogosultságot a tagok többsége megvonhatja.

578/D. § (1) Az építőközösségnek azt a tagját, aki írásbeli felszólítás ellenére a szerződés megszegésével
vagy más magatartásával az építést jelentősen veszélyezteti, a tagok többsége kizárhatja az
építőközösségből. A kizárást írásban kell közölni. A tag a kizárással szemben a közléstől számított harmin c
napon belül a bírósághoz fordulhat; e határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.
(2) A kizárt tag az építés céljára szolgáló telken és a tagok egyéb közös vagyonán fennálló tulajdoni
illetőségét a kizárás közlését követő harminc napon belül az építőközösségbe belépő – általa kiválasztott és
a tagok többsége által elfogadott – új tagra ruházhatja át. Ha a kizárt tag a bírósághoz fordult, a harminc
napos határidő a bíróság határozatának jogerőre emelkedésétől számít. Ha a kizárt tag tulajdoni illetőségét
harm inc napon belül nem ruházta át, arra a tagok többsége által kiválasztott, az építőközösségbe belépő új
tagot – a kizáráskori értéknek megfelelő vételáron – vételi jog illeti meg.
(3) A szerződést bármely tag három hónapra felmondhatja. Ilyen esetben a (2) bekezdés rendelkezéseit
kell megfelelően alkalmazni.
(4) A szerződés azonnali hatályú felmondásának van helye, ha a tag tulajdoni illetőségét az
építőközösségbe belépő, a tagok többsége által elfogadott új tagra ruházza át.
578/E. § Az építőközösség megszű nik, ha
a) az építés befejeződött és a tagok a tulajdoni viszonyaikat (társasház -tulajdon létesítésével,
lakásfenntartó szövetkezet alapításával vagy más módon) rendezték, vagy
b) megszüntetését a tagok közösen elhatározták.
578/F. § Az építőközösségre az 569. §-ban, az 570. §- ban, az 578. § (3) bekezdésében, valamint az
578/A. §- ban foglalt rendelkezéseket is megfelelően alkalmazni kell.
3. A közös háztartásban élők vagyoni viszonyai
578/G. § (1) Az élettársak együttélésük alatt a szerzésben való közreműkö désük arányában szereznek
közös tulajdont. Ha a közreműködés aránya nem állapítható meg, azt azonos mértékűnek kell tekinteni. A
háztartásban végzett munka a szerzésben való közreműködésnek számít.
(2) Ezeket a szabályokat kell alkalmazni – a házastársak és a bejegyzett élettársak kivételével – a közös
háztartásban élő más hozzátartozók vagyoni viszonyaira is.
4. A jogi személyiség nélküli gazdasági társaság
578/H. § (1) Jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok: a közkereseti társaság és a betéti társaság.
(2) A közkereseti társaság létesítésére irányuló társasági szerződéssel a társaság tagjai arra vállalnak
kötelezettséget, hogy korlátlan és egyetemleges felelősségük mellett közös gazdasági tevékenységet
folytatnak és az ehhez szükséges vagyont a társ aság rendelkezésére bocsátják.
(3) A betéti társaság létesítésére irányuló társasági szerződéssel a társaság tagjai közös gazdasági
tevékenység folytatására vállalnak kötelezettséget oly módon, hogy legalább egy tag (beltag) felelőssége
korlátlan és a több i beltaggal egyetemleges a társaság kötelezettségeiért, míg legalább egy másik tag
(kültag) felelőssége vagyoni betétje mértékében korlátozott.
(4) A jogi személyiség nélküli gazdasági társaságra vonatkozó részletes szabályokat külön törvény
állapítja meg.
5. A társasház -közösség
578/I. § (1) A társasház -tulajdon alapján a tulajdonostársaknak az épület fenntartására, felújítására
alapító okirattal létrehozott szervezete gyakorolja a közös tulajdonnal kapcsolatos tulajdonosi jogokat,
viseli a közös tulajdon terheit.
(2) A társasházra vonatkozó részletes szabályokat külön törvény állapítja meg.
6. Civil társaság
578/J. § (1) Természetes személyek társaságot nem gazdasági érdekű közös céljaik előmozdítására és
közösségi célú tevékenységük összehangolására vagyo ni hozzájárulás nélkül is létrehozhatnak (civil
társaság).

(2) A civil társaságra a polgári jogi társaságra vonatkozó szabályokat azzal az eltéréssel kell alkalmazni,
hogy a társaságot a társasági szerződésben ügyvitelre kijelölt tag kivételével bármely tag azonnali hatállyal
indokolás nélkül felmondhatja, a tag halála, illetve felmondása esetén a társaság pedig csak akkor szűnik
meg, ha ezáltal a tagok száma egy főre csökken.
XLVII. fejezet
Az ajándékozás
579. § (1) Ajándékozási szerződés alapján az egyik fél saját vagyona rovására a másiknak ingyenes
vagyoni előny juttatására köteles.
(2) Ingatlan ajándékozásának érvényességéhez a szerződés írásbafoglalása szükséges.
580. § Az ajándékozási szerződés teljesítését az ajándékozó megtagadhatja, ha bizonyítja, hogy az
ajánlattétel, illetőleg a szerződés megkötése után körülményeiben, különösen a megajándékozotthoz való
viszonyában olyan lényeges változás állott be, hogy a szerződés teljesítése tőle többé el nem várható.
581. § (1) Az ajándékozó a megajándékozott tulajdonszerzésének, továbbá az ajándék tárgyának
lényeges fogyatékosságáért vagy az ajándékozás során abban beálló kárért csak akkor felel, ha a
megajándékozott bizonyítja, hogy az ajándékozó szándékosan vagy súlyosan gondatlanul járt el; a
felelősség a kárért akkor is terheli az ajándékozót, ha a megajándékozottat nem tájékoztatja az ajándék
olyan lényeges tulajdonságáról, amelyet a megajándékozott nem ismer.
(2) Az ajándékozó az általános szabályok szerint felelős azért a kárért, amelyet az ajándékozáss al
kapcsolatosan a megajándékozott egyéb vagyonában okoz.
582. § (1) A még meglevő ajándékot az ajándékozó visszakövetelheti annyiban, amennyiben arra
létfenntartása érdekében szüksége van, és az ajándék visszaadása a megajándékozott létfenntartását nem
ve szélyezteti.
(2) Ha a megajándékozott vagy vele együttélő hozzátartozója az ajándékozó vagy közeli hozzátartozója
rovására súlyos jogsértést követ el, az ajándékozó visszakövetelheti az ajándékot, vagy követelheti az
ajándék helyébe lépett értéket.
(3) Az ajándékozó visszakövetelheti az ajándékot, vagy követelheti az ajándék helyébe lépett értéket
akkor is, ha az a feltevés, amelyre figyelemmel az ajándékot adta, utóbb véglegesen meghiúsult, és enélkül
az ajándékozásra nem került volna sor.
(4) Visszakövete lésnek nincs helye, amennyiben az ajándék vagy a helyébe lépett érték a jogsértés
elkövetése időpontjában már nincs meg, továbbá ha az ajándékozó a sérelmet megbocsátotta;
megbocsátásnak számít, ha az ajándékozó az ajándékot megfelelő ok nélkül hosszabb id eig nem követeli
vissza.
(5) A szokásos mértékű ajándék visszakövetelésének nincs helye.
XLVIII. fejezet
A haszonkölcsön
583. § (1) Haszonkölcsön -szerződés alapján a kölcsönadó köteles a dolgot a szerződésben meghatározott
időre ingyenesen a kölcsönvevő ha sználatába adni, a kölcsönvevő pedig köteles azt a szerződés
megszűntekor visszaadni.
(2) A szerződés teljesítését a kölcsönadó megtagadhatja, ha bizonyítja, hogy a szerződés megkötése után
akár az ő, akár a kölcsönvevő körülményeiben olyan lényeges változ ás állott be, hogy a szerződés
teljesítése tőle el nem várható, továbbá ha a szerződés megkötése után olyan körülmények következtek be,
amelyek miatt azonnali hatályú felmondásnak van helye [585. § (4) bek.].
584. § (1) A kölcsönvevő a dolgot rendeltetésének megfelelően használhatja. Felelős minden olyan
kárért, amely rendeltetésellenes vagy szerződésellenes használat következménye.
(2) A kölcsönvevő a dolgot a kölcsönadó engedélye nélkül harmadik személy használatába nem adhatja.
E rendelkezés megszegése esetében azokért a károkért is felelős, amelyek enélkül nem következtek volna
be.
(3) A dolog szaporulata a kölcsönadót illeti.

(4) A dolog fenntartásának költségei a kölcsönvevőt terhelik. A dologra fordított egyéb költségeit a
megbízás nélküli ügyvitel sz abályai szerint követelheti.
585. § (1) A haszonkölcsön megszűnik
a) a kikötött, vagy a haszonkölcsön célja szerint szükséges idő elteltével;
b) felmondással, illetőleg a dolog visszaadásával;
c) a kölcsönvevő halálával;
d) azonnali hatályú felmondással.
( 2) Ha a haszonkölcsön tartama nem állapítható meg, a kölcsönadó a szerződést tizenöt napra mondhatja
fel. A kölcsönadó halála esetén örököse a felmondás jogát akkor is gyakorolhatja, ha felmondásnak
egyébként nem volna helye.
(3) A kölcsönvevő a dolog viss zaadását bármikor felajánlhatja; a kölcsönadó a dolog visszavételét alapos
ok nélkül nem tagadhatja meg.
(4) Azonnali hatályú felmondásnak van helye, ha
a) haszonkölcsön meghatározott célja lehetetlenné vált;
b) a kölcsönvevő a dolgot rongálja, rendeltetés ellenesen vagy szerződésellenesen használja, engedély
nélkül harmadik személy használatába adja, vagy pedig egyébként fennáll a veszély, hogy a dolgot a
kölcsönvevő nem fogja épségben visszaadni;
c) a felek között a viszony a kölcsönvevő magatartása követk eztében megromlott;
d) a szerződéskötéskor nem ismert oknál fogva a kölcsönadónak szüksége van a dologra.
XLIX. fejezet
A tartási és az életjáradéki szerződés
1. A tartási szerződés
586. § (1) Tartási szerződés alapján az egyik fél köteles a másik felet me gfelelően eltartani. Tartási
szerződést kötelezettként jogi személy is köthet.
(2) A tartási szerződést írásban kell megkötni.
(3) A tartás kötelezettsége a gondozásra, a gyógyíttatásra, az ápolásra és az eltemettetésre is kiterjed.
(4) A szerződés a jogos ult haláláig áll fenn; a tartási kötelezettség – az örökhagyó tartozásaiért való
felelősség szabályai szerint – annyiban száll át, amennyiben a kötelezett haláláig nyújtott tartás az
ellenszolgáltatást nem fedezi.
587. § (1) Ha a jogosult tartása fejében a tulajdonában levő ingatlant a kötelezettre átruházza, a tartási
jogot az ingatlan -nyilvántartásba be lehet jegyezni.
(2) Ha a tartási jogot az ingatlan -nyilvántartásba bejegyezték, a jogosult a tartási kötelezettség
elmulasztása esetén az ingatlanból a végrehajtásra vonatkozó szabályok szerint kielégítést kereshet.
(3) Ha az ingatlant a tartásra kötelezett elidegeníti, az új tulajdonos köteles a kielégítést tűrni.
588. §
589. § (1) A bíróság a tartási szerződést – mindkét fél érdekeinek figyelembevételével – módosíthatja.
(2) Ha valamelyik fél magatartása vagy körülményei folytán a természetben való tartás lehetetlenné vált,
bármelyik fél kérheti a bíróságtól a szerződés végleges vagy az említett körülmények megszűntéig tartó
átváltoztatását életjáradéki szerződéssé, ha pedig a szerződés célja ilyen módon sem valósítható meg, a
szerződés megszüntetését.
(3) A bíróság a szerződést a felek megfelelő kielégítésével szünteti meg.
590. § (1) Ha a körülményekből más nem következik, a közeli hozzátartozók között létrejött tartási
szerződésből folyó kötelezettségek teljesítéséért ellenszolgáltatás nem jár.
(2) Az ingyenes tartási szerződés a kötelezett halálával is megszűnik.
(3) A kötelezett az ingyenes tartási szerződés megszüntetését követelheti, ha annak teljesít ése vagy
életjáradéki szerződéssé átalakítása a szerződéskötés után megváltozott vagyoni körülményeinél fogva reá
nézve túlságos megterheléssel járna.
(4) Az ingyenes tartásra az ajándékozás szabályait is megfelelően alkalmazni kell.
2. Az életjáradéki szerződés

591. § (1) Életjáradéki szerződés alapján az egyik fél meghatározott pénzösszeg vagy terménymennyiség
időszakonként visszatérő szolgáltatására köteles.
(2) Az életjáradéki szerződésre a tartási szerződés szabályait kell megfelelően alkalmazni.
L. fejezet
A díjkitűzés. Kötelezettségvállalás közérdekű célra
1. A díjkitűzés
592. § (1) Ha valaki meghatározott teljesítmény vagy eredmény létrehozójának nyilvánosan díjat ígér, a
díjat köteles kiszolgáltatni annak, aki a megszabott követelménynek eleget tett. E kötelezettség akkor is
terheli, ha a teljesítményt vagy eredményt a díjkitűzésre tekintet nélkül hozták létre.
(2) Ha a megszabott követelménynek többen együttesen tettek eleget, a díjat közöttük közreműködésük
arányában, ha pedig ezt nem lehet megállapítani, vagy a követelménynek többen külön- külön tettek eleget,
egyenlő arányban kell megosztani.
(3) A díjkitűzésre irányuló ígéret visszavonása csak akkor érvényes, ha a díjkitűző a visszavonás jogát
kifejezetten fenntartotta, és a visszavonás az eredmén y megvalósulása előtt legalább ugyanolyan
nyilvánosan történt, mint a díjkitűzés.
2. Kötelezettségvállalás közérdekű célra
593. § (1) Magánszemély, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság
írásban kötelezettséget vállalhat arra, hogy általa meghatározott közérdekű célra ingyenesen vagyoni
szolgáltatást teljesít. A szolgáltatás ingyenességét nem érinti az olyan kikötés, amely meghalt személy
emlékével kapcsolatos, és amelynek teljesítése vagyoni szolgáltatással is jár.
(2) A köte lezett megállapíthatja azokat a feltételeket, amelyek szerint a szolgáltatást a meghatározott
célra kell fordítani; feltételként lehet kikötni azt is, hogy a szolgáltatásnak a meghatározott célra való
fordítása a kötelezett nevének feltüntetésével történjék.
(3) A kötelezett kijelölheti azt a személyt is, akinek javára a szolgáltatást fordítani kell.
594. § (1) Ha a kötelezett nem jelölte ki azt a szervet, amely a szolgáltatást a meghatározott célra
fordítja, annak kijelöléséről az ügyész keresete alapján a bíróság határoz.
(2) Ha a kijelölt szerv a szolgáltatást nem fordítja a meghatározott célra, az ebből eredő igények
érvényesítésére az ügyész is jogosult.
595. § (1) Az egyszeri szolgáltatásra irányuló kötelezettségvállalást csak a teljesítés előtt és csa k akkor
lehet visszavonni, ha a kötelezettség elvállalása után a kötelezett körülményeiben olyan lényeges változás
állott be, hogy a teljesítés tőle többé el nem várható.
(2) A határozatlan időre szóló, rendszeres szolgáltatásra irányuló kötelezettségvállalást a kötelezett
bármikor visszavonhatja.
(3) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a már teljesített szolgáltatás visszakövetelésének nincs
helye.
596. § (1) A kötelezettség megszűnik a kötelezett halálával, továbbá ha az a cél, amelyre a szolgáltatást
fordítani kell, megvalósult, vagy megvalósítása többé nem lehetséges.
(2) Ha a kötelezettség a cél megvalósulása vagy meghiúsulása miatt szűnt meg, a fel nem használt
szolgáltatásokat a kötelezett részére vissza kell szolgáltatni.
597. §
ÖTÖDIK RÉSZ
ÖRÖKLÉ SI JOG
I. cím

AZ ÖRÖKLÉSI JOG ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI
LI. fejezet
Általános szabályok
Hagyaték, örökség, öröklés
598. § Az ember halálával hagyatéka mint egész száll az örökösre (öröklés).
599. § (1) Örökölni törvény vagy végintézkedés alapján lehet.
(2) Amenn yiben az örökhagyó után végintézkedés maradt, az öröklés rendjét ez határozza meg.
Végintézkedés hiányában az öröklés rendjére a törvény az irányadó.
(3) Ha más örökös nincs, a hagyaték az államra száll. Az állam törvényes örökös.
Kiesés az öröklésből
600. § Kiesik az öröklésből
a) aki az örökhagyó előtt meghal;
b) aki a hagyatékot az öröklés megnyílásakor törvénynél fogva nem szerezheti meg;
c) aki az öröklésre érdemtelen;
d) aki lemondott az öröklésről;
e) akit az örökhagyó az öröklésből kizárt vagy kitag adott;
f) aki az örökséget visszautasította.
601. § (1) Törvény alapján nem örökölhet az örökhagyó házastársa, bejegyzett élettársa, ha az öröklés
megnyílásakor a házastársak, bejegyzett élettársak között életközösség nem állott fenn, és az eset
körülménye iből nyilvánvaló, hogy az életközösség visszaállítására nem volt kilátás.
(2) Az életközösség megszakadása előtt tett végintézkedés alapján nem örökölhet az örökhagyó
házastársa vagy bejegyzett élettársa, ha az öröklés megnyílásakor a házastársak vagy a bejegyzett élettársak
között életközösség nem állott fenn, kivéve ha a körülményekből az következik, hogy az örökhagyó
végintézkedését azért nem vonta vissza, mert házastársát vagy bejegyzett élettársát az életközösség
megszakadása ellenére is juttatásban kí vánta részesíteni.
(3) Ha a házastársak vagy a bejegyzett élettársak között az öröklés megnyílásakor életközösség nem
állott fenn, az örökhagyó házastársának, bejegyzett élettársának az öröklésből való kiesésére csak az
hivatkozhat, aki a házastárs, bejegy zett élettárs kiesése folytán maga örökölne, vagy a végintézkedéssel reá
rótt kötelezettségtől, illetőleg más tehertől mentesülne.
Érdemtelenség
602. § (1) Érdemtelen az öröklésre
a) aki az örökhagyó életére tört;
b) aki szándékos eljárásával az örökhagyó végakaratának szabad nyilvánítását megakadályozta, vagy
annak érvényesítését meghiúsította, illetőleg ezek valamelyikét megkísérelte;
c) aki a hagyatékban való részesülés céljából az örökhagyó után törvényes öröklésre jogosult vagy az
örökhagyó végintézked ésében részesített személy életére tört.
(2) Az érdemtelenség nem vehető figyelembe, ha az érdemtelenségre vezető magatartást – bárki ellen
irányult is – az örökhagyó, illetőleg az, aki ellen irányult, megbocsátotta.
(3) Az érdemtelenségre csak az hivatkoz hat, aki az érdemtelen személy kiesése folytán maga örökölne,
vagy a végintézkedéssel reá rótt kötelezettségtől vagy más tehertől mentesülne.
Lemondás az öröklésről
603. § (1) Aki törvényes öröklésre jogosult, az örökhagyóval kötött írásbeli szerződésben e gészben vagy
részben lemondhat az öröklésről.

(2) A lemondást a szerződési akarat hiánya vagy fogyatékossága miatt ugyanúgy lehet megtámadni, mint
a végrendeletet.
604. § (1) A lemondás csak akkor hat ki a lemondó leszármazóira, ha a megállapodás így szól, vagy ha
az a kötelesrészt elérő kielégítés fejében történt.
(2) A meghatározott személy javára való lemondás kétség esetében csak arra az esetre szól, ha e
meghatározott személy az örökhagyó után örököl. Az örökhagyó leszármazójának lemondása kétség
esetében csak a többi leszármazó javára szolgál.
605. § (1) Az öröklésről való lemondás – ellenkező megállapodás hiányában – a kötelesrészről való
lemondást is jelenti. A kötelesrészről való lemondás azonban nem jelent lemondást arról, ami a lemondóra
más örökl ési jogcímen hárul.
(2) A lemondás ellenkező megállapodás hiányában kiterjed arra is, amivel a lemondó hányada utóbb
másnak kiesése következtében növekszik, úgyszintén arra a vagyonra, amelyet az örökhagyó a lemondás
után szerzett, kivéve ha a szerzés az ö rökhagyó vagyonában olyan rendkívüli növekedést idézett elő,
amelynek ismeretében a lemondó nyilatkozatát nem tette volna meg.
A kiesésre vonatkozó rendelkezések alkalmazása
606. § Az öröklésből kiesésre vonatkozó rendelkezéseket a házastárs, a bejegyzett élettárs haszonélvezeti
joga, a kötelesrész és a hagyomány tekintetében is alkalmazni kell azzal az eltéréssel, hogy a hagyományos
kiesése – ha e vonatkozásban helyettesítés nem történt – a hagyománnyal terhelt személy mentesülését
jelenti.
II. cím
TÖRVÉNY ES ÖRÖKLÉS
LII. fejezet
Törvényes örökösök
A törvényes öröklés általános rendje
607. § (1) Törvényes örökös elsősorban az örökhagyó gyermeke.
(2) Több gyermek fejenként egyenlő részben örököl.
(3) Az öröklésből kiesett gyermek vagy távolabbi leszármazó hel yén egymás közt egyenlő részekben a
kiesett gyermekei örökölnek.
(4) Ha leszármazó nincs, a házastárs vagy a bejegyzett élettárs örököl.
608. § (1) Leszármazók házastárs és bejegyzett élettárs hiányában az örökhagyó szülői örökölnek
fejenként egyenlő részb en.
(2) Az öröklésből kiesett szülő helyén ennek leszármazói örökölnek olyan módon, mint a gyermek
helyén annak leszármazói.
(3) Ha a kiesett szülőnek nincs leszármazója, egyedül a másik szülő, illetőleg annak leszármazói
örökölnek.
609. § (1) Leszármazókn ak, házastársnak, bejegyzett élettársnak, szülőknek és szülők leszármazóinak
hiányában törvényes örökösök egyenlő részekben az örökhagyó nagyszülői.
(2) Az öröklésből kiesett nagyszülő helyén ennek leszármazói örökölnek ugyanúgy, mint a kieső szülő
helyén ennek leszármazói.
(3) Ha a kiesett nagyszülőnek leszármazója nincs, helyette nagyszülőpárja, ha pedig ez is kiesett, ennek
helyén leszármazója örököl.
(4) Ha valamelyik nagyszülőpár kiesett, és helyükön leszármazójuk nem örökölhet, az egész hagyatékot
a m ásik nagyszülőpár vagy ezek leszármazója örökli.
610. § Ha sem az örökhagyó nagyszülője, sem a nagyszülőktől leszármazó nem örökölhet, törvényes
örökösök fejenként egyenlő részekben az örökhagyó távolabbi felmenői.

Ági öröklés
611. § (1) Ha nem az örökhagy ó leszármazója a törvényes örökös, az örökhagyóra valamelyik
felmenőjéről öröklés vagy ingyenes juttatás útján hárult vagyontárgy ági öröklés alá esik.
(2) Ági öröklésnek van helye testvértől vagy a testvér leszármazójától örökölt vagy ingyenesen szerzett
vagyontárgyra is, ha a vagyontárgyat a testvér vagy a testvér leszármazója az örökhagyóval közös
felmenőjétől örökölte vagy ingyenesen kapta.
(3) A vagyontárgy ági jellegét annak kell bizonyítania, aki arra ezen a címen öröklési igényt támaszt.
612. § (1) A szülő örökli azokat a vagyontárgyakat, amelyek róla vagy felmenőjéről hárultak az
örökhagyóra. A kieső szülő helyén leszármazói a törvényes öröklés általános szabályai szerint örökölnek.
(2) Ha sem az ági vagyontárgyak öröklésére jogosult szülő, sem szül ői leszármazó nincs, a nagyszülő, ha
nagyszülő sincs, az örökhagyó távolabbi felmenője örökli azt a vagyontárgyat, amely róla vagy
felmenőjéről hárult az örökhagyóra.
(3) Ha ági örökös nincs, az ági vagyontárgy az örökhagyó egyéb vagyonával esik egy tekint et alá.
613. § (1) Az ági öröklés szabályai nem terjednek ki
a) arra az ági vagyontárgyra, amely az örökhagyó halálakor már nincs meg;
b) az ági vagyontárgy helyébe lépett vagy az ági vagyontárgy értékén vásárolt vagyontárgyra;
c) a szokásos mértékű ajándékra.
(2) Az örökhagyó halálakor meg nem levő (átruházott, veszendőbe ment, felélt stb.) ági vagyontárgy
pótlásának vagy értéke megtérítésének nincs helye.
(3) Tizenöt évi házasság vagy bejegyzett élettársi kapcsolat után a túlélő házastárssal vagy bejegyzett
élettárssal szemben a szokásos mértékű berendezési és felszerelési tárgyakra ági öröklés címén nem lehet
igényt támasztani.
614. § (1) Az ági vagyontárgyat természetben kell kiadni.
(2) Ha a természetben való kiadás célszerűtlennek mutatkozik, a bíróság az ági vagyontárgy értékének
pénzbeli kiegyenlítését rendelheti el.
A házastárs, bejegyzett élettárs haszonélvezeti joga
615. § (1) Az örökhagyó házastársa, bejegyzett élettársa örökli mindannak a vagyonnak a
haszonélvezetét, amelyet egyébként nem ő örökö l (özvegyi jog).
(2) Ha a házastárs vagy a bejegyzett élettárs új házasságot köt, vagy bejegyzett élettársi kapcsolatot
létesít, haszonélvezeti joga megszűnik.
616. § (1) A házastárs vagy a bejegyzett élettárs haszonélvezetének korlátozását csak a leszármazók
kérhetik.
(2) A haszonélvezet korlátozásának bármikor helye van, a korlátozás azonban csak olyan mértékű lehet,
hogy a korlátozott haszonélvezet a házastárs vagy a bejegyzett élettárs szükségleteit biztosítsa, figyelembe
véve az általa örökölt vagyontárgyakat, valamint saját vagyonát és munkájának eredményét is.
(3) Mind a házastárs, mind a bejegyzett élettárs, mind az örökösök kérhetik a házastársa, bejegyzett
élettársa haszonélvezeti jogának megváltását. A házastárs vagy a bejegyzett élettárs által lakott lakásra, az
általa használt berendezési és felszerelési tárgyakra fennálló haszonélvezet megváltását nem lehet kérni.
(4) A házastársat, és a bejegyzett élettársat a megváltásra kerülő vagyonból – természetben vagy pénzben
– olyan rész illeti meg, ame lyet mint az örökhagyó gyermeke törvényes örökösként a leszármazókkal együtt
örökölne. Ági öröklés esetén a házastársat, és a bejegyzett élettársat az ági vagyon egyharmada illeti meg.
(5) A megváltást a hagyatéki eljárás során, ennek hiányában az öröklés megnyílásától számított egy éven
belül a hagyatéki eljárásra egyébként illetékes közjegyzőnél kell kérni.
Az örökbefogadással kapcsolatos öröklési jogi szabályok
617. § (1) Az örökbefogadott – az örökbefogadás fennállása alatt – az örökbefogadó vér szerint i
leszármazójaként örököl.
(2) Az örökbefogadás nem érinti az örökbefogadott törvényes öröklési jogát vér szerinti rokonai után.

(3) Az örökbefogadott után – ha az örökbefogadás az örökbefogadott életében nem szűnt meg –
leszármazó házastárs és bejegyzett élettárs hiányában az örökbefogadó, illetőleg annak rokonai örökölnek a
törvényes öröklés szabályai szerint.
(4) Ha az örökbefogadott után sem az örökbefogadó, sem annak rokona nem örököl, törvényes örökösök
az örökbefogadott vér szerinti rokonai.
618. § Titkos örökbefogadás esetén az örökbefogadott és vér szerinti rokonai között – az örökbefogadás
fennállása alatt – nincs törvényes öröklési kapcsolat.
Osztályrabocsátás
619. § (1) Ha több leszármazó közösen örököl, mindegyik örököstárs köteles a hagyaték ér tékéhez
hozzászámítani annak az ingyenes adománynak az értékét, amelyben őt az örökhagyó életében részesítette,
feltéve hogy a hozzászámítást az örökhagyó kikötötte, vagy a körülményekből arra lehet következtetni,
hogy a juttatást a hozzászámítás kötelezet tségével adta (osztályrabocsátás).
(2) A szokásos mértékű ajándékokat, valamint a tartásra rászorult leszármazók részére nyújtott tartást
akkor sem kell osztályra bocsátani, ha azt az örökhagyó kifejezetten kikötötte.
620. § (1) A hagyaték, valamint az osz tályrabocsátott ingyenes adományok tiszta értékének
összeszámításával nyert együttes érték megfelelő arányos elosztása útján kell megállapítani az egy -egy
örököstársnak jutó örökrészt, és abból le kell vonni az örököstárs által osztályrabocsátott értéket.
(2) Az érték megállapításánál az adomány juttatáskori értékét kell számításba venni. Ha ennek az
értéknek az alapulvétele bármelyik érdekeltre súlyosan méltánytalan, a bíróság az értéket az összes
körülmények figyelembevételével állapítja meg.
621. § Ha az öröklésből kiesett személynek leszármazója van, ez utóbbi köteles a kiesett személy által
kapott adományt osztályra bocsátani. Több leszármazónak az osztályrabocsátott értékek
figyelembevételével kiszámított örökrészéből a felmenő által kapott adományt a hagyatékban való
részesedés arányában kell levonni.
622. § Ha az örököstárs által osztályrabocsátott érték eléri vagy meghaladja az örökrészének az
osztályrabocsátott értékek figyelembevételével kiszámított értékét, őt a felosztásra kerülő hagyatéki
vagyonból kielégítettnek kell tekinteni, a többletet azonban visszatéríteni nem köteles. Ilyen esetben a
hagyatékot a többi örököstárs között a hagyatékban nem részesülő örököstársnak, valamint az ilyen
örököstárs adományának figyelmen kívül hagyásával kell felo sztani.
III. cím
VÉGINTÉZKEDÉSEN ALAPULÓ ÖRÖKLÉS
LIII. fejezet
A végrendelet
A végrendelkezés joga
623. § (1) Az örökhagyó halála esetére vagyonáról vagy annak egy részéről végrendelettel rendelkezhet.
(2) Végrendelkezni csak személyesen lehet.
A végrendelet fajai
624. § (1) Végrendelkezni lehet közvégrendelettel vagy írásbeli magánvégrendelettel; szóbeli
végrendelkezésnek csak a törvény által külön meghatározott esetekben van helye.
(2) Korlátozottan cselekvőképes személy csak közvégrendeletet tehet; végrendelete érvényességéhez
sem a törvényes képviselő hozzájárulása, sem a gyámhatóság jóváhagyása nem szükséges.
(3) A vak, az írástudatlan, továbbá az, aki olvasásra vagy nevének aláírására képtelen állapotban van,
írásbeli magánvégrendeletet nem tehet.

Közvégrendelet
625. § (1) Közvégrendeletet közjegyző vagy bíróság előtt lehet tenni.
(2) Nem lehet érvényesen közvégrendeletet tenni olyan személy előtt, aki a végrendelkezőnek vagy a
végrendelkező házastársának, bejegyzett élettársának hozzátartozója, gyámja vagy gondnoka.
(3) Érvénytelen az a juttatás, amely a közvégrendelet tételében közreműködő személy, valamint ennek
hozzátartozója, gyámja, gondnoka, gyámoltja vagy gondnokoltja javára szól.
626. § A közvégrendelet alaki érvényességére a közjegyzői okiratok érvényességét szabályozó
rendelkezések irányadók.
Írásbeli magánvégrendelet
627. § Írásbeli magánvégrendeletet csak olyan nyelven lehet érvényesen tenni, amelyet a végrendelkező
ért, és amelyen írni, illetőleg olvasni tud.
628. § (1) Az írásbeli magánvégr endeletet a végrendelkező akár maga írhatja, akár mással írathatja.
(2) A gépírás akkor sem számít saját írásnak, ha magától a végrendelkezőtől származik.
(3) Gyorsírással vagy a közönséges írástól eltérő egyéb jel – vagy számjegyírással készült
magánvégrendelet érvénytelen.
629. § (1) Az írásbeli magánvégrendelet érvényes, ha annak végrendeleti minősége, keltének helye és
ideje magából az okiratból kitűnik, továbbá ha a végrendelkező azt
a) elejétől végig maga írja és aláírja; vagy
b) két tanú együttes jele nlétében aláírja, vagy ha azt már aláírta, az aláírást két tanú előtt a magáénak
ismeri el, és a végrendeletet mindkét esetben a tanúk is – e minőségük feltüntetésével – aláírják; vagy
c) aláírja és akár nyílt, akár zárt iratként a közjegyzőnél – végrendel etként feltüntetve – személyesen
letétbe helyezi.
(2) A több különálló lapból álló írásbeli magánvégrendelet csak akkor érvényes, ha minden lapját
ellátták folyamatos sorszámozással, továbbá a végrendelkező és – ha a végrendelet érvényességéhez tanúk
alkal mazása szükséges – mindkét tanú aláírásával.
630. § Az írásbeli magánvégrendelet érvényességének nem feltétele, hogy a tanú a végrendelet tartalmát
ismerje, vagy tudjon arról, hogy végrendelet tételénél működött közre.
631. § Az írásbeli magánvégrendelet érvénytelen, ha a tanú
a) a végrendelkező személyazonosságának tanúsítására nem képes;
b) kiskorú, vagy cselekvőképességet érintő gondnokság alatt áll;
c) írástudatlan.
632. § (1) Az írásbeli magánvégrendelet tanúja vagy más közreműködő személy, illetőleg ezek
hozzátartozója javára szóló juttatás érvénytelen, kivéve ha a végrendeletnek ezt a részét az örökhagyó
sajátkezűleg írta és aláírta.
(2) A tanú, illetőleg a hozzátartozója részére szóló juttatás akkor sem érvénytelen, ha a
végrendelkezésnél – rajta kív ül – két tanú működött közre.
Közös rendelkezések az írásbeli végrendeletekre
633. § Sem a közvégrendelet, sem pedig az írásbeli magánvégrendelet hatályát nem szünteti meg az, ha a
végrendelkezést tartalmazó okirat a végrendelkező akaratán kívül álló okból megsemmisül, vagy egyébként
nem található meg; ha azonban az írásbeli magánvégrendelet az örökhagyó birtokában maradt, de nem
került elő, az ellenkező bizonyításáig azt kell feltenni, hogy az örökhagyó azt megsemmisítette.
Szóbeli végrendelet
634. § Szóbe li végrendeletet az tehet, aki életét fenyegető rendkívüli helyzetben van, és írásbeli
végrendeletet egyáltalán nem vagy csak jelentékeny nehézséggel tehetne.
635. § (1) A szóbeli végrendelet akkor érvényes, ha a végrendelkező két tanú együttes jelenlétében a
tanúk által értett nyelven végakaratát egész terjedelemben szóval előadja, és ez alkalommal kijelenti, hogy
szóbeli nyilatkozata az ő végrendelete.

(2) Az írásbeli magánvégrendelet tanújának személyére nézve, valamint az ő és hozzátartozója
érdekeltség ére tekintettel megállapított korlátozások a szóbeli végrendeletre is irányadók, a tanú írni tudása
azonban a szóbeli végrendelet érvényességének nem kelléke.
LIV. fejezet
A végrendelet tartalma
Örökösnevezés
636. § (1) Az örökhagyó végrendeletében egy vag y több örököst nevezhet.
(2) Örökös az, akinek az örökhagyó az egész hagyatékát, illetőleg annak meghatározott hányadát juttatja.
(3) Kétség esetében örökös az is, akinek az örökhagyó az egész hagyaték értékének jelentős részét tevő
meghatározott egy vagy több vagyontárgyat juttat, ha az örökhagyó feltehető akarata szerint a
részesítettnek a hagyatéki terhek viselésében is osztoznia kell.
A törvényes és a végrendeleti öröklés kapcsolata. Kizárás
637. § (1) Ha a nevezett örökösök részesedése a hagyatékot nem meríti ki, a többlet tekintetében
törvényes öröklésnek van helye, amennyiben a törvény kivételt nem tesz, vagy a végrendeletből más nem
következik.
(2) Az örökhagyó azt, aki törvényes örököse, vagy azzá válhat, akár más személynek örökössé
nevezésével, ak ár végrendeletben tett kifejezett nyilatkozattal kizárhatja a törvényes öröklésből. A kizárást
nem kell indokolni.
(3) A kötelesrészt meghaladó törvényes öröklésből a kötelesrészre jogosult is kizárható.
Az örökrész meghatározása. Növedékjog
638. § Ha az ö rökhagyó akár az egész hagyatékra, akár annak egy részére vagy valamely hagyatéki
tárgyra több örököst nevezett, és részesedésük mértékét nem határozta meg, a részesítettek egyenlő
arányban örökölnek.
639. § (1) Ha az örökhagyó úgy nevezett több örököst a hagyatékra vagy annak egy részére, hogy ezzel a
törvényes öröklést kizárja, és valamelyik nevezett örökös anélkül esik ki, hogy helyettes örököse lenne, a
hagyatéknak ugyanerre a részére kinevezett többi örökös részesedése arányosan növekszik (növedékjog).
(2) Ha a kieső nevezett örökös az örökhagyónak törvényes örököse is lenne, a növedékjog alapján az
örökhagyóval ugyancsak törvényes öröklési kapcsolatban álló többi nevezett örökös örökrésze arányosan
növekszik, feltéve, hogy a kiesőnek nincs helyettes ör ököse, és a végrendeletből más nem következik.
(3) A meghatározott hagyatéki tárgyra nevezett örököst csak az ugyanazon tárgyra nevezett másik örökös
kiesése következtében és csak erre a tárgyra nézve illeti növedékjog.
Helyettes örökös
640. § (1) Az örökh agyó arra az esetre, ha az örökös az öröklésből kiesik, mást nevezhet örökössé
(helyettes örökös).
(2) Ha a nevezett örökös az örökhagyónak egyben törvényes örököse is, kiesése esetére leszármazóját –
ellenkező végrendeleti intézkedés hiányában – helyettes örökösnek kell tekinteni.
Hagyomány. Meghagyás
641. § (1) Hagyomány a hagyatékban meglevő valamely vagyontárgynak közvetlenül meghatározott
személy részére juttatása, ha az ilyen részesedés nem minősül öröklésnek.
(2) Hagyományrendelés az is, ha az örökha gyó örökösét arra kötelezi, hogy a hagyományosnak vagyoni
szolgáltatást teljesítsen.

(3) Hagyományt az örökös javára is lehet rendelni (előhagyomány). Hagyománnyal azt is lehet terhelni,
aki maga is hagyományos (alhagyomány). Kétség esetében a hagyomány az örököst terheli.
(4) Ugyanarra a szolgáltatásra közösen nevezett hagyományosokat ugyanolyan feltétellel illeti egymás
után a növedékjog, mint a meghatározott hagyatéki tárgyra nevezett örökösöket.
642. § (1) Az örökhagyó a hagyatékban részesülő személyt o lyan kötelezettséggel is terhelheti, amelynek
követelésére más nem válik jogosulttá (meghagyás). Olyan közérdekű meghagyás teljesítését azonban,
amely szerződés tárgyául alkalmas szolgáltatásban áll, az érdekelt szerv követelheti. Kétség esetében a
meghagy ás az örököst terheli.
(2) Ha feltehető, hogy az örökhagyó a részesítést a meghagyás teljesítéséhez kívánja kötni, a
meghagyással terhelt a részesítést elveszti, ha a meghagyást nem teljesíti, vagy annak teljesítése neki
felróható okból válik lehetetlenné.
643. § A hagyományra és a meghagyásra – amennyiben a rájuk vonatkozó rendelkezésekből más nem
következik – a végrendeleti öröklés szabályait kell megfelelően alkalmazni.
LV. fejezet
A végrendelet érvénytelensége és hatálytalansága
A végrendelet érvénytelensége
644. § Két vagy több személynek bármilyen alakban ugyanabba az okiratba foglalt végrendelkezése
érvénytelen.
645. § (1) Az örökhagyó olyan végrendeleti intézkedése, amely szerint az örökségben vagy annak egy
részében valamely eseménytől vagy időpontt ól kezdve az eddigi örököst más váltja fel, érvénytelen. Az
elsősorban nevezett örökös halála esetére történt örökösnevezés azonban mint helyettes örökösnevezés
megáll, ha annak feltételei megvannak.
(2) Ez a rendelkezés nem zárja ki a feltételtől vagy idő ponttól függő hagyományrendelést. Az, aki a
hagyomány tárgyát megszerezte, azzal – a feltétel vagy időpont bekövetkezéséig – sem élők között, sem
halál esetére nem rendelkezhet. A hagyomány tárgyául szolgáló ingatlanra az ingatlan -nyilvántartásban
elidegen ítési és terhelési tilalmat kell bejegyezni. Ez a rendelkezés harmadik személy jóhiszemű és
ellenérték fejében szerzett jogát nem érinti.
646. § Annak örökössé nevezése, aki az örökhagyó halálakor még meg sem fogant, érvénytelen.
647. § (1) Az érthetetlen, lehetetlen vagy ellentmondó feltétel érvénytelen. A feltétel érvénytelensége
azonban a végrendeleti rendelkezés érvényességét nem érinti, kivéve ha megállapítható, hogy az örökhagyó
a rendelkezést a feltétel nélkül nem tette volna meg.
(2) A jogellenes felfüggesztő feltételhez kötött végrendeleti részesítés érvénytelen, a jogellenes
bontófeltételt pedig nem kell figyelembe venni.
648. § A cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt álló személy végrendelete érvényes, ha a
gondnokság alá helyezés oka a végre ndelkezés idején már megszűnt.
649. § (1) Érvénytelen a végrendeleti rendelkezés, ha
a) az örökhagyó tévedett nyilatkozata tartalmában, vagy ilyen tartalmú nyilatkozatot egyáltalán nem
akart tenni;
b) az örökhagyót annak megtételére valaminek a téves felte vése vagy valamely utóbb meghiúsult
várakozás indította;
c) az örökhagyót valaki jogellenes fenyegetéssel vagy tisztességtelen befolyással bírta rá az intézkedésre;
feltéve mindegyik esetben, hogy az örökhagyó a rendelkezést különben nem tette volna meg.
( 2) Az érvénytelen rendelkezés érvényes lesz, ha azt az örökhagyó utóbb a végrendeletre megszabott
alakban jóváhagyja.
A végrendelet hatálytalansága
650. § (1) A végrendelet a visszavonással hatálytalanná válik. A visszavonásra – ha a törvény másként
nem re ndelkezik – a végrendelet tételére vonatkozó szabályok irányadók.

(2) Ha az örökhagyó újabb végrendeletet tesz, a korábbi végrendeletet visszavontnak kell tekinteni. A
korábbi végrendeletnek az újabb végrendelet rendelkezéseivel nem ellentétes rendelkezései – ha az
örökhagyó ellenkező akarata nem állapítható meg – hatályban maradnak.
651. § (1) Az írásbeli magánvégrendelet hatályát veszti, ha azt a végrendelkezésre képes örökhagyó,
illetőleg az ő beleegyezésével más megsemmisíti, vagy az örökhagyó az akarat án kívüli megsemmisülésben
megnyugszik.
(2) A közjegyzőnél letett magánvégrendelet hatályát veszti, ha azt a végrendelkező visszaveszi, kivéve
ha a letett irat az írásbeli magánvégrendelet kellékeinek egyébként is megfelel.
(3) A szóbeli végrendelet hatály át veszti, ha az örökhagyó a szóbeli végrendelkezés feltételéül szolgáló
helyzet megszűnése után megszakítás nélkül legalább három hónapon át nehézség nélkül alkothatott volna
más alakban végrendeletet.
A végrendelet részleges érvénytelensége, illetőleg hatálytalansága
652. § Ha a végrendelet több rendelkezése közül valamelyik érvénytelen vagy hatálytalan, ez – feltéve,
hogy az örökhagyó másként nem rendelkezik – a többi rendelkezés érvényességét, illetőleg hatályát nem
érinti.
A végrendelet megtámadása
653. § A végrendelet érvénytelenségére, illetőleg hatálytalanságára csak az hivatkozhat, aki az
érvénytelenség, illetőleg a hatálytalanság megállapítása esetében maga örököl vagy tehertől mentesül.
654. § A végrendelet érvénytelenségének, illetőleg hatálytala nságának megállapítására irányuló igényét a
jogosult bármikor érvényesítheti.
LVI. fejezet
Öröklési szerződés
Az öröklési szerződés általános szabályai
655. § (1) Öröklési szerződéssel az örökhagyó arra kötelezi magát, hogy a vele szerződő felet tartás vag y
életjáradék fejében örökösévé teszi.
(2) Az örökhagyó az öröklési szerződésben bármilyen végrendeleti rendelkezést tehet. Az örökhagyóval
szerződő másik félnek az öröklési szerződésbe foglalt ilyen rendelkezése érvénytelen.
656. § Az öröklési szerződés érvényességére az írásbeli végrendeletre vonatkozó rendelkezéseket azzal
az eltéréssel kell alkalmazni, hogy korlátozottan cselekvőképes személy öröklési szerződésének
érvényességéhez a törvényes képviselő hozzájárulása és a gyámhatóság jóváhagyása is szüks éges, továbbá,
hogy a szerződésre akkor is a más által írt végrendelet alakiságai irányadók, ha az valamelyik fél saját
kézírásával készült. Jogszabály az öröklési szerződés érvényességét hatósági jóváhagyáshoz kötheti.
657. § (1) Az örökhagyó arról a vagy onáról, amelyet öröklési szerződéssel lekötött, sem élők között, sem
halál esetére nem rendelkezhet. Az öröklési szerződéssel lekötött ingatlanra – az örökhagyóval szerződő fél
javára – az ingatlan -nyilvántartásban elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyezni.
(2) Ez a rendelkezés harmadik személy jóhiszemű és ellenérték fejében szerzett jogát nem érinti.
658. § (1) Az öröklési szerződés módosítására és megszűnésére azokat a rendelkezéseket kell
alkalmazni, amelyek a tartási (életjáradéki) szerződésr e vonatkoznak.
(2) A megszűnés, illetőleg a módosítás alakiságaira az öröklési szerződés létrejöttére vonatkozó
szabályokat kell alkalmazni. Ha azonban a szerződés a kötelező alakiságok nélkül szűnt meg, és az ennek
megfelelő tényleges állapot a felek egyező akaratából létrejött, a szerződés megszűnése a különben
kötelező alakiságok nélkül is érvényes.
Halál esetére szóló ajándékozás

659. § (1) Ha az ajándékozás azzal a feltétellel történt, hogy a megajándékozott az ajándékozót túléli, a
szerződésre az aján dékozás szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a szerződés alakiságaira az
öröklési szerződés alakiságai az irányadók.
(2) Halál esetére szóló ajándékozás csak olyan juttatásra nézve érvényes, amely végrendelet esetében
hagyománynak minősülne .
Rendelkezés várt öröklésről
660. § (1) Az örökhagyó leszármazói egymás között az örökhagyó életében is köthetnek szerződést várt
örökségük tárgyában. Más személyek ilyen szerződést nem köthetnek.
(2) A szerződés csak írásban érvényes.
IV. cím
KÖTELESRÉSZ
LVII. fejezet
A kötelesrész és annak kielégítése
Kötelesrészre jogosultak
661. § Kötelesrész illeti meg az örökhagyó leszármazóját, házastársát, bejegyzett élettársát, továbbá
szülőjét, ha az öröklés megnyíltakor az örökhagyó törvényes örököse, vagy végin tézkedés hiányában az
lenne.
Kitagadás
662. § Nem jár kötelesrész annak, akit az örökhagyó végintézkedésében érvényesen kitagadott. A
kitagadás csak akkor érvényes, ha a végintézkedés annak okát kifejezetten megjelöli.
663. § (1) Kitagadásnak van helye, ha a kötelesrészre jogosult
a) az örökhagyó után öröklésre érdemtelen lenne;
b) az örökhagyó sérelmére súlyos bűncselekményt követett el;
c) az örökhagyó egyenesági rokonainak házastársának vagy bejegyzett élettársának életére tört, vagy
sérelmükre egyéb súl yos bűntettet követett el;
d) az örökhagyó irányában fennálló törvényes eltartási kötelezettségét súlyosan megsértette;
e) erkölcstelen életmódot folytat;
f) jogerősen öt évi vagy azt meghaladó szabadságvesztésre ítélték.
(2) Házastársát vagy bejegyzett él ettársát az örökhagyó házastársi, bejegyzett élettársi kötelességet
durván sértő magatartása miatt is kitagadhatja.
664. § (1) A kitagadás érvénytelen, ha okát az örökhagyó végintézkedése előtt megbocsátotta, utólagos
megbocsátással pedig a végintézkedés v isszavonása nélkül is hatálytalanná válik.
(2) Ha a kitagadás érvénytelen, az örökösnek kötelesrészre van igénye. Az utólagos megbocsátással
hatálytalanná váló kitagadás esetében az örökös az általános szabályok szerint örököl.
A kötelesrész mértéke és alapja
665. § (1) Kötelesrész címén a leszármazót és a szülőt annak fele illeti, ami neki – a kötelesrész alapja
szerint számítva – mint törvényes örökösnek jutna.
(2) Ha a házastársat vagy a bejegyzett élettársat mint törvényes örököst haszonélvezeti jog ill etné meg,
az ő kötelesrésze a haszonélvezeti jognak olyan korlátozott mértéke, amely szükségleteit biztosítja,

figyelembe véve az általa örökölt vagyontárgyakat, valamint saját vagyonát és munkájának eredményét is.
Egyébként a házastársat vagy a bejegyzett élettársat kötelesrészül törvényes örökrészének fele illeti meg.
666. § (1) A kötelesrész alapja a hagyaték tiszta értéke, valamint az örökhagyó által élők között bárkinek
juttatott adományok juttatáskori tiszta értéke.
(2) Ha az adománynak juttatáskori értékkel való számbavétele bármelyik érdekeltre súlyosan
méltánytalan, a bíróság az adomány értékét az összes körülmények figyelembevételével állapítja meg.
(3) A hagyaték tiszta értékének kiszámításánál a hagyományokat és a meghagyásokat nem szabad
teherké nt figyelembe venni.
667. § (1) Nem tartozik a kötelesrész alapjához
a) az örökhagyó által a halálát megelőző tizenöt évnél régebben bárkinek juttatott adomány értéke;
b) az olyan adomány értéke, amelyet az örökhagyó a kötelesrészre jogosultságot létrehozó kapcsolat
keletkezését megelőzően juttatott;
c) a szokásos mértéket meg nem haladó ajándék értéke;
d) a házastárs, a bejegyzett élettárs és a tartásra rászorult leszármazók részére nyújtott tartás értéke;
e) az arra rászoruló más személynek ellenérték nél kül nyújtott tartás értéke a létfenntartáshoz szükséges
mértékben.
(2) A kötelesrészre jogosultságot létrehozó kapcsolat házasságból, bejegyzett élettársi kapcsolatból
származó, illetőleg a házastársak által örökbefogadott gyermek esetében a házasságkötés, a bejegyzett
élettársi kapcsolat létesítése, egyébként pedig a gyermek fogamzása. Ha az örökhagyó több házasságot
kötött, bejegyzett élettársi kapcsolatot létesített, a kötelesrészre jogosultságot létrehozó kapcsolat az első
ilyen kapcsolat.
(3) A házastársat, és a bejegyzett élettársat haszonélvezet alakjában megillető kötelesrész alapjául csak a
hagyatékban meglevő vagyontárgyak szolgálnak.
(4) Azt az adományt, amelynek betudását az örökhagyó elengedte, nem lehet a jogosult saját
kötelesrészének alapjáho z hozzászámítani.
A kötelesrész kielégítésére szolgáló érték. Betudás
668. § (1) A kötelesrész kielégítésére szolgál mindaz, amit a jogosult a hagyatékból bármely címen kap,
továbbá amit az örökhagyótól ingyenesen kapott, feltéve, hogy azt a kötelesrész al apjához hozzá kell
számítani (betudás).
(2) Ha a kötelesrészre jogosult az öröklésből kiesett, leszármazójának kötelesrészébe be kell tudni
mindannak az adománynak az értékét, amelyet ő és a kiesett felmenő kapott. Több leszármazó az adományt
a hagyatékban való részesedésének arányában köteles betudni.
(3) Az örökhagyó a betudást – kifejezett nyilatkozattal – elengedheti. A betudás elengedése más jogosult
kötelesrészét nem sértheti.
Felelősség a kötelesrész kielégítéséért
669. § (1) A kötelesrész kiadását, illetőleg kiegészítését a következő sorrend szerint lehet követelni:
a) a kötelesrész kielégítéséért elsősorban a hagyatékban részesedő személyek felelnek;
b) a kötelesrésznek a hagyatékból ki nem elégíthető részéért az örökhagyó által a halálát megelőző
t izenöt éven belül megadományozottak adományaik időbeli sorrendjére tekintet nélkül felelnek.
(2) Több személy felelősségének arányát juttatásaik figyelembe vehető értéke (670. §) határozza meg.
(3) Aki a juttatástól önhibáján kívül elesett, a kötelesrészér t nem felel.
670. § (1) Aki juttatásban részesült, a kötelesrész kielégítéséért a juttatás egész értékével felel. A
kötelesrészre jogosult azonban a juttatásnak csak azzal a részével felel, amely törvényes örökrészét
meghaladja.
(2) A kötelesrészre jogosul t házastársa, bejegyzett élettársa, leszármazója és ennek házastársa, bejegyzett
élettársa mentesül a felelősség alól annyiban, amennyiben valamennyiük juttatásának értéke a kötelesrészre
jogosult juttatásának értékével együtt sem haladja meg a kötelesrészre jogosult törvényes örökrészét. Ezt a
rendelkezést nem lehet alkalmazni, ha a kötelesrészre jogosult igényét házastársával, bejegyzett
élettársával, leszármazójával, illetőleg ennek házastársával, bejegyzett élettársával szemben érvényesíti.
(3) A törvén yes örökrészt ezekben az esetekben a kötelesrész alapja szerint kell számításba venni.

A kötelesrész kiadása
671. § (1) A kötelesrészt minden teher és korlátozás nélkül kell kiadni. Ha azonban a kötelesrész kiadása
esetében a megmaradó vagyon a házastárs v agy a bejegyzett élettárs korlátozott haszonélvezetét sem
biztosítaná, a kötelesrésznek a korlátozott haszonélvezetet biztosító részét csak a haszonélvezet
megszűnése után lehet kiadni.
(2) Ha az örökhagyó a kötelesrészre jogosultnak korlátozással vagy ter heléssel hagyott hátra vagyont, a
korlátozás csak a kötelesrészen felüli többletre hatályos. Az örökhagyó azonban úgy is rendelkezhet, hogy
a jogosult csupán a kötelesrészét kapja meg, ha a korlátozást vagy terhelést a kötelesrész tekintetében is el
nem fo gadja.
672. § (1) A kötelesrészre jogosult kötelesrészének pénzben való kiadását követelheti.
(2) Természetben jár a kötelesrész, ha ez volt az örökhagyó végintézkedéssel vagy élők között
nyilvánított akarata.
(3) Ha a kötelesrész pénzben való kiadása akár a jogosultra, akár a kötelezettre sérelmes, a bíróság az
összes körülmények mérlegelése alapján elrendelheti a kötelesrésznek egészben vagy részben természetben
való kiadását.
V. cím
AZ ÖRÖKLÉS JOGI HATÁSAI
LVIII. fejezet
Az örökség megszerzése
Az öröklés megnyílta
673. § (1) Az öröklés az örökhagyó halálával nyílik meg.
(2) Az örökös az öröklés megnyíltával a hagyatékot, illetőleg annak neki jutó részét vagy meghatározott
tárgyát (örökség) – elfogadás vagy bármely más jogcselekmény nélkül – megszerzi.
Az örökség visszautasítása
674. § (1) Az örökös az öröklés megnyílta után az örökséget visszautasíthatja. Az államot mint törvényes
örököst az örökség visszautasításának joga nem illeti meg.
(2) Az örökös külön is visszautasíthatja
a)
b) a mezőgazdasági terme lés célját szolgáló föld, a hozzá tartozó berendezés, felszerelési tárgyak,
állatállomány és munkaeszközök öröklését, ha nem foglalkozik hivatásszerűen mezőgazdasági termeléssel.
(3) A feltételhez vagy időhöz kötött, a megszorítással tett, valamint a meg n em engedett részleges
visszautasítás érvénytelen.
675. § (1) Ha az örökös az öröklés megnyílta után a visszautasítás jogáról kifejezetten vagy hallgatólag
lemondott, az örökséget többé nem utasíthatja vissza.
(2) A visszautasítás jogáról való lemondás a ha gyatéki eljárásra illetékes közjegyzőnél tett bejelentéssel
történik.
(3) A visszautasítás jogáról való lemondásnak kell tekinteni az örökség olyan birtokba vételét vagy a
hagyatékra vonatkozó egyéb olyan cselekményt is, amelyből az örökösnek az örökség el fogadására
irányuló kétségtelen akarata tűnik ki. Lemondásnak minősül az is, ha az örökös a közjegyző által bármely
érdekelt kérelmére kitűzött határidő alatt nem tesz az örökséget visszautasító nyilatkozatot.
Külön rendelkezések a hagyomány és a meghagyás tekintetében

676. § Az örökség megszerzésére vonatkozó rendelkezéseket a hagyomány és a meghagyás tekintetében
is megfelelően alkalmazni kell.
LIX. fejezet
Az örökös jogállása
Hagyatéki tartozások
677. § (1) Hagyatéki tartozások:
a) az örökhagyó illő elte metésének költségei;
b) a hagyaték megszerzésével, biztosításával és kezelésével járó szükséges költségek (hagyatéki
költségek), valamint a hagyatéki eljárás költségei;
c) az örökhagyó tartozásai;
d) a kötelesrészen alapuló kötelezettségek;
e) a hagyományo n és a meghagyáson alapuló kötelezettségek.
(2) A hagyatéki tartozásnak ezen a minőségén és fennállásán nem változtat, hogy az – akár az öröklés
megnyílta előtt, akár utóbb – az örökös mint hitelező javára keletkezett.
678. § (1) A hagyatéki tartozások sor rendje szerint előbb álló csoportba eső tartozások a kielégítés
alkalmával megelőzik a hátrább álló csoportba soroltakat.
(2) Abban a csoportban, amelyben az összes tartozások teljes kielégítésére lehetőség már nincs,
kielégítésnek a követelések arányában van helye.
Felelősség a hagyatéki tartozásokért
679. § (1) Az örökös a hagyatéki tartozásokért a hagyaték tárgyaival és annak hasznaival felel a
hitelezőknek. Amennyiben a követelés érvényesítésekor a hagyaték tárgyai vagy hasznai nincsenek az
örökös birtokában, annyiban az örökös öröksége erejéig egyéb vagyonával is felel.
(2) Azokat a vagyontárgyakat azonban, amelyek nem kerültek az örökös birtokába, továbbá azokat a
követeléseket és egyéb jogokat, amelyek nem voltak érvényesíthetők, valamint az átvett va gyontárgyak
meg nem levő hasznait csak annyiban lehet az örökös felelőssége megállapításánál számításba venni,
amennyiben az örökös ezektől neki felróható okból esett el.
(3) A házastárs, és a bejegyzett élettárs tűrni köteles, hogy a házastársi, vagy bejegyzett élettársi
haszonélvezetével terhelt vagyonból a hitelezők követeléseiket – a hagyományon és a meghagyáson alapuló
követelések kivételével – kielégítsék. A kötelesrész a házastárs, és a bejegyzett élettárs korlátozott
haszonélvezetét nem sértheti.
Kielégítés az örökös által
680. § (1) Amíg az örökös felteheti, hogy a hagyatéki tartozásokat a hagyaték teljesen fedezi, ha
figyelmen kívül hagyja az örökhagyó által élők között ellenérték nélkül vállalt, valamint a hagyományon és
meghagyáson alapuló kötele zettségeket, a tartozásokat a sorrend megtartása nélkül elégítheti ki. Ellenkező
esetben csak a sorrend szerint (678. §) nyújthat kielégítést.
(2) Az a hitelező, akinek a hagyatékhoz tartozó valamely vagyontárgyon zálogjoga vagy külön
kielégítésre igényt a dó egyéb joga van, a biztosíték erejéig – a sorrendre tekintet nélkül – teljes kielégítést
kereshet.
(3) Ha az örökös ezeket a rendelkezéseket neki felróható módon nem tartja meg, az emiatt kielégítetlenül
maradt hitelezőnek egész vagyonával felel.
A hagyatéki hitelezők felhívása
681. § (1) Ha alaposan fel lehet tenni, hogy ismeretlen hagyatéki tartozások vannak, az örökös kérheti,
hogy a közjegyző hívja fel a hagyatéki hitelezőket követeléseik bejelentésére.

(2) Az a hitelező, aki követelését a közjegyzői felhívásban megszabott határidő alatt nem jelentette be, a
jelentkezésig történt kielégítéseket a sorrend megtartása és a csoportjához tartozók kielégítésének aránya
szempontjából nem kifogásolhatja. Ha a hagyatéki osztály már megtörtént, az örököstársaktó l csak az
örökrészeikhez igazodó aránylagos kielégítését igényelheti, kivéve mindkét esetben, ha az örökösnek a
követelésről a bejelentés nélkül is tudomása volt.
Az örökös jogállása
682. § (1) Több örököst a hagyatéki osztály előtt közösen illeti meg a ha gyatéki vagyon.
(2) Az örököstársak közösségére a tulajdonközösség általános szabályait kell alkalmazni azzal, hogy a
hagyatéki osztály előtt hagyatéki követelés csak valamennyi örökös nevében és részére követelhető, az
adós pedig csak valamennyi örökös ke zéhez teljesíthet.
(3) A közösség a hagyatéki osztállyal szűnik meg. A hagyatéki osztály módját az örökhagyó
végintézkedéssel rendezheti.
683. § (1) Az örököstársak a közös hagyatéki tartozásokért mind a hagyatéki osztály előtt, mind pedig
azt követően egy etemlegesen felelnek.
(2) Az az örökös, akinek az örökhagyó a hagyatékból a szokásos mértékű ajándéknál nem nagyobb
értékű meghatározott dolgot vagy jogot juttatott, a hagyatéki hitelezők követeléséért csak akkor felelős, ha
a követelés a többi örököstárst ól nem hajtható be.
A hagyományos felelőssége a hagyatéki tartozásokért
684. § (1) A más hagyatéki hitelező sérelmével kielégített hagyományos a jogalap nélküli gazdagodás
szabályai szerint felel a hitelezőnek, amennyiben a hitelező az örököstől kielégítés t nem szerezhetett.
(2) A hagyományos az őt terhelő hagyomány és meghagyás tekintetében úgy felel, mint az örökös.
HATODIK RÉSZ
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
685. § E törvény alkalmazásában
a) jogszabály: a törvény, a kormányrendelet, továbbá a törvény felhatalmazása alapján, annak keretei
között az önkormányzati rendelet; a 28. § (1) bekezdése tekintetében az állami vagyon felügyeletéért
felelős miniszter rendelete; a 29. § (3) bekezdése, a 200. § (2) bekezdése, a 209/B. § (6) bekezdése, a 305. §
(1) bekezdése, a 434 . § (3)-(4) bekezdése, az 523. § (2) bekezdése és az 528. § (3) bekezdése tekintetében
valamennyi jogszabály;
b) közeli hozzátartozók: a házastárs, a bejegyzett élettárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a
mostoha – és neveltgyermek, az örökbefoga dó-, a mostoha – és a nevelőszülő, valamint a testvér;
hozzátartozó továbbá: az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, bejegyzett élettársa, a jegyes, a
házastárs, a bejegyzett élettárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa, bejegyzett
élettársa;
c) gazdálkodó szervezet: az állami vállalat, az egyéb állami gazdálkodó szerv, a szövetkezet, a
lakásszövetkezet, az európai szövetkezet, a gazdasági társaság, az európai részvénytársaság, az egyesülés,
az európai gazdasági egyesülés, az európai területi együttműködési csoportosulás, az egyes jogi személyek
vállalata, a leányvállalat, a vízgazdálkodási társulat, az erdőbirtokossági társulat, a végrehajtói iroda, az
egyéni cég, továbbá az egyéni vállalkozó. Az állam, a helyi önkormányzat, a költségvetési szerv, az
egyesület, a köztestület, valamint az alapítvány gazdálkodó tevékenységével összefüggő polgári jogi
kapcsolataira is a gazdálkodó szervezetre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, kivéve, ha a törvény
e jogi személyekre el térő rendelkezést tartalmaz;
d) fogyasztó: a gazdasági vagy szakmai tevékenység körén kívül eső célból szerződést kötő személy;
e) fogyasztói szerződés: az a szerződés, amely fogyasztó és olyan személy között jön létre, aki (amely) a
szerződést gazdasági v agy szakmai tevékenysége körében köti; a törvény jótállásra és kellékszavatosságra
vonatkozó szabályai alkalmazásában az a szerződés minősül fogyasztói szerződésnek, amelynek tárgya
ingó dolog, kivéve a villamos energiát, a – tartályban, palackban vagy egy éb módon korlátozott

mennyiségben vagy meghatározott űrtartalommal ki nem szerelt – vizet és gázt, továbbá a végrehajtási
eljárás vagy más hatósági intézkedés folytán eladott dolgot, valamint az olyan árverésen eladott használt
dolgot, amelyen a fogyasztó személyesen részt vehet (fogyasztási cikk);
f)
685/A. § Élettársi kapcsolat áll fenn két olyan házasságkötés vagy bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése
nélkül közös háztartásban érzelmi és gazdasági közösségben (életközösségben) együtt élő személy közö tt,
akik közül egyiknek sem áll fenn mással házassági életközössége, bejegyzett élettársi életközössége vagy
élettársi kapcsolata, és akik nem állnak egymással egyenesági rokonságban vagy testvéri, féltestvéri
kapcsolatban.
685/B. § (1) Többségi befolyás: az olyan kapcsolat, amelynek révén természetes személy, jogi személy
vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság (a továbbiakban együtt: befolyással rendelkező) egy jogi
személyben a szavazatok több mint ötven százalékával vagy meghatározó befolyással rendelkezik.
(2) A befolyással rendelkező akkor rendelkezik egy jogi személyben meghatározó befolyással, ha annak
tagja, illetve részvényese és
a) jogosult e jogi személy vezető tisztségviselői vagy felügyelőbizottsága tagjai többségének
megválasztására, illetve visszahívására, vagy
b) a jogi személy más tagjaival, illetve részvényeseivel kötött megállapodás alapján egyedül rendelkezik
a szavazatok több mint ötven százalékával.
(3) A meghatározó befolyás akkor is fennáll, ha a befolyással rendelkező számár a a (2) bekezdés szerinti
jogosultságok közvetett módon biztosítottak. A befolyással rendelkezőnek egy jogi személyben a
szavazatok több mint ötven százalékával közvetett módon való rendelkezése vagy egy jogi személyben
közvetetten fennálló meghatározó bef olyása megállapítása során a jogi személyben szavazati joggal
rendelkező más jogi személyt (köztes vállalkozást) megillető szavazatokat meg kell szorozni a befolyással
rendelkezőnek a köztes vállalkozásban, illetve vállalkozásokban fennálló szavazatával. H a a köztes
vállalkozásban fennálló szavazatok mértéke az ötven százalékot meghaladja, akkor azt egy egészként kell
figyelembe venni.
(4) A 685. § b) pontja szerinti közeli hozzátartozók közvetlen és közvetett tulajdoni részesedését vagy
szavazati jogát egy be kell számítani.
686. § E törvény épületekre vonatkozó rendelkezéseit más építményekre is megfelelően alkalmazni kell.
687. § A törvény hatálybalépéséről és a szükséges átmeneti rendelkezések megállapításáról külön
törvényerejű rendelet rendelkezik.
688. § Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a) a Tanács 93/13/EGK irányelve (1993. április 5.) a fogyasztóval kötött szerződésekben alkalmazott
tisztességtelen szerződési feltételekről; a törvény 205/A -205/B. §- a, 207. §- ának (2) és (3) bekezdése, 209.
§ -a, 209/A. §- ának (2) bekezdése, 209/B. § -a, 239. § -ának (2) bekezdése, valamint 685. § -ának d) pontja;
b) az Európai Parlament és a Tanács 1999/44/EK irányelve (1999. május 25.) a fogyasztási cikkek
adásvételének és a kapcs olódó jótállásnak egyes vonatkozásairól; a törvény 248. §- ának (1)-(3) bekezdése,
277. §- ának (1) -(3) bekezdése, 305. §- ának (2) bekezdése, 305/A. § -a, 306. §- ának (1)-(2) és (5) bekezdése,
307. §- ának (2) bekezdése, 308. § -ának (4) bekezdése, 308/A. § -ána k (2) bekezdése, 309. §- ának (1)
bekezdése, 311. § -a, 372. §- ának (2) bekezdése, valamint 685. § -ának d)-e) pontja;
c) az Európai Parlament és a Tanács 2000/35/EK irányelve (2000. június 29.) a kereskedelmi
ügyletekhez kapcsolódó fizetési késedelem leküzdéséről; a törvény 209. §- ának (2) bekezdése, 301/A. §-a
és 368. §- ának (1) bekezdése;
d) az Európai Parlament és a Tanács 2002/47/EK irányelve (2002. június 6.) a pénzügyi biztosítékokról
szóló megállapodásokról; a törvény 270- 271/A. §-a.
689. § A kölcsönök kamatai és a teljes hiteldíj mutató korlátozása, valamint az átlátható árazás
biztosítása érdekében az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi CXLVIII. törvény
1. § (1) bekezdésével megállapított 232. § (3) bekezdést és az 1. § (2) b ekezdésével megállapított 301. § (3)
bekezdést a hatálybalépését követően megkötött szerződésekre kell alkalmazni.